1543
| 1543 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1543 |
| Ab urbe condita | 2296 |
| Bahái naptár | -301 – -300 |
| Berber naptár | 2493 |
| Bizánci naptár | 7051 – 7052 |
| Buddhista naptár | 2087 |
| Burmai naptár | 905 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1535 – 1536 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1598 – 1599 |
| Shaka Samvat | 1465 – 1466 |
| Holocén naptár | 11543 |
| Iráni naptár | 921 – 922 |
| Japán naptár | 2203 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4239–4240 |
| Kopt naptár | 1259 – 1260 |
| Koreai naptár | 3876 |
| Muszlim naptár | 949 – 950 |
| Szeleukida naptár | 1854–1855 |
| Örmény naptár | 992 ԹՎ ՋՂԲ |
| Thai szoláris naptár | 2086 |
| Zsidó naptár | 5303 – 5304 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek
Évek: 1538 – 1539 – 1540 – 1541 – 1542 – 1543 – 1544 – 1545 – 1546 – 1547 – 1548
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 11. – A tiszántúli rendek Fráter György helytartó által összehívott gyulai gyűlése, melyen megbízzák a Partium Ferdinánd-párti kormányzatával.[1]
- február 21. – Az etiópok és a portugálok leverik a Tana tó melletti csatában a törököktől is segített adali moszlimokat, akiknek vezetője a rettegett Balkezes Ahmed is meghal az ütközetben.
- április 4. – A szekszárdi csata. (Végvári katonák megtizedelik a szekszárdi törököket, Dunaszekcsőnél azonban már vereséget szenvednek.)
- április 13. – A kaposi csata. (A szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.)
- július 7. – Török kézre kerül Siklós.[2]
- július 12. – VIII. Henrik angol király házasságot köt a kétszer megözvegyült Parr Katalinnal. (Az asszony előnyben részesített kérője, Thomas Seymour – a néhai Jane Seymour királyné fivére – okosan félreált.)[3]
- augusztus 10. – A török beveszi Esztergom várát. (Várdai Pál esztergomi érsek székhelyét Nagyszombatra helyezi át.)[2]
- augusztus 17. – I. Szulejmán török szultán elfoglalja Tata várát és leromboltatja.
- szeptember 3. – A Szulejmán vezette török seregek elfoglalják Székesfehérvárt.[4]
- szeptember 19. – A győri huszárok a vásárhelyi csatában szétverik a környéket dúló törököket és tatárokat.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- február – A szegedi vérfürdő, mely során a törökök leigázzák Szegedet, lakóinak egy részét kardélre hányják, másokat elhurcolnak.
- július 6-a előtt – A törökök megszállják Pécset.[2]
- az év folyamán –
- A boszniai törökök elfoglalnak öt szlavóniai várat – köztük Valpót, Atyinát és Dobrakucsát.[5] –, Csáktornyával nem boldogulnak.
- A boszniai törökök megpróbálják elfoglalni Kanizsát.
- A Fertő tó teljesen kiszárad.
- Első európaiként portugál kereskedők jelennek meg Japánban.[6]
- Két korszakos jelentőségű tudományos munka jelenik meg:
- Kopernikuszi fordulat a tudomány történetében. Kopernikusz Nürnbergben publikálja a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvét, melyben a matematika eszközeivel leírja a heliocentrikus világképet. Ezzel az elméletével a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.
- Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.
Az év témái
[szerkesztés]
- Néhány nappal a „De revolutionibus orbium coelestium” című művének a megjelenése után, meghal Kopernikusz lengyel csillagász. Az 1543. május 24-én kinyomtatott művében először jelenik meg, hogy nem a Föld az Univerzum középpontja. Ezzel forradalmasította az emberiség egész addigi világképét, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat.[7]
- Két korszakos jelentőségű tudományos munka jelenik meg:
- Kopernikuszi fordulat a tudomány történetében. Kopernikusz Nürnbergben publikálja a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvét, melyben a matematika eszközeivel leírja a heliocentrikus világképet. Ezzel az elméletével a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.
- Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.
Születések
[szerkesztés]- Domenico Fontana olasz építész († 1607)
Halálozások
[szerkesztés]- május 24. – Nikolausz Kopernikusz csillagász, matematikus és közgazdász (* 1473)
- június 2. – Erdődi Simon horvát bán; zágrábi megyés püspök (* 1489)
- november 29. – Ifj. Hans Holbein német festő, a reneszánsz mesterek második generációjának tagja (* 1497)
- az év folyamán – Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia (* 1521)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 4. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 427. p.
- ↑ a b c Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 220. oldal
- ↑ Boross Anna: VIII. Henrik hetedik felesége? Henrik utolsó évei. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 39. oldal – 2015. május
- ↑ Cserményi Vajk–Lakat Erika–Szívósné Csorba Erzsébet: A Szűz Mária-prépostság és temploma. In.: A Szent István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat, 290. sz., 24. oldal, ISSN 1216-7991, ISBN 963 9279 34 X
- ↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 7. p., ISSN 0865-6347
- ↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Kopernikusz halála. (Hozzáférés: 2020. november 30.)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1543 témájú médiaállományokat.