Ugrás a tartalomhoz

Erdődi Simon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdődi Simon
Születési névErdődi Simon
Született1489 körül
nem ismert
Elhunyt1543. június 2.
Csázma
Nemzetiségmagyar
Munkássága
Felekezetrómai katolikus
Hivatalpankotai főesperes, egri kanonok
Hivatali idő1511
Hivatalzágrábi püspök
Erdődi Simon a Catholic Hierarchy-n

Erdődi Simon másutt Erdődy (1489 körül – Csázma, 1543. június 2.) 1530-tól 1534-ig horvát bán; zágrábi püspök.

A Bakócz-graduále első lapja, alul a Bakócz-Erdődy címer a bíborosi jelvények nélkül. A Graduáléban többször megörökítik a megrendelő Erdődy Bakócz család címerét, de a bíborosi jelvények nélkül, amelyeket Bakócz Tamás az 1500-as években már használt

Tanulmányai

[szerkesztés]

Apja Erdődi Balázs volt, testvérei Benedek, János, Klára és Péter.[1] Az Erdődy család a Bakócz-család nagy befolyásra szert tett egyik ága volt, amely számos főpapot és politikai vezetőt adott az országnak.[2] Az ifjú Simon pályáját rokona, az Erdődön született Bakócz Tamás (Erdődy Tamás) esztergomi érsek egyengette, aki lehetővé tette számára, hogy 1505-től Bécsben tanuljon, 1508-tól pedig egy évig Padovában folytatta tanulmányait.

A politikába 1508-tól kóstolt bele, miután a bécsi egyetemen július 6-án a Natio Hungarica nevű tanács egyik tagjává választották. (A diákokat tömörítő, érdekeiket védő nációk a középkor folyamán Európa valamennyi fontosabb egyetemén létrejöttek. 1384 és 1838 között Bécsben – párizsi példa nyomán – négy náció működött: a Natio Australis, a Natio Rhenensinum, a Natio Hungarica és a Natio Saxonica. A Natio Hungarica védőszentje Szent László volt; szerepe különösen a 15. század folyamán volt jelentős, amikor a hallgatóság egyötödét tette ki.)

Egyházi, politikai pályája

[szerkesztés]

1509-ben, amikor I. Miksa német-római császár seregei behatoltak Magyarországra, ő is harcolt a németek ellen, s 1511-ben pankotai főesperessé és egri kanonokká választották. Bakócz elérte, hogy Beriszló Péterrel szemben zágrábi püspökké válasszák meg 1518. május 23-án, amit 1519. március 23-án megerősítettek. A posztot eredetileg ideiglenesen Bakócz érsek unokaöccse, a fiatal Erdődy (Bakócz) János* töltötte be címzetes püspökként, de ő pápai és érseki beleegyezéssel lemondott rokona, Erdődi Simon javára.[3][4][5]

1525. május 22-én más főpapokkal együtt alapítója volt a többek közt a köznemesek térnyerésének megakadályozására hivatott országnagyok szövetségének.[6]

Részt vett a mohácsi csatában. A király táborába augusztus 26-án, három nappal a csata előtt vonult be testvérével, Péterrel együtt több, mint hetven jól felfegyverzett lovassal.[7]

Szapolyai, majd Ferdinánd oldalán

[szerkesztés]

A csatát túlélte és Szapolyai János mellé állt, aki egri megyés püspökké nevezte ki (valószínűleg november 22-én). Szapolyai királlyá koronázásán nem vett részt, mert a politikailag zavaros helyzetben Csázmán intézkedett.[8] Szlavónia 1527. január 5-én Erdődi Simon zágrábi püspök és Frangepán Kristóf bán biztatására ismerte el Szapolyait magyar (és szlavón) királynak, miután január 1-jén Cetin várában a horvát rendek Ferdinánd mellé álltak.[9]

Tahy Jánossal közösen felmentette a németek és spanyolok ostromolta Zágrábot, Szapolyai azonban 1527 végére gyakorlatilag kiszorult az országból és a horvát-szlavón országrészek felett Ferdinánd lett az úr. 1527 novemberében Erdődi hűségesküt tett I. Ferdinándnak, aki meghagyta a zágrábi püspöki székben és 1530-ban horvát bánná nevezte ki, ezt a tisztet négy évig viselte. Támogatta a törökök ellen harcoló Johann von Katzianer horvátországi hadműveleteit 1537-ben, amikor a törökök a diakovári csatában leverték a császári-cseh-magyar-horvát sereget.

Erdődi a folyamatos török veszély miatt Ivanics várának megerősítésén fáradozott, s a veszély nagyságát jelzi, hogy 1540-ben azt írta: ivanicsvári birtokán szinte egyetlen jobbágy sem található.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Katolikus lexikon. [2008. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
  2. ↑ Erdődy-család (varlap.hu). [2008. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  3. ↑ Bakócz (A Pallas nagy lexikona) [Tiltott forrás?]
  4. ↑ [Erdődy János, Erdődi, Bakóc, Bakócz, Bachaz megyés püspök. - Köznemesi származású, apja, Miklós Bakócz Ferenc testvére volt. Erdődy János testvérei: Bálint, Pál, Péter. Bakócz Tamás unokaöccse. Az erdélyi egyházmegye kispapjaként 1502-től Ferrarában gimnazista, ekkor kapta a Kétházi Pál halálával megüresedett nagyprépostságot. 1503-tól Bolognában tanult tovább, ebben nagybátyja támogatta. Hazatérve titeli prépost Eubelnél 1511. V. 9-én nevezték ki. 1512-1518 között zágrábi püspök. Fiatal kora miatt az egyházmegyét Bakócz Tamás érsek kormányozta. X. Leó 1518. III. 20-án megerősítette, de Erdődy János még fölszentelése előtt lemondott. Mivel egyházi állásával járó kötelességeinek nem felelt meg, nagybátyja még a nagyprépostságtól is megfosztotta. - Utóda 1518-tól Erdődy Simon lett.Katolikus lexikon Archiválva 2008. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ Az 1507-ik évi IV. törvényczikkely elrendelte, hogy «a király bírói pecsétje, mely alatt gyakran fejvesztési ítéletek bocsáttatnak ki, a jogban és a törvényekben jártas, érdemes világi férfiú kezeibe adassék, kit a felség a tanácsosok és ülnökök javaslatára nevezzen ki.» Ennek dacára István nyitrai püspök a személynöki hivatalt nemcsak tovább viselte 1512-ig, hanem a király utódjává is Erdődi János titeli prépostot, Bakócz Tamás unokaöccsét nevezte ki. Az 1514-ik évi LV. törvényczikk ujból megállapította, hogy a személynök a jogban jártas, tudós világi férfiak köréből szemeltessék ki, egyúttal azt is, hogy állandóan Budán lakjék. A törvény ezen intézkedése csak most II. Lajos trónralépte után foganatosítatott, a mit valószínűleg az időközben zágrábi püspökké kinevezett Erdődi János lemondása tett lehetségessé. Erre a lemondásra kétségkivül nagybátyjának, Bakócz Tamásnak felszólítására határozta el magát. A prímás ugyanis politikai és családi érdekeitől késztetve, most benső viszonyba lépett a köznemesség hatalmas vezérével. Erről tanúskodik egyebek között az a körülmény, hogy 1517. május 25-én Werbőczi közvetítésével alkotta meg végrendeletét, melyben nagy kiterjedésű szerzeményeit atyafiai közt szétosztotta. És Erdődi Péter, a kinek a legjelentékenyebb osztályrész jutott, kevéssel utóbb Werbőczivel nevezetes szerződést kötött, melyben testvérekül fogadják egymást és megállapítják, hogy magtalan halál esetére az egyiknek birtokait a másik örökli.Fraknói Vilmos: Werbőczi István (mek.oszk.hu)
  6. ↑ Katolikus lexikon. [2008. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
  7. ↑ Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről. [2008. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  8. ↑ Szederkényi Nándor: Heves vármegye története
  9. ↑ Nagy Képes Világtörténet - XIV. FEJEZET. Magyarország a mohácsi vész után.
  10. ↑ Branko Nadilo: Törökellenes és más erősségek Verbovec (Vrbovec) és a Száva közti térségben. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdődi_Simon&oldid=26924423”