Ugrás a tartalomhoz

Nádasdy Ferenc (főúr)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádasdy Ferenc
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1655. június 29. – 1670. szeptember 3.
ElődCsáky László
UtódForgách Ádám
Született

Csejte
Elhunyt1671. április 30. (48 évesen)[1]
Bécs
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiForgách Judit
Nádasdy Pál
HázastársaEsterházy Anna Júlia
Gyermekei
  • Nádasdy Mária Magdolna
  • Nádasdy Ferenc
  • Nádasdy Erzsébet
  • Nádasdy László
  • Nádasdy Tamás
Foglalkozás
  • jogász
  • politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Ferenc témájú médiaállományokat.
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna
„Nádasdy Ferenc” lehetséges további jelentéseiről lásd: Nádasdy Ferenc (egyértelműsítő lap).

Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III. Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró, Zala- és Somogy vármegye örökös főispánja, királyi tanácsos, királyi kamarás, nagy műveltségű mecénás, a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevője, amelyért fej- és jószágvesztéssel fizetett.

Családja

[szerkesztés]

Nádasdy Pál gróf és báró Révay Judit fia. Az apai nagyszülei báró Nádasdy II. Ferenc (1533–1604) „Fekete bég”, Vas vármegye főispánja, dunántúli főkapitány, és ecsedi Báthory Erzsébet voltak. Az anyai nagyszülei báró Révay Pál, nagybirtokos és gróf Forgách Mária voltak. Nevét apai nagyapja (Nádasdy II. Ferenc, Báthori Erzsébet férje) után kapta. Az apai nagyapai dédszülei báró Nádasdy Tamás nádor, nagybirtokos és Kanizsai Orsolya voltak.

Gondos nevelésben részesült, külföldi tanulmányútjait Itáliában tette és sienai peregrinációról[m 1] 1642-ben tért haza. Hazatérése után áttért a protestáns (evangélikus) hitről a katolikus hitre[m 2] felesége gróf Esterházy Júlia Anna[m 3] – gróf Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina leánya volt – kedvéért.[3] A házasságból 14 gyermeke született, akik közül a felnőttkort heten érték meg.

Ismert fiai:

  • István 1669-ben Vas vármegye főispánja lett.
  • László 1710-ben csanádi püspök, majd 1713-ban győri nagy-prépost.
  • Tamás 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben koronaőr
  • Ferenc (IV.) a rajnai hadsereg tábornoka lett és ő szerezte meg a felsőlendvai és lepsényi uradalmakat.

Nagy műveltségű mecénás

[szerkesztés]

Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka.

Politikai karrierje

[szerkesztés]

1633-tól Vas vármegye főispánja volt; 1645. október 22-én királyi tanácsosi címet szerzett adományban III. Ferdinánd magyar királytól.[4] 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki az uralkodó. Ő építtette a sárvári vár dísztermét, a piano nobile-t (1653). Szoros kapcsolatban állt II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel 1650 és 1655 közötti időszakban. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től Wesselényi Ferenc nádor halála után királyi helytartóvá nevezték ki. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt, a kortársai „a magyar Croesus"-nak („der ungarische Crösus“) nevezték.

1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette.

A Wesselényi-összeesküvés részese

[szerkesztés]
Nádasdy Ferenc 1655. június 29. – 1670. szeptember 3. között országbíró

A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez címmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670 márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat.[m 4] Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. Ezek alapján világossá vált, hogy a bécsi udvar abszolutizmust erősítő törekvéseinek az útjában a legfőbb akadály Nádasdy országbíró volt. A nyílt törés az udvar és az országbíró között ezen a besztercebányai összejövetelen következett be. Ez lett Nádasdy perbefogásának és letartóztatásának és kivégzésének az előidézője.

A Wesselényi-összeesküvés mártírjai és kivégzésük

1670 szeptemberében pottendorfi kastélyában[m 5][5] tartóztatták le.

Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság minden méltóságaitól és javaitól megfosztotta, majd lefejezték.

Teljes vagyonát a kincstár javára elkobozták és még gyermekei nevét is megváltoztatták.[m 6]

A Nádasdy család az ő fiúutódaiban élt tovább.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A diákok külföldi egyetemjárását nevezték így, de természetesen csak a jómódú nemesi családok engedhették meg gyermekeiknek ezt a magas szintű tudásszerzést.
  2. ↑ Ezzel végleg megszűnt a Dunántúlon és Horvátországban a protestáns arisztokrácia
  3. ↑ Élt: 1630. február 28. – 1669. január 22. között. Általa kapta meg öccse, Esterházy Pál nádor férjének birtokait (Forrás: Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde Deutschkreutz Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (53. oldal) - 1951 (német nyelven) hozzáférés: 2014. június 6.).
  4. ↑ Mint országbírónak neki erre törvényes felhatalmazása volt. Nádasdy korábban 1667-ben jelezte a királynak az országgyűlés összehívásának a szükségességét.
  5. ↑ A hatalmas értékkel telezsúfolt várat a katonák kifosztották.
  6. ↑ Gyermekei a Domini de Cruce nevet kapták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
  3. ↑ Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005. Esterházy Júlia Anna, gróf - Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár (hozzáférés: 2014. június 6.)
  4. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 11. kötet - 197 - 198. oldal
  5. ↑ Schloss Pottendorf Ausflugsziel, chp-austria.at

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Nádasdladány, Nádasdy-kastély története., mag.hu
  • Nádasdy-kastély, Nádasdladány, nemzetimuemlek.hu
  • Bibliográfia Nádasdy Ferenc életére, politikai és mecénási tevékenységére, nadasdy.barokkudvar.hu
  • Lieszkovszky József: Nádasdi, Zrinyi és Frangepán a vérpadon. 1671; szerzői, Bp., 1884
  • Aussführliche und warhafftige Beschreibung wie es mit denen Criminal-Processen, und darauff erfolgten Executionen wider die drey Graffen Frantzen Nadassdi, Peter von Zrin und Frantz Christophen Frangepan, eigentlich hergangen / A Wesselényi-összeesküvés. Beszámoló a perről és a kivégzésekről; szerk. W. Salgó Ágnes, tan. G. Etényi Nóra; német szövegford. Magyar László András, tanford. Rákóczi Katalin, Kovács László; Helikon–OSZK, Bp., 2005 (Magyar Helikon)
  • Viskolcz Noémi: A mecenatúra színterei a főúri udvarban. Nádasdy Ferenc könyvtára; SZTE–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Szeged–Bp., 2013 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
  • Viskolcz Noémi: Nádasdy Ferenc (1623–1671) nyomdái; Argumentum, Bp., 2015 (A Magyar könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei)
  • Köllő Zsófia: Fikció, nyelv, politika. Szempontok a Nádasdy-Mausoleum és recepciójának értelmezéséhez; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2017 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Elődje:
gr. Zrínyi Miklós 		Utódja:
gr. Zrínyi Ádám


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádasdy_Ferenc_(főúr)&oldid=27512222”