Hovárdos
| Hovárdos (Harmisch) | |
 | |
| A katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Gyepűfüzes településrésze |
| Járás | Gyepűfüzes |
| Alapítás éve | 1680 |
| Polgármester | Norbert Sulyok (ÖVP) |
| Irányítószám | 7512 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 259 m |
| Terület | 7,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 16° 23′ 02″47.147651°N 16.383798°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 16° 23′ 02″47.147651°N 16.383798°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hovárdos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hovárdos (németül: Harmisch, horvátul: Vardeš) Gyepűfüzes településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 25 km-re délkeletre, Szombathelytől 20 km-re délnyugatra a Rodlingbach völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]Hovárdos határában a Hohensteinmaißbergen már a település alapítása előtt termeltek ki mészkövet és több mészégető is működött itt. Az itt bányászott mészkövet később az egész vármegye területére szállították az építkezésekhez.
A települést horvátok alapították 1680-ban. 1773-ban "Hovardos", "Harmis", majd 1786-ban "Owardosch", "Harmisch" néven tűnik fel a korabeli forrásokban. A kis falut csaknem teljesen az Erdődyek erdei veszik körül, ez alól csak a Rodlingbach egy keletre nyíló kis völgyszakasza jelenti a kivételt.
Vályi András szerint "HOVÁRDOS HARMIS. Vas Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, fekszik Péterfához nem meszsze, és annak filiája."[1]
Fényes Elek szerint " Hovárdos, Hamicz, horvát f., 194 kath. lak., sovány határral. F. u. gr. Erdődy, ut p. Szombathely."[2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Hovárdos, 32 házzal és 214 horvát és németajkú lakossal. Postája Gyepű-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Birtokosok az Erdődyek. " [3]
1910-ben 192, horvát, német és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Lakóinak kétharmada még 1934-ben is horvát anyanyelvű volt, csak a második világháború után érkezett jelentős számú német betelepülő. 1971-ben Gyepűfüzeshez csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1822-ben építették. Tornya 1831-ben épült. Fából készített Madonna-szobra a máriazelli kegyszobor másolata. 1967-ben és 1976-ban renoválták.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
