Hármasfalu (Ausztria)

	Hármasfalu (Podgoria)
	Felsőpodgoria
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Bándol településrésze
Járás	Bándol
Polgármester	Richard Omasits
Irányítószám	7463
Forgalmi rendszám	OW
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	333 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hármasfalu (egyértelműsítő lap).

Hármasfalu (korábbi nevén Podgoria, németül: Podgoria, horvátul: Podgorje) Bándol településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartomány Felsőőri járásában.

Fekvése

Rohonctól 16 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli oldalán fekszik.

Nevének eredete

Régebbi neve a szláv podgorje ('hegyalja') szóból származik, az újabb pedig arra utal, hogy három korábbi falu összeolvadásával jött létre.

Története

A falu Alsó- és Felsőpodgoria, valamint Parapaticshegy egyesüléséből jött létre. 1906-ban a Podgoria nevet Hármasfalura magyarosították.^[1] Alsópodgoriát (Bošnjak Brig) a 17. században a környező falvakból betelepülő horvát telepesek alapították. Korábban csak a Geiger család lakta, innen származik német Geigermeierhof neve. A hegyek alatti Felsőpodgoria (Unterwald, Malo Podgorje) lakosait 1517 és 1547 között az Erdődy család telepítette be Boszniából. Parapaticshegyet (Parapatić Brig) a 16. század második felében a környékről betelepült horvátok alapították, nevét korábbi birtokosáról kapta. A 20. század elején Bándoltelepnek is nevezték.

Vályi András szerint " PODGORIA. Horvát falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bándolynak szomszédságában, mellynek filiája, határja középszerű."^[2]

Fényes Elek szerint " Alsó- és Felső-Podgorje, két egyesitett horvát falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban, 128 kath. lak."^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Podgoria házainak száma 55, lélekszám 367, lakosai horvát- és német-ajkúak, vallásuk r. kath. Postája Bándoly, távírója Rohoncz."^[4]

"PARAPATICS. Falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bándolynak szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."^[4]

1910-ben 324, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományához csatolták. 1971-ben Bándol része lett.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999. ISBN 963913032X
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ^a ^b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999. ISBN 963913032X

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[Borovszky-4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]