Malomgödör
Malomgödör (Mühlgraben) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Burgenland | ||
Rang | község | ||
Járás | Gyanafalvi járás | ||
Alapítás éve | 1387 | ||
Polgármester | Reinhard Knaus (SPÖ) | ||
Irányítószám | 8385 | ||
Körzethívószám | 03329 | ||
Forgalmi rendszám | JE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 396 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 318 m | ||
Legmagasabb pont | 392 m | ||
Terület | 5,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 24″, k. h. 16° 03′ 23″46.890000°N 16.056389°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 24″, k. h. 16° 03′ 23″46.890000°N 16.056389°E | |||
Malomgödör weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Malomgödör témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Malomgödör (németül: Mühlgraben) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Gyanafalvától 10 km-re délnyugatra, a stájer határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1387-ben "Mechnuk" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[2] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1555-ben "Milihgrom", 1660-ban "Melgrob", 1698-ban "Milgrom", 1751-óta "Mühlgraben" néven szerepel a forrásokban.
1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 20 házat számláltak a településen. 1787-ben 71 házában 341 lakos élt. 1830-ban 60 háza volt 418 lakossal. 1857-be 68 házat és 503 lakost számláltak itt.
Vályi András szerint " MÜLGRÁBEN. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobrának szomszédságában, és annak filiája, határja középszetű."[3]
Fényes Elek szerint " Műhlgraben, német falu, Vas vmegyében, 96 kath., 321 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Malomgödör, stájerhatárszéli község 91 házzal és 632 németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Lakosainak nagyobb része ág. ev. vallású. A dobrai uradalomhoz tartozott."[5]
1910-ben 556 lakosa volt, ebből 545 német, 11 egyéb nemzetiségű.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. Iskolája 1959-ben épült fel, előtte a gyermekek a környező községek iskoláiba jártak. 1971-ben közigazgatásilag Vasdobrához csatolták. 1973-ban megépült a sportpálya. 1985-ben az itteni óvodai csoport a vasdobrai óvoda része lett, de 1991-ben újra önálló lett. 1992-óta Malomgödör újra önálló község, 2003-óta pedig a községi hivatal is független lett Vasdobrától.
2001-ben 450 lakosából 442 német volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Hősi emlékmű a község központjában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (németül)
- Malomgödör az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján (németül)
- Malomgödör a dél-burgenlandi települések portálján[halott link] (németül)
- A burgenlandi települések történeti lexikona PDF (németül)