Ugrás a tartalomhoz

Malomgödör

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malomgödör (Mühlgraben)
Malomgödör címere
Malomgödör címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásGyanafalvi járás
Alapítás éve1387
PolgármesterReinhard Knaus (SPÖ)
Irányítószám8385
Körzethívószám03329
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népesség396 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Legmagasabb pont392 m
Terület5,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 24″, k. h. 16° 03′ 23″46.890000°N 16.056389°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 24″, k. h. 16° 03′ 23″46.890000°N 16.056389°E
Malomgödör weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malomgödör témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Malomgödör (németül: Mühlgraben) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Gyanafalvától 10 km-re délnyugatra, a stájer határ mellett fekszik.

Malomgödöri panoráma

Története

[szerkesztés]

A települést 1387-ben "Mechnuk" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[2] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1555-ben "Milihgrom", 1660-ban "Melgrob", 1698-ban "Milgrom", 1751-óta "Mühlgraben" néven szerepel a forrásokban.

1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 20 házat számláltak a településen. 1787-ben 71 házában 341 lakos élt. 1830-ban 60 háza volt 418 lakossal. 1857-be 68 házat és 503 lakost számláltak itt.

Vályi András szerint " MÜLGRÁBEN. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobrának szomszédságában, és annak filiája, határja középszetű."[3]

Fényes Elek szerint " Műhlgraben, német falu, Vas vmegyében, 96 kath., 321 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Malomgödör, stájerhatárszéli község 91 házzal és 632 németajkú lakossal. Postája Dobra, távírója Gyanafalva. Lakosainak nagyobb része ág. ev. vallású. A dobrai uradalomhoz tartozott."[5]

1910-ben 556 lakosa volt, ebből 545 német, 11 egyéb nemzetiségű.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. Iskolája 1959-ben épült fel, előtte a gyermekek a környező községek iskoláiba jártak. 1971-ben közigazgatásilag Vasdobrához csatolták. 1973-ban megépült a sportpálya. 1985-ben az itteni óvodai csoport a vasdobrai óvoda része lett, de 1991-ben újra önálló lett. 1992-óta Malomgödör újra önálló község, 2003-óta pedig a községi hivatal is független lett Vasdobrától.

2001-ben 450 lakosából 442 német volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Hősi emlékmű a község központjában.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  6. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]

További információk

[szerkesztés]