Ugrás a tartalomhoz

Góborfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Góborfalva (Goberling)
Góborfalva
Góborfalva
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangVárosszalónak településrésze
JárásVárosszalónak
Alapítás éve1279
PolgármesterHerbert Dienstl (ÖVP)
Irányítószám7461
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Terület12,20 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 17′ 00″47.361111°N 16.283333°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 17′ 00″47.361111°N 16.283333°E
Góborfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Góborfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Góborfalva (németül Goberling) Városszalónak településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Városszalónaktól 5 km-re északra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A falut először Kapornoknak hívták, csak később változott neve a német eredetű, a 19. században magyarosított maira.

Története

[szerkesztés]

1279-ben "Kapurnuk" néven említik először. 1388-ban "Kapurnuk", 1392-ben "Kapornok", 1428-ban "Kapornok" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Fehér-patak völgyében fekvő település egykor fontos út mellett feküdt, ahol vámot is szedtek. Borostyánkő várának uradalmához tartozott. 1388-ban az uradalommal együtt előbb a Kanizsaiak zálogbirtoka, majd 1392-től tulajdona lett. 1446-tól a Königsberg család birtoka volt. 1644-ben Batthyány Ádám vásárolta meg Königsberger családtól, attól kezdve a Batthyány család birtoka volt. A Batthyányak a falut a pinkafői uradalomhoz csatolták. Határában a 15. század óta bányásztak különböző érceket, 1744-óta pedig antimont is. Lakói is nagyrészt a közeli bányában, vagy a Batthyányak üvegkohóiban dolgoztak. Bányája 1999-ig működött, ma bányamúzeum található benne.

Vályi András szerint " GOBERLING. Koberling. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, savanyú vizének tisztító ereje van; fürész malom is van itten, határja hegyes, de jó, vagyonnyai külömbfélék, második Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint " Goberling, német falu, Vas vmegyében, Szalonakhoz 1 óra, 44 kath., 546 ágostai lak., s oskolával. Köves hegyes határ. Fürészmalom. F. u. gr. Batthyáni József, Emanuel és Ferencz. Ut. p. Kőszeg."[2]

1910-ben 668, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1942-ben a falu roma lakosságát a németek koncentrációs táborba hurcolták, ahol nagy részük elpusztult. Ezzel a település egyetlen számottevő kisebbségét is elveszítette.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű. A templomot csak 1957-ben vásárolta meg az evangélikus egyház, ekkor épült új nyugati tornya is. Hajójában 14. századi, bejárata felett 16. századi freskó maradványa látható. Utoljára 1987-ben renoválták.
  • Bányászati múzeuma 1990-től az egykori antimonbányában működik.
  • Világháborús emlékmű.
  • A népiskola épületének legrégibb része 1828-ban épült.
  • Az ASKÖ Goberling sportegyesületet 1929-ben alapították.
  • A falu határában egykor savanyúvízforrás tört fel.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.