Várújfalu
Várújfalu (Woppendorf) | |
Várújfalu | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Sámfalva településrésze |
Járás | Sámfalva |
Polgármester | Gerhard Klepits (SPÖ) |
Irányítószám | 7473 |
Forgalmi rendszám | OW |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 260 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 12′ 25″, k. h. 16° 23′ 22″47.207036°N 16.389497°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 25″, k. h. 16° 23′ 22″47.207036°N 16.389497°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Várújfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Várújfalu (németül: Woppendorf, horvátul: Sovice) Sámfalva része, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 20 km-re délkeletre, a Vashegy aljában fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu annak az elpusztult 13. századi falunak a helyén létesült, melyet a korabeli oklevelek "villa corradi" alakban említenek és Pinkaóvár uradalmához tartozott. Első írásos említése "Ujfalu" néven történt. Német nevét általában a "wappentragern" (pajzshordozók) névből származtatják. A falutól mintegy 200 méterre északra meszet bányásztak és égettek. A falutól délre két kőhíd áll, melyeket azonban már nem használnak. 1830-ban a falu templomot épített. 1873-ban súlyos kolerajárvány pusztított, ennek emlékére emelték a Szent Rozália tiszteletére szentelt kolerakeresztet.
Vályi András szerint "ÚJFALU. Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, fekszik Somfalunak szomszédságában, 556, és annak filiája."[1]
Fényes Elek szerint "Ujfalu, horváth falu, Vas vmegyében, Sámfalva fiókja: 200 kath. lak. Ut. p. Kőszeg. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv.."[2]
Vas vármegye monográfiája szerint "Ujfalu. Pinkamenti község, 49 házzal és 301 magyar és német lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Szent-Mihály.''[3]
1910-ben 305, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A községháza 1952-ben épült fel. A gazdák munkáját könnyítette meg az 1966-ban elkezdett földtagosítás. 1969-ben új híd épült a Pinkán. 1975-ben restaurálták a templomot. 1993-ban bővítették a községházát, 1995-ben megkezdődtek a csatornázás munkálatai.
Nevezetességei
[szerkesztés]Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült, 1975-ben restaurálták.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye