Alsólövő
| Alsólövő (Unterschützen) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Felsőlövő településrésze |
| Járás | Felsőlövő |
| Alapítás éve | 1393 |
| Polgármester | Günter Toth |
| Irányítószám | 7432 |
| Körzethívószám | 03353 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 16° 12′ 16″47.317909°N 16.204530°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 04″, k. h. 16° 12′ 16″47.317909°N 16.204530°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólövő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsólövő (németül Unterschützen, horvátul Donje Šice, gradistyei nyelven Dolnje Siče) Felsőlövő településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 5 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]Egykor székely íjászok lakta határőr település, akiket IV. László fosztott meg privilégiumaiktól. A települést 1393-ban "Utreque Lave" néven említik először abban az oklevélben, melyben Lévai Cseh László Lövő települést Kanizsai Miklósnak adja el.[1] 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török sereg tatár segédhadai, de újjáépítették. 1580 körül lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a település a Batthyány család birtoka lett. 1763-ban a gyimótfalvi uradalom része lett.
Vályi András szerint " Alsó, és Felső Lövő. Két faluk Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, fekszenek Pinkaföldnek szomszédságában, és annak filiáji, határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyiak."[2]
Fényes Elek szerint " Unter-Schützen, Alsó-Lő, német falu, Vas vmegyében: 44 kath., 714 evang. lak., evang. oskolával. A jormensdorfi urad. tartozik. Ut. posta Kőszeg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Alsó-Lövő, 101 házból és 702 németajkú ág. ev. és r. kath. lakosból álló falu; postája és távirója Felső-Eör. A községben kisebb serfőző is van. Földesurak a Batthyányiak voltak."[4]
1910-ben 697, többségben német lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Felsőlövőhöz csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés]Evangélikus templomát 1859 és 1861 között építették.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1848-ban Malmossi Károly tanár, a pozsonyi gimnázium igazgatója, műfordító.
További információk
[szerkesztés]- Felsőlövő község hivatalos oldala
- Alsólövő a dél-burgenlandi térség településeinek honlapján
- Alsólövő a burgenlandi evangélikusok honlapján
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
