Jobbágyújfalu
| Jobbágyújfalu (Rohrbach an der Teich) | |
 | |
| A templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Pinkamiske településrésze |
| Járás | Pinkamiske |
| Alapítás éve | 1496 |
| Polgármester | Johann Wagner (SPÖ) |
| Irányítószám | 7511 |
| Körzethívószám | 03366 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 272 m |
| Terület | 6,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′ 37″, k. h. 16° 17′ 05″47.210200°N 16.284800°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 37″, k. h. 16° 17′ 05″47.210200°N 16.284800°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jobbágyújfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jobbágyújfalu (németül: Rohrbach an der Teich, horvátul: Lorbica) Pinkamiske településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 12 km-re délkeletre a Teichenbach partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban is éltek emberek. Több római-kori halomsírt a találtak a határában, melyek azonban sajnos mára elpusztultak. 1496-ban "Wyfalw" alakban említik először, a vörösvári uradalomhoz tartozott.[1] 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után délről menekült horvátokkal telepítették be. A szájhagyomány szerint innen szállítottak savanyúvizet az Erdődyek vörösvári kastélyába, azonban ennek az ásványvízforrásnak a helye ma már nem ismert. A falu neve az 1697-es egyházi vizitációban is szerepel. Templomát 1827-ben kezdték építeni és 1836-ban szentelték fel. Délnyugatra a falutól található szőlőhegye, ahol minden család rendelkezett szőlővel és pincével. A település első iskoláját 1860-ban építették, majd 1912-ben újat építettek helyette. 1890-ben a tűzvésznek 20 zsúptetős lakóház esett áldozatul. Ezt követően több család vándorolt ki a tengerentúlra. Az ő adományaikból emelték 1906-ban a központban álló keresztet, melyen az adományozók neve egy márványtáblán van feltüntetve.
Vályi András szerint "Jobbágyi Újfalu. Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, fekszik Pinka Miskéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]
Fényes Elek szerint "Jobbágyi-Ujfalu, (Rohrbach), német falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban: 300 kath. lak., hegyes határral, szőlőhegygyel."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Jobbágyi-Ujfalu, 84 házzal és 571 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Pinka-Miske, távírója Német-Szt-Mihály. " [4]
1910-ben 519, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben alakították meg a helyi tűzoltóegyletet. Jobbágyújfalut 1971-ben Pinkamiskéhez csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés]Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1827 és 1836 között épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Pinkamiske hivatalos oldala
- Jobbágyújfalu a dél-burgenlandi települések honlapján
- A helyi tűzoltóegylet honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
