Velike (Ausztria)
| Velike (Welten) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Rábaszentmárton településrésze |
| Járás | Rábaszentmárton (1971. január 1. – ) |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Franz Kern (SPÖ) |
| Irányítószám | 8383 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 372 fő (2001) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 16° 04′ 53″46.928200°N 16.081300°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 42″, k. h. 16° 04′ 53″46.928200°N 16.081300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Velike témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Velike (németül: Welten, szlovénül: Velika) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Gyanafalvától 5 km-re délnyugatra, a Rába jobb partján, a stájer határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]
A település nevét 1387-ben Velyke Superior et Inferior alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. Ekkor a település két részből, Alsó- és Felsővelikéből állt. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett. 1720-ban 34 házat számláltak a településen. 1787-ben 85 házában 492 lakos élt. 1830-ban 73 háza volt 506 lakossal. 1857-be 92 házban és 640 lakos élt a településen.
Vályi András szerint „VELIKE. Tót falu Vas Várm. földes ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Sz. Mártonhoz közel, és annak filiája; földgye közép termékenységű, réttyeinek fele jó, szőleje, erdeje, és legelője elég van, Stájer Országba fuvaroznak, és kereskednek.”[2]
Fényes Elek szerint „Velike, német falu, Vas vmegyében, a dobrai uradalomban, 463 kath. lak.”[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „Velike, Rábamenti, stájer határszéli község 113 házzal és 681 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Rába-Szent-Márton, távírója Gyanafalva. A községben határszéli vámot szedtek.”[4]
1910-ben 661, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 372 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Vitus tiszteletére szentelt kápolnája.
- Haranglába.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Velike a dél-burgenlandi települések portálján (németül)
- Rábaszentmárton hivatalos oldala (németül)
- A burgenlandi települések történeti lexikona PDF (németül)
