Zarkaháza
| Zarkaháza | |
 | |
| A Szily-kastély (1787) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szombathely |
| Irányítószám | 9719 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Zarkaháza
Pozíció Szombathely térképén
| |
 é. sz. 47° 12′ 17″, k. h. 16° 39′ 38″47.204722°N 16.660556°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 17″, k. h. 16° 39′ 38″47.204722°N 16.660556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zarkaháza témájú médiaállományokat. | |
Zarkaháza 1935 előtt önálló község, 1935-től Szentkirály része, 1950-től Szombathely városrésze, ma Vas vármegyében
Fekvése
[szerkesztés]Szombathely központjától 6 km-re délkeletre, a Gyöngyös-patak déli partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a régi Hermán faluból vált ki a 12 és 13. század fordulóján. Korábban a Lukafalva nevet viselte, de mivel Hermán egykor Lukafalvának is nevezték, lehet, hogy Lukafalva és Zarkaháza Hermánnak két különböző része volt.[1] Lukafalva neve a Lukács személynév rövidített alakjából származik, minden bizonnyal az egykori birtokos nevéből származik. Zarkaháza neve az egykori birtokos Zarka család nevéből származik. A Zarka család a megye egyik legrégibb családja volt, mely előnevét a szintén Vas vármegyei Pecöl községről vette. A család a Váti család egyik ága, mely 1329-ben tűnik fel ezen a néven. Zarkaháza a család egyik birtokmegosztásában már 1508-ban szerepel. 1523-ban egy újabb birtokmegosztásban "Zarkafölde" néven szerepel. A család Pál nevű tagja 1551-ben már itt, a korábbi Lukafalván lakott, címeres pecsétjén gyík látható.[2] 1577-ben a Bocskay Györgyné és Zarka Lajos közötti megegyezésről szóló okirat először tesz említést az itteni kastélyról, melyben mint biztonságos épületben értékes tárgyakat helyeztek el.[2] 1598-ban Zarka Lajos özvegyének 12 ház adózott a faluban, a nemesek között egy családfőt említenek. 1591-ben 6 jobbágya adózott. 1601-ben Zarka Gáspár a falu birtokosa. Az 1623-as tizedjegyzékben Bándonfával együtt 12 jobbágy adózott tizeddel. 1668-ban a káptalan jegyzőkönyvében "Szarkaháza" alakban szerepel. 1744-ben 10 jobbágya és egy házas zsellére volt. Az 1767-es urbárium 9 jobbágyportát és egy házas zsellért említ. 1785-ben 20 háza és 137 lakosa volt.[2] 1787-ben Szily János szombathelyi püspök Hefele Menyhért tervei szerint barokk-copf stílusú emeletes kúriát építtetett ide, mely később az Estei hercegi családé, majd a Wittelsbach hercegeké lett és ma is áll. A falu a 19. században a bajor királyi herceg és a gróf Festetich család birtoka volt. 1828-ban 23 házában 171 lakos élt. 1857-ben már 35 háza volt 349 lakossal.
Vályi András szerint "ZARKAHÁZA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura a’ Szombathelyi Püspökség, fekszik Sz. Királynak szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű."[3]
Fényes Elek szerint "Zarkaháza, magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös vize mellett, ut. p. Szombathely: 168 kath. lak. F. u. főherczeg Esztei Ferdinand."[4]
1872-ben Bádonfa községet csatolták hozzá. 1890-ben 41 háza és 515 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás 47 házat és 542 lakost talált itt. 1935-ben Szentkirályhoz csatolták, majd vele együtt 1950-ben Szombathely része lett.
 |
 |
 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Emeletes barokk-copf stílusú kastélyát 1787-ben Szily János, Szombathely első püspöke építtette nyári rezidenciának. Később az Estei hercegi családé, majd a Wittelsbach hercegeké lett. 1945-ben külföldi tulajdonosa miatt a szovjet csapatok birtokába került. Ezután lakásokat és TSZ-irodát alakítottak ki benne. 1983 és 1993 között a Vas megyei Vegyesipari Vállalat irodaháza volt, majd 1998-ban a város a Györgyöshermán-Szentkirály Polgári Kör számára vásárolta meg és kulturális központ lett.
Híres emberek
[szerkesztés]- Hosszútóthy László (1590 körül –1647) püspök
- Magyar József (1927-1988) filmrendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Herényi István: A Répce és Gyöngyös melléki falvak története a középkorban (Kézirat, 1966)
- ↑ a b c dr. Szabó Miklós: Szombathely déli kapujában. Szombathely, 2001.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]