Hortobágy-Berettyó
| Hortobágy-Berettyó | |
 | |
| Hajókikötő Mezőtúrnál a folyón | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 167,3 km |
| Vízgyűjtő terület | 4864,8 km² |
| Forrás | Hortobágy |
| Torkolat | Hármas-Körös |
 é. sz. 46° 56′ 24″, k. h. 20° 38′ 11″46.940000°N 20.636389°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 24″, k. h. 20° 38′ 11″46.940000°N 20.636389°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hortobágy-Berettyó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Hortobágy-Berettyó egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán. A főcsatorna lényegében a Hortobágy folyó Ágota-halomtól délre eső, torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó vize folyt. Hossza 167,3 km.
Jellemzői
[szerkesztés]A Hortobágy-Berettyó az ország legbonyolultabb vízgazdálkodási rendszere. Fő vízfolyásai a Hortobágy, a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna. Vízgyűjtő területe nagy részben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területére esik, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékre kevesebb terület jut. A főcsatorna fő feladata régebben a Nagy-Sárrét lecsapolása volt, mivel végig mocsaras területen folyt egykor.
Vízjárása kiegyensúlyozott, az alsó 20 km-en erősen érződik a békésszentandrási duzzasztó hatása. Napjainkban torkolata Mezőtúrtól délre található, az úgynevezett „Árvízkapunál” torkollik a Hármas-Körösbe.[1]
Élővilága
[szerkesztés]A Hortobágy-Berettyó Békés vármegyei szakaszának egy 20 km-es szakaszán elkerülte a folyószabályozást, itt a Körös–Maros Nemzeti Park oltalma alatt áll. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett gyepterületeket. Gazdag élővilág jellemzi, megtalálható itt a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm is.
A vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke és a vörös gém, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket.[2]
A folyó bőséges halállománynak adott otthont, főleg süllő, keszegféle, ponty, amur és busa fordult elő, azonban tisztázatlan körülmények között 2010 május-júniusában tömeges méretű halpusztulás jelentkezett a Hortobágy-Berettyón. A szakemberek szerint éveket vesz igénybe a víz alatti élővilág teljes regenerálódása.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő tervezési alegység[halott link], Tikövizig
- ↑ A Körös–Maros Nemzeti Park részterületei Archiválva 2010. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.kmnp.hu
- ↑ Csak találgatják a tömeges halpusztulás okát a Hortobágy-Berettyón, Origó.hu, 2010. június 22.