Ugrás a tartalomhoz

Nyugati-főcsatorna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nyugati-főcsatorna a Hortobágy nyugati felének vízellátását szolgáló, 70 kilométer hosszú öntözőcsatorna. 1965. december 30-án nyitották meg; közkedvelt horgászhely. Tiszavasvárinál ágazik ki a Keleti-főcsatornából, Újszentmargitánál találkozik a Halastói-tápcsatornával, végponti műtárgya pedig Hortobágy határában található. A 33-as főút keresztezésétől a végponti műtárgyig tartó szakaszát nevezik Nyugati-övcsatornának is. Halastavak vízellátását és szántóföldek öntözését teszi lehetővé, továbbá elvezeti a környező települések belvizeit.

Hídjai

[szerkesztés]

A 2000. évi ciánszennyezés

[szerkesztés]

2000. január végén, február elején a Tiszán levonuló cianid- és nehézfémszennyezés megérkezésekor a Keleti-főcsatorna tiszalöki zsilipje nem tudta kizárni a ciánt, az alvízi oldalon is megemelkedett annak koncentrációja. Ezt látva a torkolatban 24 órán belül szádfalas elzárást építettek, amivel sikerült megakadályozni, hogy a nem sokkal később odaérkező nehézfémszennyezés bejusson a csatornába. A cianidtartalmú vizet a Nyugati-főcsatornán és a Halastói-tápcsatornán át vezették vissza a Tiszába.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Keleti-főcsatorna. Szoboszló Képeskönyve. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 25.)

Források

[szerkesztés]