Ugrás a tartalomhoz

Nemesborzova

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Nemesborzova
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterNagy Tamás (független)[1]
Irányítószám4942
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség106 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 38′47.983333°N 22.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 38′47.983333°N 22.633333°E
Nemesborzova (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nemesborzova
Nemesborzova
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesborzova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemesborzova község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban. 220 hektáros kiterjedésével a vármegye második legkisebb közigazgatási területű települése.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, Fehérgyarmattól keletre. A megye legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, ennek is köszönhető, hogy mindössze három településsel szomszédos: északkelet, kelet és délkelet felől kisszekeresi, délnyugat felől nagyszekeresi, nyugat és északnyugat felől pedig mándi területek határolják.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település központján, annak főutcájaként a 4134-es út halad végig, ezen érhető el Mánd, Vámosoroszi és Nagyszekeres felől is. Északi határszéle közvetlen közelében elhalad a 491-es főút is – az ország távolabbi részei felől ezen érhető el, Fehérgyarmat érintésével –, de a községet a főút ennél jobban nem érinti, az oda utazóknak Mándnál le kell térniük a 4132-es útra, amiből a falu északi határában ágazik ki a 4134-es út.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Nagyszekeres vasútállomása, a központtól körülbelül 2 kilométerre délnyugatra.

Története

[szerkesztés]

Területén gazdag, bronzkori leletanyagot találtak. Nevét egyrészt a nyír szláv megfelelőjétől, másrészt az egykor erdeiben élt borzokról származtatják.

1181-ben említik először. A Borzovay család ősi birtokát 1436-ban a Kölcseyek szerezték meg. A mohácsi csata után martalócok dúlták fel, 1662-ben a szatmári német helyőrség katonái rabolták ki. Az ellenség megfékezésére az erdőben fekvő falut körülárkolták és a Nóborda patak vizével az árkot feltöltötték. Az árkok nyomai még kivehetők. A 19. században a Kálos, Erdélyi, Pápay, Mandy családok voltak földesurai. Akasztófa-hely nevű határrészét a hírhedt Haynau-birtok kapcsán kapta.

1990 előtt Nagyszekeres tárközségeként Fehérgyarmat városkörnyékéhez tartozott. 1990-től önálló.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Zsigmond (független)[4][5]
  • 1994–1998: Nagyné Szűcs Erzsébet (független)[6][7]
  • 1998–2002: Nagy Zsigmond (független)[8][9]
  • 2002–2006: Nagy Gábor Zsigmond (független)[10][11]
  • 2006–2010: Nagy Gábor Zsigmond (független)[12][13]
  • 2010–2014: Nagy Gábor Zsigmond (független)[14]
  • 2014–2019: Nagy Tamás (független)[15][16]
  • 2019–2024: Nagy Tamás (független)[17]
  • 2024– : Nagy Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
85
88
106
106
105
113
106
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 6,1% cigánynak (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,1%, református 67,1%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 17,1% (4,9% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% ukránnak, 1% cigánynak, (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,7% volt római katolikus, 60% református, 4,8% görög katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (23,8% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma - 1810 és 1830 között épült késő barokk stílusban.
  • Harangláb, melyet a Szentendrei Skanzenbe szállítottak. Jelenleg a 2001-ben épített pontos másolata látható az eredeti helyén.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 27.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  6. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  7. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  8. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  9. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 27.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  10. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  11. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 27.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  12. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  13. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. február 27.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  14. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  15. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  16. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 27.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  17. ↑ Nemesborzova települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Nemesborzova Helységnévtár
  20. ↑ Nemesborzova Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemesborzova&oldid=27447773”