Ugrás a tartalomhoz

Tiszalök

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszalök
A tiszalöki vízerőmű
A tiszalöki vízerőmű
Tiszalök címere
Tiszalök címere		 Tiszalök zászlaja
Tiszalök zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállásváros
PolgármesterDr. Gáll Gabriella (független)[1]
Irányítószám4450
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség5347 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület58,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″48.019722°N 21.377778°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 40″48.019722°N 21.377778°E
Tiszalök (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszalök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban található.

Fekvése

[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyírség északnyugati részén található, a Tisza bal partján. A térség jelentősebb települései közül Tiszavasvári 7,5, Hajdúnánás 20, Tiszaeszlár 10,5, Rakamaz 23,5, a megyeszékhely Nyíregyháza pedig 25,5 kilométer távolságra található.

Különálló településrészei: Újtelep, Hajnalos és Kisfástanya, melyek mindegyike a központjától keletre fekszik.

A környező települések közül Nagycserkesszel a 3612-es, Tiszavasvárival a 3632-es, Tiszaeszlárral a 3633-as és 3634-es utak kötik össze.

A hazai vasútvonalak közül a 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Tiszalök vasútállomás (ezt közúton a 36 315-ös számú mellékút szolgálja ki).

Áthalad az állomáson a MÁV 117-es számú Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonala is; utóbbi vonalnak további két megállója is volt Tiszalök területén: Hajnalos megállóhely és Kisfástanya megállóhely, mindkettő a névadó településrész közelében.

Története

[szerkesztés]

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk.

A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.[forrás?] Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön.

Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak.[3] A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.

A lakosság környezetszépítő munkájának eredményeképp elnyerte a megye legszebb települése pályázatot.

1893-ban a közigazgatást átszervezték, így Tiszalök elvesztette mezővárosi rangját. [4] Majd a városi rangot 1992. március 6-án nyerte vissza, amelyet Göncz Árpád véglegesített Tiszalökön. Video: https://www.youtube.com/watch?v=xcw1NTYZhnU

2009. április 22-én egy rasszista gyilkosságsorozat egyik gyilkosságának helyszíne volt a település, a Nefelejcs utcában aznap este az éppen munkába tartó 54 éves Kóka Jenőt agyonlőtték.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Király Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Király Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Drótos Vince (FKgP-Fidesz-MDF-KDNP)[7]
  • 2002–2006: Kovács Gábor (független)[8]
  • 2006–2007: Kovács Gábor (független)[9]
  • 2007–2010: Gömze Sándor Attila (Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2014–2019: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Gömze Sándor Attila (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Dr. Gáll Gabriella (független)[1]

A településen 2007. december 9-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2008 és 2024 között
Lakosok száma
5883
5665
5485
5441
5395
5234
5188
6107
5373
5347
2008201020132014201520182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 24,4%, görögkatolikus 4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 27,2% (24,2% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlováknak és lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,1% volt római katolikus, 21% református, 4,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 23,4% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[17]

Hírességei

[szerkesztés]

Itt születettek/éltek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Templomok

[szerkesztés]
  • Református temploma a 18. században épült. ( a templomot a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották)
  • Római katolikus temploma 1887-ben épült. ( a templomot a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották)

Vízerőmű

[szerkesztés]
Bővebben: Tiszalöki vízerőmű

A tiszalöki vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[2][3]

Egyéb

[szerkesztés]
  • Parkerdő, azaz arborétum: a 31 hektáros területen mintegy 260-féle különböző érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.
  • Schwarcz Ádám, művésznevén beton.hofi magyar zenész 2022-ben megjelent második lemezén az egyik dal a település nevét viseli.[18]

Alaprajza

[szerkesztés]

A község régebbi, ősi település része az északi részen található közel a töltéshez, és itt volt a régi községháza is. Emellett a római katolikus templom és a református templom (a második világháborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották) is itt található. A községben fellelhető kisebb zsidó közösség zsinagógája is itt volt (a közösség az 50-es években megszűnt és a zsinagógát elbontották). Az ősi településrésznél a beépítettség igen magas volt, mivel a házak ereszei összeértek és ez komoly gondot okozott tűz esetén, mivel ekkor a fél falu leégett. Ma már a régi házakat nagyrészt lebontották, és több telekből alakítottak ki új házhelyeket. Ezen településrészen található a város kulturális életében fontos szerepet játszó művelődési ház.

A város mai központja 1970-ben jött létre, mikor a községháza átköltözött ide. Ma népsűrűség szerint a Kossuth út középső része a legsűrűbben lakott, mivel itt a 20. században panelházak épültek. Ezen felül ma itt található több alapfunkciót ellátó épület (egészségügyi központ, gyógyszertár, bank) és központi funkciót ellátó létesítmény (boltok, üzletek)[19]

Gazdasága

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó
"Széles a Tisza" térségi hagyományőrző találkozó és népi ételek főzőversenye
A rendezvényt minden évben a május-július közötti időszakban rendezik meg, amikor különböző helyi és nem helyi főzőcsapatok versenyeznek ételeikkel. Napközben változatos programok szórakoztatják a közönséget. 2019-től a fesztivált Tiszalök megújult főterén tartják.
Városnap
A városnap és főzőverseny július-augusztus közötti időszakban van a Teleki Blanka Gimnázium (Tiszalök, Ady utca 35.) udvarán, melyre változatos programokkal készülnek a szervezők.
"Lökiman" triatlon
Löki Man Triatlon
Középtávú és rövidtávú amatőr kupa, amelyet minden évben júniusban rendeznek meg Tiszalök több helyszínén. Két távon versenyezhetnek a jelentkezők: a középtáv 1900 méter úszást, 90 kilométer kerékpározást és 21 097 méter (félmaraton) futást jelent; a másik pedig az olimpiai táv, amely 1500 méternyi úszást, 40 kilométernyi kerékpározást és kereken 10 000 méternyi futást foglal magában.
Nemzetközi alkotótábor
A 10 napos táborban a festeni vágyók a legnagyobb szenvedélyükkel foglalkozhatnak. Rengeteg festeni való téma van itt a Tisza környékén, amelyet megörökíthetnek. Ez a 10 nap lehetőség ad arra, hogy a művészek kísérletezzenek és egymástól új dolgokat tanulhassanak meg. 2019-ben a 20. Alkotótábor kerül megrendezésre. [21]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.munkataborok.hu/hu/tiszalok
  4. ↑ http://www.tiszalok.hu/tiszaloktortenelme/
  5. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  10. ↑ a b Tiszalök települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 9. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  11. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  13. ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  14. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Tiszalök Helységnévtár
  17. ↑ Tiszalök Helységnévtár
  18. ↑ [1]
  19. ↑ Görbedi Miklós. Tiszalök a századok tükrében - Helytörténeti olvasókönyv (1989. december 24.) 
  20. ↑ Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00
  21. ↑ https://montazsmagazin.hu/jovore-mar-xx-nemzetkozi-csontvary-alkototabor-szervezodik/

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A kilátóhoz vezető fahíd a Kis-Tisza Ökocentrumban
    A kilátóhoz vezető fahíd a Kis-Tisza Ökocentrumban
  • Kávéház Tiszalök központjában
    Kávéház Tiszalök központjában
  • Tiszalök-Holt-Tisza
    Tiszalök-Holt-Tisza
  • Tiszalök - Erőmű
    Tiszalök - Erőmű
  • Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbefulladt vízhordó kislányról mintázták
    Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbefulladt vízhordó kislányról mintázták
  • Vasútállomás Tiszalökön
    Vasútállomás Tiszalökön
  • 100 éves a tiszalöki vasútállomás
    100 éves a tiszalöki vasútállomás
  • Ifjúsági Ház
    Ifjúsági Ház
  • A komp Tiszalöknél
    A komp Tiszalöknél
  • Az „erőd”, az ország első nem állami börtöne
    Az „erőd”, az ország első nem állami börtöne

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszalök&oldid=27481200”