1415
| 1415 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1415 |
| Ab urbe condita | 2168 |
| Bahái naptár | -429 – -428 |
| Berber naptár | 2365 |
| Bizánci naptár | 6923 – 6924 |
| Buddhista naptár | 1959 |
| Burmai naptár | 777 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1407 – 1408 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1470 – 1471 |
| Shaka Samvat | 1337 – 1338 |
| Holocén naptár | 11415 |
| Iráni naptár | 793 – 794 |
| Japán naptár | 2075 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4111–4112 |
| Kopt naptár | 1131 – 1132 |
| Koreai naptár | 3748 |
| Muszlim naptár | 817 – 818 |
| Szeleukida naptár | 1726–1727 |
| Örmény naptár | 864 ԹՎ ՊԿԴ |
| Thai szoláris naptár | 1958 |
| Zsidó naptár | 5175 – 5176 |
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
Évtizedek: 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek
Évek: 1410 – 1411 – 1412 – 1413 – 1414 – 1415 – 1416 – 1417 – 1418 – 1419 – 1420
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]
- március 14. – Husz János elutazik a konstanzi zsinatra, hogy reformterveit bemutassa az egyháznak.
- április 30. – I. Frigyes hatalomra kerül a Brandenburgi Választófejedelemségben, ezzel a később oly fontos szerepet játszó Hohenzollernek vezető szerepet kapnak a Német-római Császárságban.
- május 5. – A konstanzi zsinaton Husz Jánost felszólítják tanai megtagadására. (Mivel erre nem hajlandó eretnekké nyilvánítják és máglyahalálra ítélik.)
- május 19. – A konstanzi zsinat elfogatja és leteszi XXIII. János ellenpápát.[1][2]
- július 4. – XII. Gergely pápa lemond, hogy megakadályozza az egyházszakadást.[1][3]
- július 6. – Husz Jánost Konstanzban máglyán megégetik.
- augusztus 14. – A portugálok elfoglalják a móroktól Ceuta erődjét.[4] (A portugál hatalom felemelkedésének kezdete.)
- szeptember 19. – Csütörtökön Alfonz mint aragón trónörökös fogadta az akkor Katalóniához tartozó Perpignanban az Aragón Korona országaiba érkező Luxemburgi Zsigmondot a betegen fekvő apja, I. Ferdinánd király nevében.
- szeptember 21. – I. Ferdinánd aragóniai királlyal két nappal később, szombat délután találkozott személyesen Zsigmond a király betegágyánál, hogy a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetéséhez megnyerje Hispania urát, aki Kasztília régense is volt. Majd közvetlenül utána látogatta meg a királyi család többi tagját.
- október 25. – A százéves háború egyik leghíresebb csatája, az Azincourt-i (Agincourt-i) csata. (V. Henrik angol király íjászai szétverik VI. Károly francia király túlerőben lévő lovagi seregét.)
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Aargau kanton csapatai feldúlják Bernt és megszerzik a területet a Habsburgoktól.
- A török haderő Dalmáciára tör és megveri az ellenük küldött magyar sereget.
Születések
[szerkesztés]- szeptember 2. – III. Frigyes német-római császár († 1493)
- Erik Axelsson Tott, később Svédország régense († 1481)
- Johannes Ockeghem, németalföldi zeneszerző
Halálozások
[szerkesztés]- július 6. – Husz János huszita vallási vezető kivégzése (* 1369)
- július 19. – Lancesteri Philippa portugál királyné (* 1359)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, ISBN 963 547 849 6, 328-329. oldal
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP–JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, 276. oldal, ISBN 978-963-09-6807-2
- ↑ Keresztes Imre: Két pápa. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/1. (2269.) szám, 24. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1415 témájú médiaállományokat.