I. Frigyes brandenburgi választófejedelem

I. Frigyes brandenburgi választófejedelem
Született	1371. szeptember 21. Nürnberg
Elhunyt	1440. szeptember 20. (68 évesen) Cadolzburg
Állampolgársága	brandenburgi
Házastársa	Elisabeth of Bavaria, Electress of Brandenburg (1401. szeptember 18. – 1440. szeptember 20.)
Gyermekei	Elisabeth of Brandenburg, Duchess of Brzeg-Legnica and Cieszyn IV. János bayreuthi őrgróf Cecilia of Brandenburg Margaret of Brandenburg Magdalene of Brandenburg II. Frigyes brandenburgi választófejedelem III. Albert brandenburgi választófejedelem Dorothea of Brandenburg, Duchess of Mecklenburg Frederick of Altmark Sofie von Hohenzollern
Szülei	Elisabeth of Meissen Frederick V, Burgrave of Nuremberg
Foglalkozása	fegyveres erők tagja
Tisztsége	választófejedelem
Sírhelye	Heilsbronn Abbey
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Frigyes (Nürnberg, 1371. szeptember 21. – Cadolzburg, 1440. szeptember 20.) brandenburgi választófejedelem 1415-től haláláig.

Élete

Frigyes a Hohenzollern-házi V. Frigyesnek (1333–1398), Nürnberg várgrófjának fiaként született 1371-ben. 1396-ban a Magyarországra jött, és Zsigmond magyar király kíséretében részt vett a nikápolyi csatában. 1398-ban elhunyt édesapja, Frigyes pedig a felosztott várgrófságból a Brandenburg–ansbachi Őrgrófságot örökölte. Frigyesnek része volt Vencel német király 1400-as trónfosztásában letevésében, 1401-ben pedig elkísérte az új német királyt, Rupertet római útjára.

1409-ben támogatta Zsigmondot a magyar főnemesekkel szembeni küzdelemben, amiért Zsigmond 20 000 tallérra szóló kötelezvényt adott Frigyesnek. Frigyes ezek után továbbra is szimbiózisban élt Zsigmonddal, és nagy sikerrel működött 1410-ben Zsigmond német királlyá való választása körül. Zsigmond hálából 1411-ben korlátlan hatalmú császári biztosként Brandenburgba küldte Frigyest – egyúttal ígéretet is tett, hogy Frigyes mindaddig Brandenburg élén maradt, amíg ő maga ki nem fizet neki 100 000 aranyforintot.

Frigyes tehát 1412-ben Brandenburgba ment, ahol 2 éven keresztül küzdött a dacos és erőszakos junkerekkel, különösen a Quitzow-családdal. 1414-re sikerült helyreállítania a közbékét, ezért a tangermündei rendi gyűlés elismerte Frigyest urának és hálát szavazott neki a közbéke helyreállításáért. 1415-ben Frigyes is elment konstanzi zsinatra, ahol – az Üreszsebű Frigyes osztrák herceg támogatásával – a zsinatról megszökött, és ezért birodalmi átokkal sújtott XXIII. János ellenpápa után indult és elfogta a herceggel együtt. Ezért a tettéért Zsigmond 1415. április 30-án a brandenburgi őrgrófság örökös urává és császári főkamarássá nevezte ki, 1417. április 18-án pedig személyesen iktatta be Frigyest Konstanzban új méltóságába. Frigyes új országával nem sokat törődött, továbbra is inkább birodalmi ügyekkel foglalkozott. Mint birodalmi fővezér szerepelt a husziták elleni háborúkban jeleskedett. (1432-ben bosszúból a husziták Brandenburgba is betörtek.)

1420-ban elhunyt Frigyes bátyja, III. János nürnbergi várgróf (1369–1420), így Frigyes megörökölte a Nürnbergi Várgrófság másik részét, Brandenburg–Bayreuthot is. Ezek után mindent megtett, hogy Szászországot és Lengyelországot is megszerezze, óhaja azonban nem teljesült. Amikor a Szász Választófejedelemséget 1423-ban a meisseni őrgrófra, Harcias Frigyesre ruházta Zsigmond, Frigyes komolyabb összetűzésbe került urával. Zsigmond 1437-es halála után az öreg brandenburgi választófejedelem megkísérelt a Német-római Császárság élére kerülni, de nem őt választották meg új uralkodónak. 3 évvel később, Cadolzburgban hunyt el majdnem 70 éves korában. Országait felosztotta fiai között: legidősebb fia, IV. Alkimista János (1406–1464) kapta Brandenburg–Bayreuthot; II. Vas Frigyes (1413–1471) a Brandenburgi Választófejedelemséget; III. Albert Achilles (1414–1486) pedig Brandenburg–Ansbachot. Frigyes népe történetében mint jeles diplomata, önző és számító ember, egyben jó katona maradt fenn.

Források

Bokor József (szerk.). Frigyes (5), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Lásd még

• Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

Előző uralkodó:
Luxemburgi Zsigmond

Brandenburg választófejedelme
1415 – 1440
Hohenzollern

Következő uralkodó:
II. Frigyes