Tangermünde

	Tangermünde
	; Tangermünde címere
	; Tangermünde címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szász-Anhalt
Járás	Stendal járás
Irányítószám	39585–39590
Körzethívószám	039321; 039322; 039362;
Rendszám	SDL
Testvérvárosok	Lista Lich; Minden; Wissembourg;
	Népesség
Teljes népesség	10 228 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	113,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	43 m
Terület	89,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 32′ 27″, k. h. 11° 58′ 08″52.540833°N 11.968889°EKoordináták: é. sz. 52° 32′ 27″, k. h. 11° 58′ 08″52.540833°N 11.968889°E
	Tangermünde Pozíció Szász-Anhalt térképén
	Elhelyezkedése Stendal járás térképén
	Tangermünde weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tangermünde témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tangermünde település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 10 228 fő (2023. december 31.).^[1]

Fekvése

Berlintől nyugatra, Stendal délkeleti szomszédjában fekvő település.

Földrajza

Tangermünde az Elba brandenburgi szakaszától nyugatra eső országrészben, az Altmark-tól délkeletre, egy fennsíkon található.

Története

Tangermünde igen régi település. Kastélya nevét 1009-ben említették először, magát a várost pedig 1275-ben említette először oklevél. A sziklaoromra épült vára a 14. században IV. Károly császár második székhelye lett 1373-tól 1378-ig. Az alatta elterülő város a középső tartományok fővárosává emelkedett. A régi kastély császári palota lett.

Hanza-város, melynek csúcspontja a 15. század volt. A város kapui és a városháza az észak-német tégla gótika stílusában épült. Szent István templomát is ebben az időben bővítették gótikus csarnok templommá.

1617. szeptember 13-án a város majdnem teljesen leégett. A tűzvészért Grete Minde árvát okolták, aki a feltételezések szerint örökségért állt bosszút. Halálra ítélték és 1619-ben megégették a téren. Theodor Fontanenak ez az esemény adta az ihletet Grete Minde című 1880-as években írt regényéhez.

A tűzvész után sok csodálatos félkeretes ház épült, melynek faragott portáljai és dekoratív formái fennmaradtak a mai napig. A harmincéves háború miatt azonban a város elvesztette fontosságát mint kereskedelmi központ, jelentéktelenné lett.

Egykori városfalai és IV. Károly várának fennmaradt részei, két gyönyörű, téglából épült kapuja máig láthatók. Nagyon szép a kéttornyú Stephandsom (István-székesegyház), valamint a belváros régi épületei közül a Városháza is, mely egyik legszebb példájaa vörös téglából épült gótikus műemlékeknek.