Felsőremete
| Felsőremete (Верхні Ремети) | |
 | |
| Jellegzetes magyar ház Felsőremetén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagybereg község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1329 |
| Irányítószám | 90241 |
| Körzethívószám | +380 03141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 489 fő (2001) |
| Népsűrűség | 436,61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 1,12 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 16′ 01″, k. h. 22° 51′ 38″48.266944°N 22.860556°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 01″, k. h. 22° 51′ 38″48.266944°N 22.860556°E | |
 Felsőremete
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőremete témájú médiaállományokat. | |
Felsőremete település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Beregszásztól északkeletre, a Borzsa folyó jobb partján, Alsóremete és Komlós között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Remete az egykori Bereg vára és királyi erdőuradalom központja közelében állt, melynek közelében 1329-ben Erzsébet királyé az utóbb Remetének nevezett helyen felállított pálos kolostornak malomkiváltságot adott.
Ma két Remete nevű település létezik egymás mellett, a Borzsa jobb partján: Alsóremete és Felsőremete.
Felsőremete települést az osztrák főnemesi Schönborn család alapította, melynek a 18. század végén már majorságát is említették, s vízimalmuk is működött a Borzsa folyó vizén.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Bereg vármegye
