Ilosvai járás
| Ilosvai járás | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Rang | ukrajnai járás | ||
| Székhely | Ilosva | ||
| Alapítás éve | 1947 | ||
| Megszűnés éve | 2020 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 100 506 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 106,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 944,47 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ilosvai járás
Pozíció Ukrajna térképén
| |||
 é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 23° 01′ 54″48.320200°N 23.031700°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 23° 01′ 54″48.320200°N 23.031700°E | |||
| Térkép | |||
 | |||
| Ilosvai járás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosvai járás témájú médiaállományokat. | |||
Az Ilosvai járás (ukránul: Іршавський район, magyar átírásban: Irsavszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja középső részén helyezkedett el; nyugatról a Beregszászi és a Munkácsi, északról a Szolyvai és Ökörmezői, keletről a Huszti, délről a Nagyszőlősi járással volt határos. Székhelye Ilosva volt.
A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették; területét a Beregszászi, a Munkácsi és a Huszti járások között osztották szét.
Történelem
[szerkesztés]Ilosva környékén a legkorábbi leletek az újkőkorszakból valók. A 14. század során említenek több itteni települést (köztük Ilosvát és Bilkét is). Azonban komolyabb település az idők alatt nem alakult ki errefelé. A térség jellegzetesen fát használt az építkezéshez. Jellemzőek a fatemplomok, illetve korábban favárak a környéken.
Gazdaság
[szerkesztés]A járás területén a legjellemzőbb gazdasági szektor a mezőgazdaság. Az itt megtermelt káposzta, paradicsom és paprika az ukrán piacra kerül. Ilosva városban működik a Sanders ruhaipari cég, amely exportra gyárt szöveteket.
Népesség
[szerkesztés]A környékre az elvándorlás jellemző. Az ukrán lakosság vagy Nyugat-Kárpátalján, vagy Kijevben próbál munkát szerezni, miközben a magyarok tekintélyes hányada Magyarországon keres álláslehetőséget.
Lakóinak többsége ukrán nemzetiségű (98,1%), őket számban az oroszok (0,9%) követik. A magyarok (0,3%) már nagyrészt elvándoroltak a környékről.
Települések
[szerkesztés](Zárójelben az ukrán név szerepel.)
Város
[szerkesztés]- Ilosva (Іршава)
Községek
[szerkesztés]- Árdánháza (Арданово)
- Alsókaraszló (Заріччя)
- Beregkisfalud (Сільце)
- Beregkövesd (Кам’янське)
- Bilke (Білки)
- Boród (Брід)
- Cserhalom (Дубрівкa)
- Dolha (Довге)
- Drágabártfalva (Доробратово)
- Felsőkaraszló (Гребля)
- Füzesmező (Лозa)
- Hátmeg (Загаття)
- Ilonca (Ільниця)
- Kenézpatak (Чорний Потік)
- Kisrákóc (Малий Раковець)
- Kovácsrét (Кушниця)
- Lukova (Луково)
- Maszárfalva (Негрово)
- Misztice (Імстичово)
- Nagyrákóc (Великий Раковець)
- Ölyvös (Вільхівка)
- Rókamező (Лисичово)
- Szajkófalva (Осій)
- Szuhabaranka (Бронька)
- Zárnya (Приборжавське)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 799. o. ISBN 963-9257-00-1
- Zakarpatszka oblaszty (szela) (ukrán nyelven). (Hozzáférés: 2009. április 14.)[halott link]
