Ugrás a tartalomhoz

Iași megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iași megye
Iași megye címere
Iași megye címere
Adatok
Ország Románia
Régió Moldva
MegyeszékhelyJászvásár
JelzésIS
Terület5476 km²
Körzethívószám(+40) 232
Népesség
Népesség760 774 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség141 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Iași megye témájú médiaállományokat.

Iași megye (magyarul: Jász megye) közigazgatási egység Romániában, a Moldva régióban. 5476 km2-es területével Románia 24. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének mintegy 2,29%-át adja. Emellett közel 760 ezer fős lakosságával Románia második legnépesebb közigazgatási egysége, Bukarest után, ezzel az ország népességének 3,97%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag közel kétszerese.

Északról Botoșani megye, keletről Moldova, délről Vaslui megye, nyugatról pedig Neamț megye és Suceava megye határolja. Székhelye a román kultúra egyik fellegváraként számontartott és az egykori Moldovai Fejedelemség központja, Iași (Jászvásár). "A nagy szerelmek városaként" is ismert város, a régió legnagyobb városa, pénzügyi és kulturális központ. Bukarest, Kolozsvár és Temesvár után a negyedik legnépsebb városa az országnak. A megye jelentős városai közé tartozik emellett a vasúti infrastruktúrája miatt kiemelkedő Páskán, az egykori moldvai fejedelmi központként ismert Szépvásár, illetve a középkori építészetéről nevezetes Harló.

A megye földrajzát nagymértékben meghatározza a Moldvai-fennsík, amely enyhén hullámzó tájjal rendelkezik, északnyugatról délkelet felé lejt. A megye keleti részén húzódik a Prut-folyó, amely Románia és Moldova természetes határát képezi, míg a nyugati részen kisebb folyók és patakok futnak. A terület nagyrészt mezőgazdasági jellegű, de erdőségek és dombos területek is megtalálhatók. A Prut mellett fekvő alacsonyabb síkságok kiválóan alkalmasak mezőgazdasági művelésre, míg a fennsík peremén gyümölcstermesztés és szőlészet is elterjedt.[2]

Történelme gazdag és sokszínű. A régió jelentős szerepet játszott Moldva történetében, hiszen Iași városa 1564-től több mint három évszázadon át volt a fejedelemség fővárosa. Az 1859-es Egyesülés szimbolikus helyszíneként is ismert, amikor Moldva és Havasalföld egyesült Alexandru Ioan Cuza vezetésével, ezzel megalapítva a modern Romániát. Az első világháború alatt, amikor Bukarestet elfoglalták a központi hatalmak, Iași Románia ideiglenes fővárosává vált​. A történelmi megpróbáltatások között található a török, tatár és lengyel támadások sorozata, amelyek nyomot hagytak a megye fejlődésén. Emellett Iași városa ad otthont az első romániai egyetemnek, amit Alexandru Ioan Cuza alapított 1860-ban, valamint az ország első botanikus kertjének, amely 1856-ban jött létre.[3][4]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A "Iași" név eredete vitatott, de a legelterjedtebb elmélet szerint szláv eredetű. Egyesek szerint a "jász" törzsekhez köthető, akik a térségben telepedtek le, míg más feltételezések szerint a név a "jasi" szóból származik, amely a közeli folyók mocsaras területére utalhat. Az is lehetséges, hogy egy ősi településről kapta a nevét, amely valaha fontos szerepet töltött be a térség gazdasági és katonai életében.[forrás?]

Címer

[szerkesztés]
Iași megye Románia területén

Földrajz

[szerkesztés]

Románia északkeleti részén helyezkedik el, a Moldova folyótól keletre, a Romániát Moldovától elválasztó Prut folyótól nyugatra. Területe 5476 négyzetkilométer, ezzel az ország 41 megyéje között a 23. helyen áll. A megye északkeleti és középső részének felszínét dombok és fennsíkok jellemzik (Jijia- és a Bahlui-medencéje), nyugati felét 400 méter feletti fennsíkok, déli felét a Bârladi-fennsík alkotja.[5] Keleten a Prut árterülete található.

Főbb folyói a Prut, Szeret, Jijia, Jijioara, Miletin.[6]

Éghajlata mérsékelt kontinentális, az éves átlagos hőmérséklet a megye nyugati és déli részén 8-9 °C, északon és északkeleten pedig 9-10 °C.[7]

Ásványkincsei: mészkő, homokkő, kvarchomok, kénes ásványvizek. 2013-ban területének mintegy 18%-át erdő borította.[7]

Népesség

[szerkesztés]

Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[8]

A népesség alakulása 1930 és 2021 között
Lakosok száma
420 488
431 586
516 635
619 027
729 243
811 342
816 910
772 348
760 774
193019481956196619771992200220112021
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 772 348 lakos 91,1%-a román, 1,5%-a roma, 0,4%-a lipován volt. 221 fő zsidónak, 193 fő görögnek, 146 fő magyarnak vallotta magát. Románia legnépesebb megyéje, a megyei szintű Bukarest fővárost leszámítva.[9]

Gazdaság

[szerkesztés]
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A megye mezőgazdasági jellegű, fontos a gabonafélék és az ipari növények termesztése, állattenyésztése főleg a Jijia-medencére összpontosul. Szőlészet, gyümölcs és zöldségtermesztés pedig elsősorban a megyeszékhely környékére a jellemző.

Az ipar főleg a megyeszékhelyben tömörül. Legfontosabb iparágak: vegyipar, gyógyszergyártás, fémipar és nehézgépgyártás, textil- és ruhaipar.[10]

Jelentős a Jijia-medence mesterséges tavaiban folytatott haltenyésztés.

Turizmus

[szerkesztés]

Települések

[szerkesztés]

A megyében 2010-ben 2 municípium, 3 város, 93 község és 418 falu volt.[10]

Municípiumok
Városok
Községek
Alexandru Ioan Cuza, Andrieșeni, Aroneanu, Balș, Bălțați, Bârnova, Belcsest (Belcești), Bivolari, Brăești, Butea, Ceplenița, Ciohorani, Ciortești, Ciurea, Coarnele Caprei, Comarna, Costești, Costuleni, Cotnari, Kozmest (Cozmești), Cristești, Cucuteni, Dagâța, Deleni, Dobrovăț, Dolhești, Domafalva (Răchuteni), Drăgușeni, Dumești, Erbiceni, Fântânele, Focu (Focuri), Golăiești, Gorban, Grajduri, Gropnița, Grozești, Halasfalva (Hălăucești), Harmanești, Heleșteni, Holboca, Horlest (Horlești), Ion Neculce, Ipatele, Lespezi, Lețcani, Lungani, Mădârjac, Merszefalva, Nyersesty (Mircești), Mironeasa, Miroslava, Miroslovești, Mogoșești-Iași, Magosfalva (Mogoșești-Siret), Moșna, Moțca, Movileni, Acélfalva (Oțeleni), Plugari, Popești, Popricani, Prisăcani, Probota, Radukanén (Răducaneni), Rediu, Românești, Roșcani, Ruginoasa, Scânteia, Schitu Duca, Scobinți, Sinești, Sirețel, Stolniceni-Prăjescu, Sztrunga (Strunga), Șcheia, Șipote, Tansa, Tătăruși, Țibana, Țibănești, Țigănași, Todirești, Tomești, Trifești, Țuțora, Ungheni, Valea Lupului, Valea Seacă, Vânători, Victoria, Vlădeni, Vojnest (Voinești)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ Iași | Moldavia, Culture, Monuments | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
  3. ↑ admin: Romania was born here (amerikai angol nyelven). Iași, 2021. november 24. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
  4. ↑ Discover Iași: Cultural Hub in Romania (amerikai angol nyelven), 2024. március 18. (Hozzáférés: 2024. december 3.)
  5. ↑ Geografia în judeţul Iaşi. iasi.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  6. ↑ Evaluarea dezvoltării economice şi sociale a spaţiului rural din judeţul Iaşi. www.anpm.ro (2014) (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
  7. ↑ a b Raport privind starea mediului in judetul Iasi pentru anul 2013. apmis-old.anpm.ro. Agenţia pentru Protecţia Mediului Iaşi [Iasi Megyei Környezedvédelmi Ügynökség] (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
  8. ↑ 1. Populatia dupa etnie la recensamantele din perioada 1930-2011 - Judete. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
  9. ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  10. ↑ a b Monografia judetului Iasi. www.bnr.ro (Hozzáférés: 2021. február 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Iași_megye&oldid=27657393”