Ugrás a tartalomhoz

Schiffer András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schiffer András
A Veszprémi Hírportál Gerstmár Ferenc lesz az LMP veszprémi jelöltje című cikkében (2014)
A Veszprémi Hírportál Gerstmár Ferenc lesz az LMP veszprémi jelöltje című cikkében (2014)
A Lehet Más a Politika társelnöke
Hivatali idő
2013. március 24. – 2016. június 1.
TárselnökSzél Bernadett
Elődországos választmány
UtódHadházy Ákos
Országgyűlési képviselő
Hivatali idő
2010. május 14. – 2016. szeptember 5.
Született1971. június 19. (53 éves)
Budapest
PártLehet Más a Politika (2009–2018)
VálasztókerületOrszágos lista
Foglalkozásügyvéd, politikus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Schiffer András témájú médiaállományokat.

Schiffer András (Budapest, 1971. június 19. –) magyar ügyvéd, politikus, 2010 és 2016 között országgyűlési képviselő, a Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítója, 2010 májusa és 2012 januárja, valamint 2013 és 2016 között a párt parlamenti frakcióvezetője,[1][2] 2013-2016 között a párt társelnöke.[3]

2016-ban lemondott társelnöki tisztségéről, visszaadta országgyűlési képviselői mandátumát.[4] 2018-ban kilépett az LMP-ből.[5]

Pályafutása

[szerkesztés]

Tanulmányai

[szerkesztés]

A Veres Pálné Gimnázium elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdte meg tanulmányait 1990-ben, ahol 1995-ben szerzett jogi diplomát. Emellett 1992 és 1994 között ugyanitt politológiát is hallgatott, valamint 1995 és 1997 között humánökológiai posztgraduális képzésen vett részt.

Jogászi pályafutása

[szerkesztés]

1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárának munkatársa, majd 1990-ig a Pénzform Kft. gyakornoka volt. Diplomájának megszerzése után a nonprofit szervezetekkel foglalkozó NIOK Alapítvány munkatársa volt, később ügyvédjelölti státuszba került, szakvizsgáját 1999-ben tette le, saját ügyvédi irodát alapított, mely gazdasági joggal foglalkozott.

1996-ban lett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa, valamint 2004 és 2008 között ügyvivője volt. A jogvédő szervezetből 2008 nyarán lépett ki, a későbbi Lehet Más a Politika mozgalom előkészítésében vállalt szerepe miatt.[6] Dolgozott a Habeas Corpus Munkacsoportnál, valamint a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum jogsegélyszolgálatánál is. Ügyvédként többek között Orbán Viktort is védte.[7]

Politikai pályafutása

[szerkesztés]

1989-ben egyik tagja volt – Bajnai Gordonnal együtt – a Gyurcsány Ferenc által vezetett rövid életű Új Nemzedék Mozgalomnak. 1990-ben egyik alapítója és 1992-ig ügyvivője az Ifjú Szocialisták mozgalmának, ekkor kilépett a szervezetből. A közéletbe jogvédő tevékenységén kívül a zöldmozgalmon keresztül is bekapcsolódott, amikor 2002-ben a Védegylet szervezőbizottságának tagja lett, illetve 2005-ben ő vezette a Sólyom László köztársasági elnökké választását célzó kampányt is. 2008-ban megalakította a Lehet Más a Politika nevű mozgalmat, mely társadalmi szervezetként indult, majd 2009-ben párttá szerveződött és a párt vezetését ellátó választmány tagjává és egyik szóvivőjévé választották. 2010-ben ismét a párt országos választmányának tagja lett, de szóvivői tisztségét nem vitte tovább.

A 2010-es országgyűlési választásokon az LMP listavezetője volt. Egyéni választókerületében (Budapest 07) 12,54%-ot szerzett, ezzel harmadik helyen végzett.[8] A párt frakciójának 2010. május 10-ei ülésén frakcióvezetővé választották.[1] Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának lett tagja. 2011-ben a megváltozott megválasztási szabályok következtében frakcióvezetői tisztsége okán lett az LMP országos választmányának tagja. 2012. január 14-én bejelentette, hogy távozik az országgyűlési frakció éléről, és kiszáll a párt minden vezető testületéből is. Döntését azzal indokolta, hogy a parlamenti képviselőcsoportban nincsen meg az LMP önálló politizálásának kellő támogatottsága.[2]

Az LMP 2013-as pártszakadása utáni XXIII. kongresszusán Szél Bernadettel a párt társelnökévé választották.[3]

2016. május 30-án bejelentette, hogy június 1-jei hatállyal lemond társelnöki tisztségéről, augusztus 31-ei hatállyal pedig visszaadja országgyűlési képviselői mandátumát, és nem indul a 2018–2019-es választásokon. Lemond társelnöki tisztségéről is, de megtartja párttagságát, és a jövőben ügyvédként fog tevékenykedni, valamint „az LMP, mint globalizációkritikus, ökopolitikai irányzat körüli szellemi erőtér” felépítésén kíván dolgozni, valószínűleg egy alapítvány keretei között.[4]

Schiffer András 2018. május 7-én bejelentette, hogy kilépett az LMP-ből.[5]

Családja

[szerkesztés]

Édesapja Schiffer Péter (1943) újságíró, szociológus, bankszakember, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Hivatalának volt főigazgató-helyettese, édesanyja Hajnal Anna jogász.[9] Nagybátyja Schiffer Pál filmrendező és Schiffer János 1994–2006 közötti MSZP-s főpolgármester-helyettes. Nagyapja Schiffer Pál szociáldemokrata politikus, újságíró, nagykövet, országgyűlési képviselő. Nagyanyja Schifferné Szakasits Klára textiltervező, emlékiratíró. Dédapja Szakasits Árpád újságíró, politikus, köztársasági elnök, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke.[10] Ükapja Murányi Ármin ügyvéd, laptulajdonos.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Schiffer vezeti az LMP képviselőcsoportját (magyar nyelven). Index, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  2. ↑ a b Gyorshír: Schiffer távozik az LMP-frakció éléről (magyar nyelven). HVG, 2012. január 14. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  3. ↑ a b Index: Szél Bernadett és Schiffer András az LMP két társelnöke
  4. ↑ a b Schiffer András lemond minden tisztségéről, kiszáll a politikából, Index.hu, 2016. május 31.
  5. ↑ a b Index: Schiffer András kilépett az LMP-ből
  6. ↑ Schiffer András elmegy a TASZ-tól (magyar nyelven). Index, 2008. július 2. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
  7. ↑ Munkácsy Márton: Schiffer: Gyurcsány csak blöfföl (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2009. február 9.)
  8. ↑ BUDAPEST főváros 07. számú egyéni választókerületi eredménye (Budapest V.ker.) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda, 2010. április 15. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
  9. ↑ Ki kicsoda a hírközlésben?. Szekszárd: Babits Kiadó, 278. o. (1994). ISBN 963-7806-90-3 
  10. ↑ Schiffer: Átélhetőbbé kell tenni a magyar demokráciát (magyar nyelven). Népszava, 2010. február 10. [2010. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014) 

Interjúk

[szerkesztés]


Elődje:
–
(ügyvivő testület) 		Utódja:
Hadházy Ákos
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schiffer_András&oldid=27438349”