Schifferné Szakasits Klára
| Schifferné Szakasits Klára | |
| Született | 1918. szeptember 6. Budapest |
| Elhunyt | 2001. december 9. (83 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Schiffer Pál |
| Gyermekei | öt gyermek: Schiffer Pál, Schiffer Péter, Schiffer Ferenc, Schiffer Anna, Schiffer János |
| Szülei | Szakasits Árpád |
| Foglalkozása | textiltervező |
| Sírhelye | Farkasréti temető (60/1-főút-16) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schifferné Szakasits Klára (Budapest, 1918. szeptember 6.[1] – Budapest, 2001. december 9.),[2] textiltervező, emlékiratíró. Szakasits Árpád szociáldemokrata politikus, köztársasági elnök lánya. Schiffer Pál újságíró, szociáldemokrata politikus, nagykövet, országgyűlési képviselő felesége; Schiffer Ferenc (1944–1982) újságíró, Schiffer Pál (1939–2001) filmrendező, Schiffer János MSZP-s politikus édesanyja; Schiffer András ügyvéd, politikus nagyanyja.
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja, Szakasits Árpád (1888–1965) tizenöt éves korától részt vett a munkásmozgalomban: a Népszava újságírója (a második világháború alatt főszerkesztője), már a Tanácsköztársaság alatt is politikai szerepet vállalt, az 1930-as években szakszervezeti vezető, idővel a szociáldemokrata párt egyik kulcsfigurája lett. Édesanyja Grósz Emma szabónő (1888–1954).
Szakasits Klára iparművészeti főiskolát végzett, 1945 előtt az óbudai Fehérítőben dolgozott textiltervezőként. A vészkorszak idején Zsindelyné Tüdős Klára a svéd misszióval együttműködve számos üldözöttnek adott menedéket, így ő bújtatta Szakasits Klárát is, három fiával.[3]
Apja meghurcolása (1950–1956 között, a Rákosi-korszakban börtönben volt, hivatalban lévő államfőként tartóztatták le), ill. a család kitelepítése idején Debrecenben a megyei kórházban csecsemőgondozó, később a Ruhaipari Tervező Vállalat szervezője.[4]
Emlékiratait az 1980-as években adta közre, szemléletes korképet festve a két világháború közötti munkásmozgalomról, a koalíciós évekről és a Rákosi-rendszerről.
Művei
[szerkesztés]- Schiffer Klára: A gyermek és ruhája; ill. Gyulai Irén; Magyar Nők Országos Tanácsa, Bp., 1964
- Magamról és másokról; Magvető, Bp., 1983 (Tények és tanúk)
- Fent és lent 1945–1950; Magvető, Bp., 1985 (Tények és tanúk)
- Holtvágányon 1950–1956; Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1987
- Reménykedők 1918–1938; Krónika, Bp., 1988
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kortárs Magyar Írók 1945-1997. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
- ↑ Magyar Hírlap, 2001. dec. 11.
- ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 19.)
- ↑ https://www.parlament.hu/kepviselo/elet/s360.htm