Ugrás a tartalomhoz

Orbán Viktor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orbán Viktor
2024 októberében
2024 októberében
SzületettOrbán Viktor Mihály
1963. május 31. (61 éves)
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
HázastársaLévai Anikó (1986–)
Gyermekeiöt gyermek:
SzüleiSípos Erzsébet
Orbán Győző
Foglalkozása
Iskolái
  • Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (1977–1981)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (1981–1987, jogászdoktor, jogtudomány)
  • Pembroke College (1989–1990, nincs, filozófia)
    • Kitüntetéseilásd díjak, elismerések szakasz
    A harmadik magyar köztársaság
    8. miniszterelnöke
    Hivatalban
    Hivatalba lépés: 2010. május 29.
    Helyettes
    Köztársasági elnök
  • Sólyom László (2010)
  • Schmitt Pál (2010–2012)
  • Kövér László (2012, mint az Országgyűlés elnöke)
  • Áder János (2012–2022)
  • Novák Katalin (2022–2024)
  • Kövér László (2024, mint az Országgyűlés elnöke)
  • Sulyok Tamás (2024–)
    • ElődBajnai Gordon
    A harmadik magyar köztársaság 4. miniszterelnöke
    Hivatali idő
    1998. július 6. – 2002. május 27.
    Köztársasági elnök
  • Göncz Árpád (1998–2000)
  • Mádl Ferenc (2000–2002)
    • ElődHorn Gyula
    UtódMedgyessy Péter
    Politikai pályafutása
    PártFIDESZ (1988–)
    Választókerület
  • Pest megyei területi lista (1990, 2006)
  • Fejér megyei területi lista (1994, 2010)
  • országos lista (1998, 2002, 2014, 2018, 2022)
    • Orbán Viktor aláírása
    Orbán Viktor aláírása
    A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –),[1] magyar jogász és politikus, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alapítója, elnöke és országgyűlési képviselője, Magyarország miniszterelnöke 1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től napjainkig. Ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfő az Európai Unióban,[2] valamint a magyar történelem leghosszabb ideig folyamatosan hivatalban levő miniszterelnöke.[3]

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult jogot, majd többedmagával megalapították a Fiatal Demokraták Szövetségét. Országos ismertséget a rendszerváltáskor, Nagy Imre és társainak újratemetésén elmondott beszédével szerzett.[4][5] 1990-ben, az első szabad választáskor bekerült az Országgyűlésbe, amelynek azóta is tagja. Az 1998-as választással az ország miniszterelnöke lett. Az első Orbán-kormány alatt csökkent az infláció és az államadósság,[6] az ország pedig csatlakozott a NATO-hoz. Koalíciós kormánya a felhalmozódott elégedetlenség miatt azonban 2002-ben megbukott és pártjával ellenzékbe kényszerült, amelynek 2002 és 2010 között a legbefolyásosabb politikusa volt. A 2010-es választásokat újra megnyerte és a parlamentben kétharmados többséget szerzett. Második miniszterelnökségének kezdetén fogadták el a sokat vitatott új alaptörvényt, továbbá számos kritika érte politikáját a migrációs válsággal, a „lex CEU” törvénymódosítással, valamint a koronavírus-járvány magyarországi kezelésével kapcsolatban is. Miután többször is, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is újraválasztották, ő vált a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnökké.[7]

    1993 és 2000 között, illetve 2003 óta pártja elnöke.[8] 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé, 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt,[9] 2001-től a Kereszténydemokrata Internacionálé egyik alelnöke,[10] 2024. július 1-től fél évig pedig az Európai Unió soros elnökségét vezeti.[11]

    2010-es miniszterelnökké választása óta számos nyugati és hazai, kormánytól független vezető médium gyakran autokrataként vagy (populista) diktátorként jellemzi.[12] Azóta, a kétharmados többségben lévő rendszere alatt élesen bírálták politikáját belföldön és külföldön egyaránt. A választási rendszer megváltoztatása és a civil szervezetek jogköreinek csorbítása, a sajtó- és médiaszabadság megnyirbálása[13] a magyar demokráciaindex visszaeséséhez vezetett.[14] Saját elmondása alapján ő egy „illiberális államot épít”,[15] a keleti nyitás politikáját követve szorosabb kapcsolatokat kiépítve többek között Törökországgal, és az EU-rivális Oroszországgal és Kínával.[16] Politikáját a jobboldali populizmus, az euroszkepticizmus jellemzi, emellett vádolják autoritarizmussal, nepotizmussal, korrupcióval,[17][18] a jogállam aláásásával.[19] Az EP 2022-ben kimondta, hogy az irányítása alatt levő ország már nem teljes értékű demokrácia, hanem egy választási autokrácia hibrid rezsimje.[20]

    Támogatójának és szövetségesének számít Donald Trump nemrég újraválasztott amerikai elnök,[21] Robert Fico szlovák miniszterelnök,[22] Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök[23] és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali politikus is.[24] A demokráciaellenessége,[25][26] autokratizmusa, populizmusa, szélsőjobboldali megnyilvánulásai[27][28] és oroszbarátsága miatt a bírálói között van többek között Ursula von der Leyen EU-s bizottsági elnök,[29][30] Donald Tusk lengyel miniszterelnök,[31] Manfred Weber Néppárti elnök,[32][33] Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök,[34] Petr Pavel cseh elnök,[35] a svéd kormány,[36] Kaja Kallas volt észt miniszterelnök,[37] az amerikai demokraták,[38][39] de a republikánusok közül is többen.[40]

    Származása

    [szerkesztés]

    Orbán Viktor Mihály a második utónevét apai nagyapja után kapta,[41] aki állatorvossegéd és állattenyésztési brigádvezető volt, és a második világháború után került Alcsútdobozra, ahol gazdálkodással foglalkozott.

    Édesapja Orbán Győző (1940) egykori mezőgazdasági üzemmérnök, MSZMP-tag, pártpropagandista,[42][43] ma milliárdos nagyvállalkozó,[44][45] édesanyja Sípos Erzsébet gyógypedagógus-logopédus.

    Két testvére van, Orbán Győző (1965) mérnök-közgazdász, vállalkozó és Orbán Áron (1977) vállalkozó. Rajtuk kívül a család nevelte a félárván maradt unokatestvérüket, az újságíróvá lett Vitézy Zsófiát (1967) is.

    Gyermekkora

    [szerkesztés]

    Székesfehérvárott született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte, általános iskolába Alcsútdobozon, Vértesacsán és Felcsúton járt. 1977-ben Székesfehérvárra költöztek, ott végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol nyelvi tagozatos osztályában. Érettségi vizsgáit 1981-ben tette le.

    Tanulmányai

    [szerkesztés]

    Sorkatonaként 1981–82-ben Zalaegerszegen szolgált, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1987-ben diplomázott. Szakdolgozatát a lengyel Szolidaritás mozgalomról írta.[46] 1983-tól diplomájának megszerzéséig volt tagja a Szakkollégiumnak (1985-től Bibó István Szakkollégium). 1984-ben több társával együtt megalapította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget. Ezután 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt. 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig a Soros Alapítvány ösztöndíjával[47][48] az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális filozófia történetét hallgatta, de tanulmányait az 1990-es magyarországi országgyűlési választás miatt félbeszakította.

    A politikában

    [szerkesztés]

    A rendszerváltásig

    [szerkesztés]

    Politikai pályafutását 14 évesen, Székesfehérváron, gimnáziumi alapszervezeti KISZ-titkárként kezdte, ahonnan egy évvel később eltávolították, mert új alapszervezetet akart létrehozni, illetve a meglévőt Kászonyi Dánielre akarta átnevezni.[49] Gimnáziumi évei alatt ismerte meg a nála két évfolyammal feljebb járó Simicska Lajos későbbi üzletembert, akivel sokáig baráti viszonyt ápolt. Közéleti hozzáállása saját elmondása alapján a honvédségnél eltöltött sorkatonai szolgálat ideje alatt változott meg gyökeresen, ahonnan teljesen más emberként távozott. Korábban a szocialista rendszer naiv és elkötelezett híve volt.[49] Alapító tagja és 1989-ig szóvivője volt az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte pártját. 1989. június 16-án Nagy Imre újratemetése alkalmából, a budapesti Hősök terén tartott beszédében[50] szabad választásokat és az „orosz csapatok” kivonulását követelte, s ezzel országosan ismertté vált. 1989 nyarán, a politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként – az I/1. Az alkotmánymódosítás kérdései nevű politikai albizottságban – tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. A plenáris üléseken is képviselte pártját.

    1990-től 1998-ig

    [szerkesztés]
    Fodor Gáborral az 1993-as szárszói találkozón
    1997-ben ellenzéki politikusként a Parlamentben

    1989–90-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult. Professzora a Pembroke Kollégium filozófia professzora, Zbigniew Pelczynski volt.[51] 1990-től lett országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, majd 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották. 1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.

    1992-ig liberális elveket vallott, a pártja is ebben az időben szorosan együttműködött az SZDSZ-szel. Azonban ettől az évtől számolva a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását szorgalmazta, ezzel a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és támogatói neheztelését váltva ki. Ez és az egyéb ellentétek végül Fodor Gábor és társai (többek között Ungár Klára, Hegedűs István, Szelényi Zsuzsanna és Molnár Péter parlamenti képviselők és választmányi tagok) távozásához vezettek.[52] Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét a magyarországi politikai jobboldalon.

    Az 1994-es országgyűlési választás után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett. Az 1998-as választás után koalíciót kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a Torgyán József által vezetett FKgP-vel, mivel csak az MDF-fel együtt nem tudott volna többségi kormányt alakítani.

    Első kormánya (1998–2002)

    [szerkesztés]
    A szlovák kormányfő Mikuláš Dzurinda (balra), Orbán Viktor (középen) és a bővítésért felelős EU-biztos, Günter Verheugen (jobbra), az esztergomi Mária Valéria híd átadásán, 2001. október 11-én[53]
    Deutsch Tamással a Fidesz 2000-es kongresszusán
    Bővebben: első Orbán-kormány

    A Fidesz által vezetett koalíció 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett. 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról. 2000 őszén lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztségéről és egyéb vállalt posztjairól, mikortól is pártja hivatalosan is átlépett a konzervatív szemléletű Európai Néppártba. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos szociális intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően az államadósság csökkent: 1998 és 2002 között 61%-ról 55%-ra.[54] Azon uralkodó nézettel szemben, amely szerint az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az eurózóna része legyen, az államadósság 2001 után újra emelkedett, és a költségvetési hiány meg sem közelítette az Európai Unió Konvergenciakritériumai által előírt 3%-os deficit-korlátot (az utolsó évben, 2002-ben 8,9% volt, bár ebben a Medgyessy-kormány választás utáni költekezései is benne vannak).[55]

    Az Orbán-kormány erőteljesen javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos hiányát – ez a trend a kormányzati ciklus második felében megfordult: 2001-ben 4%, míg 2002-ben már 8,9% volt a deficit mértéke[55] – és az inflációt,[56][57][58] továbbá mind a megelőző, mind az őt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget sikerült elérni. Tette ezt egyebek között annak árán, hogy kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő MSZP–SZDSZ-kormány. Mindennek köszönhetően az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rá következő kormányok idején. 2002-ben pártja a parlamenti választáson ellenzékbe szorult, és 4 évnyi jobboldali kormányzás után újra az MSZP–SZDSZ koalíció jött létre.

    Ellenzéki vezetőként (2002–2010)

    [szerkesztés]
    Az Európai Néppárt csúcstalálkozóján, 2010. szeptember

    A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát, ugyanakkor több mint három éven át nem szólalt fel az országgyűlésben.[59][60]

    2002 októbere óta az Európai Néppárt tíz alelnökének egyike. 2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.

    2006. március 19-én a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott, Bod Péter Ákos javára. Május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

    Orbán 2006. szeptember 17-én a nyilvánosságra került őszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy Gyurcsánynak és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie. 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén bejelentette a KDNP-vel közös népszavazási kezdeményezést, melyben eredetileg hét kérdés szerepelt. 2007. május 20-án ismét a Fidesz elnökévé választották, így folytatta pártelnöki megbízatását.

    A 2008. március 9-ei ügydöntő népszavazás után többször fogalmazta meg az előrehozott választás szükségességét, mert szerinte az ország és a gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szükséges intézkedések meghozatalát.

    A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett, ennek köszönhetően miniszterelnök-jelöltként lehetősége nyílt másodszor is kormányt alakítani. Pártja Fejér megyei területi listájáról egyúttal parlamenti mandátumot is szerzett.

    Második kormánya (2010–2014)

    [szerkesztés]
    Évértékelő beszédén, a Millenárison
    José Manuel Barroso társaságában 2011-ben
    Mariano Rajoy és Angela Merkel társaságában, az Európai Néppárt kongresszusán 2012. október 12-én
    Bővebben: második Orbán-kormány

    Orbán Viktort 2010. május 29-én délelőtt az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 107 nem ellenében a rendszerváltás utáni kilencedik kormány miniszterelnökének választotta. (Mindhárom ellenzéki frakció nemmel szavazott.) Ezt követően letette hivatali esküjét.[61][62]

    2010. június 10-én Orbán Viktor bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására. Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta. Az elsősorban fideszes megrendelésekből működő,[63] de ezúttal a Heti Válasz megbízásának eleget tevő Nézőpont Intézet 2011 májusában közzétett adatai alapján az emberek Orbán Viktort tartották az elmúlt 20 év legmegfelelőbb miniszterelnökének. Őt követte a rangsorban Antall József, Horn Gyula és Bajnai Gordon holtversenyben, a sort pedig Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc zárta. A kutatás kimutatta továbbá azt is, hogy egy esedékes választáson a Fidesz-KDNP ismételten kétharmados győzelemhez jutott volna.[64]

    A 2014-es országgyűlési választás megint a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, így a rendszerváltás óta Orbán Viktor lett az első, aki harmadszorra is megalakíthatta kormányát; egyúttal (részben a választási rendszer módosításának köszönhetően) ismételten kétharmados többséget szerzett. Választási győzelme után tartott első nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, eddigi politikája folytatásáról, többek között további rezsicsökkentésről beszélt.[65] Célja a magyarországi energiaárak az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott árszintre csökkentése, valamint a bankadó megtartása, mivel a pénzintézetek azt már beépítették a költségeikbe, és az ezt megelőző évben profitot is tudtak termelni.[66]

    Harmadik kormánya (2014–2018)

    [szerkesztés]
    Bővebben: harmadik Orbán-kormány

    2014. május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett ő lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. Az új kabinet megalakulása után elfogadták a reklámtörvényt, amelynek értelmében adót kell fizetniük a médiavállalkozásoknak, a reklámokból származó árbevétel után.

    A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében meghirdette a liberális demokráciát leváltó illiberális állammodellt: „Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, amely nem kizárólag az egyéni érdekekre épít, hanem a közjót tartja a legfontosabbnak és vele együtt tiszteletben tartja a szabadságot, az emberi jogokat, a kulturális értékeket”. Kijelentette, hogy „a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása”.[67]

    A 2014. augusztus 15-én adott rádióinterjújában az Oroszország elleni szankciókról azt mondta, hogy „Az a szankciós politika, amit a Nyugat, azaz mi magunk is folytatunk, és aminek a szükségszerű következménye az, amit az oroszok csinálnak, az többet árt nekünk, mint az oroszoknak. Ezt úgy mondják a politikában, hogy lábon lőttük magunkat”.[68] Ugyanott kijelentette, célja „a munka alapú gazdaság kiterjesztése az egész társadalomra, hogy 5 millió adófizető emberrel jellemezhető gazdaságszerkezet legyen Magyarországon”.[69]

    Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és felesége Orbán Viktorral 2015-ben

    2015 nyarán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. Orbán Viktor 2015. szeptember 4-én tett kijelentése – „Ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni Európába” – után, a menekültkérdésben az európai politika egyik főszereplőjévé vált.[70][71][72][73][74]

    Bővebben: európai migrációs válság

    2015. szeptember 4-én tárgyalóasztalhoz ültek a visegrádi tagállamok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökei, és közös nyilatkozatban deklarálták, hogy a migrációs válság összeurópai probléma, amelyet európai szinten, közös erőkkel kell megoldani. Ennek ellenére előfordult olyan eset, hogy magyar vétó miatt nem jöhetett létre közös megegyezés a migrációs probléma enyhítésére.[75][76]

    Bővebben: déli határzár Magyarországon

    A Prágában rendezett rendkívüli csúcstalálkozón Orbán Viktor köszönetet mondott Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökeinek a kinyilvánított szolidaritásért.[77] Október 16-án az Európa Tanács ülésén elfogadott megoldástervezetet, amely a menekültek Törökországban maradását próbálná elősegíteni, félmegoldásnak nevezte.[78]

    Orbán Viktor harmadik kormányának és a brüsszeli magyar Állandó Képviseletnek a tevékenysége alapján 2016-ban a Politico hírportál európai kiadása egy komplex kritériumrendszer szerint az EU politikájára legerősebb hatással bíró országok közé tartozónak ítélte Magyarországot is. A portál elemzői Orbán Viktort a hetedik legbefolyásosabb európai politikai vezetők közé sorolták. A vezető csoportban első helyen a német, majd sorrendben a brit, olasz, francia, török, holland, magyar, svéd és dán miniszterelnököt, illetve államfőt jelölték a sorban.[79][80][81] A portál szerint Orbán Viktor az egyik legnagyobb hatású uniós vezető.[82] Az amerikai érdekeltségű portál, a Politico[83] európai kiadású politikai szaklapja[84] azonban megjegyezte, hogy Magyarország kormányának politikai súlyánál lényegesen nagyobb az ország miniszterelnökének a befolyása és hatása az unió politikájára.[85]

    A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A kormánypártok a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szereztek.

    Negyedik kormánya (2018–2022)

    [szerkesztés]
    Michael Richard Pompeo amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor Budapesten 2019-ben a Miniszterelnökség új székhelyén a budai Várban
    Bővebben: negyedik Orbán-kormány

    2018. május 10-én az Országgyűlés 134 igen és 28 nem szavazat mellett választotta ismét miniszterelnökké. Ezzel ő lett az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.[86]

    2020. november 30-án, minden hivatalban eltöltött idejét összesítve, ő lett a magyar történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, megelőzve Tisza Kálmánt.[87] 2021 decemberétől az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője lett.

    2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 5. helyére tette, kitérve a közelgő 2022-es magyarországi országgyűlési választásra, az „illiberális demokrácia” népszerűsítésére, az Európai Bizottsággal felvállalt konfliktusokra és az Európai Tanácsban vitt konfrontatív stílusára, valamint a lengyel és szlovén kormányok által követett „Brüsszel-ellenes nacionalizmusára”.[88]

    A 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP pártszövetség sorozatban negyedszer is kétharmados többséget szerzett a Parlamentben.

    Ötödik kormánya (2022–)

    [szerkesztés]
    Bővebben: ötödik Orbán-kormány
    2022-ben Moszkvában, Putyinnál
    2024 márciusában Brüsszelben, az első nukleáris energia csúcstalálkozón.
    Magyar Péterrel, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjével az Európai Parlamentben 2024 őszén

    A 2022. április 3-i parlamenti választások után első hivatalos útja a Vatikánba vezetett, ahol Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadta.[89][90] 2022. május 16-án az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választotta.

    2022. július 23-án Tusványoson tartott beszédét több irányból is kritikák érték.[91] A legnagyobb felháborodást a náci fajelmélethez hasonlított[92][93][94] kijelentése váltotta ki, amelyet többek közt Frölich Róbert főrabbi is elítélt[95]:

    „Van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel – na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással, mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke.”

    A beszéddel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra emlékeztette a magyar miniszterelnököt, hogy a faji alapú diszkrimináció ellentétes az uniós értékekkel.[29] Maga Orbán később azt nyilatkozta, hogy elsősorban a kulturális keveredés ellen beszélt, nem faji- és genetikai kérdésről, és felhívta a figyelmet, hogy Jean Raspail francia író ihlette a gondolatait.[96][97]

    2022. augusztus 4-én beszédet tartott az amerikai konzervatívok találkozóján (CPAC), amelyen azt mondta, hogy „a globalisták mehetnek mind a pokolba”,[98] majd kérte az amerikai konzervatívokat, hogy fogjanak össze a progresszívek elleni világméretű harcban.[99] Az őt rasszizmussal vádolókat idiótáknak nevezte, és kiemelte, hogy egy keresztény nem lehet rasszista.[100][101] A beszéd után a The Spectator angol konzervatív lap azt írta, hogy a liberális ellenfelei által szidalmazott és becsmérelt Orbán következetesen túlszárnyalta bírálóit, és jelenleg példakép a konzervatívok számára.[102][103]

    2022 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 2. helyére tette. Értékelése szerint Orbán „megtörte Brüsszelt;” a tavaszi választásokon kényelmes többséget ért el, és hiába van hatalmon 12 éve, az európai tisztségviselők nem találnak fogást a számukra rendszeresen fejfájást okozó országon. Ellenállása számos brüsszeli kezdeményezést blokkol, és ezt a helyzetet Oroszország Ukrajna elleni háborúja tovább élezi.[104]

    2024. október 21-én magyarországi történelmi rekordot döntött miniszterelnöksége időtartamával. Ugyanis ezen a napon előzte meg a Magyarországon addig leghosszabb ideig kormányzó miniszterelnököt, Tisza Kálmánt, aki 5258 napot volt miniszterelnök Magyarországon egyhuzamban.[105]

    Kapcsolata a sporttal

    [szerkesztés]

    Több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, amelyet nemcsak néz, hanem játszik is. 11 évesen lett a Felcsúti Egyetértés MGTSZ SE labdarúgója. Gimnáziumi évei alatt a Székesfehérvári MÁV Előre játékosa volt. 1981-ben tagja volt az U18-as bajnokságban bronzérmet szerzett csapatnak. Sorkatonai szolgálata után, 1982 és 1986 között a Medosz-Erdért SE, 1986 és 1988 között a BEAC csapataiban szerepelt.[106] 1999-ben lett az FC Felcsút igazolt játékosa, csatár poszton szerepelt. A 2005–2006-os szezonban lépett pályára utoljára. Játéklehetőséget kapott NB II-es labdarúgó-mérkőzéseken is.[107]

    Húszévesen a Szegény Dzsoni és Árnika című filmben egy rablót és focistát alakított (a szereplő nem szólalt meg).[108]

    2007 őszén Molnár Csaba vállalkozót váltva ő lett az amatőr labdarúgókat és több más szakágat magába foglaló Felcsút SE elnöke. Programjában elsődlegesnek nevezte az utánpótlás-nevelés fellendítését. Ezenkívül megígérte, hogy a fiatal tehetségek mellett törődni fognak az öregfiúkkal, a lánycsapattal és a női kézilabdacsapattal is.[109] Az utánpótlásképzés megfelelő hátterének biztosítása érdekében nyitották meg a Puskás Ferenc Futballakadémiát, a központot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványban Orbán is tevékeny szerepet vállal. 2004-ben az ő 150 ezer forintos adományából alapították, és egy hatezer négyzetméteres területet is felajánlott.[110]

    Személye körüli konfliktusok

    [szerkesztés]
    • 2000-ben riporteri kérdésre válaszolva kijelentette, hogy bár nem készülnek rá, de természetesen „az EU-n kívül is van élet”;[111] a nyilatkozatával kapcsolatban sokan támadták.[112]
    • 2002. február 11-én a Tufts Egyetem díszdoktori címének átvételére különrepülőgépet vett igénybe 32 millió forintért. A baloldalról számos kritikát kapott emiatt.[113][114]
    • A 2006-os parlamenti választás előtt nem nyilvános, de kiszivárgott tatai felvételen – általa vélt MSZP-példára utalva – a választási szabályok megszegésére és törvénysértésre biztatta támogatóit, illetve elismerte, hogy ő maga is erre készül, amikor a kampánycsendre vonatkozóan a következőket mondta: „Engem is piszkálni fognak, mert az ellenfelet elmarasztalta az Országos Választási Bizottság, hogy telefonon országosan még biztattak szavazási részvételre, de következménye nem lett. Úgyhogy én is biztatok szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” Az eset miatt politikai ellenfelei az Országos Választási Bizottsághoz fordultak.[115]
    • 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak”.[116] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. A témában az Eörsi által kezdeményezett bizottsági meghallgatáson Orbán később visszautasította, hogy szavainak ilyesféle értelme lenne.[117]
    • 2008 májusában részleteket szivárogtattak ki egy Kéri László által szervezett, a Filmművészeti Egyetemen megtartott, zártkörű magánbeszélgetésről, amelyen Orbán Viktor is részt vett.[118] A beszélgetés feltételezett szövege szerint Orbán Viktor többek között azt állította, hogy „sokaknak sok minden fog fájni”, hogy a nagy állami beruházásokat – köztük a 4-es metró építését, autópálya-építéseket – felül fogja vizsgálni és le fogja állíttatni. Kéri László cáfolta, hogy a beszélgetés során szóba került volna a metróberuházás leállítása.[119] A Magyar Gárdával kapcsolatban Orbán állítólag kijelentette, hogy úgy fog velük bánni, ahogy Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket; míg Gyurcsány Ferencet „idiótának”, „bolondnak” jellemezte.[118] Később a Blikknek adott interjúban úgy fogalmazott: „Ha ki is csúszott a számon ilyesmi, nem volt helyes ilyet mondanom. Senkiről sem helyes ilyen durván beszélni.”[120] Állítólag azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nem is akart győzni 2006-ban, mert akkor már tudták, milyen rossz állapotban van a gazdaság.[121] A Szonda Ipsos május 28-án nyilvánosságra hozott, a Népszabadság felkérésére készített felmérése szerint az emberek többsége nem helyesli a nyugdíjak befagyasztását, a 4-es metró építésének leállítását és az autópálya-építések szüneteltetését.[122] Kéri László felháborodottságának adott hangot, hogy a nyolcvanas éveket idéző, törvénytelen titkosszolgálati módszerekkel figyelik meg az általa vezetett Kéri-kört. Az Orbán Viktor részvételével tartott összejövetelről nem akart beszélni, mert az ellenkezne a kör által elfogadott játékszabályokkal, illetve a baloldalról többen üzentek neki, hogy jobb lenne, ha nem részletezné, mi is hangzott el valójában.[123] Orbán nem nyilatkozott a beszéd tartalmával kapcsolatban, de a Hír TV-ben kijelentette, hogy nem bánná, ha a Színművészeti Egyetemen elmondott beszéde megjelenne, mert úgyis mindig annak tudatában beszél, hogy valószínűleg lehallgatják a titkosszolgálatok.[124] Kóka János Orbán „őszödi beszédének” nevezte az esetet, amelyből szerinte kiderült, hogy kormányra kerülése esetén mit tenne a Fidesz.[119]
    • A 2014. július 25-én elmondott tusnádfürdői beszédében[67] megkísérelte az államról való nyilvános beszéd liberális felfogását megváltoztatni a konzervatív értékekre alapozott politikai téziseivel. Szerinte egy újfajta magyar államszerveződés a liberális demokrácia korszaka után – a világon egyébként sok helyen létező – illiberális demokráciák gyakorlata szerint a kereszténység, a szabadság és az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva, ismét versenyképessé teheti a magyar közösséget. Kijelentette, hogy a munkaalapú társadalom az élősködő társadalmi elit uralmának ellentéte, nem pedig a liberális szabadságjogok felszámolása. Beszédével kapcsolatban szinte azonnal ellenzéki és külföldi elemzők sajtótámadásainak kereszttüzébe került.[125][126][127][128]
    • 2015. február 6-án és március 8-án az addig a Fideszhez közel álló nagyvállalkozó és médiatulajdonos, Simicska Lajos a közmédiának adott interjúiban válogatott sértésekkel illette Orbánt, valamint több korábbi beosztottját is, mivel médiabirodalmában át akarták venni a hatalmat. Ezen interjúk jelentették a média által csak „Orbán–Simicska-konfliktusként” aposztrofált eseménysorozat kezdetét.[129] Röviddel ezután a Simicska médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió egyes vezetői lemondtak tisztségükről.[130]
    • A miniszterelnök a felcsúti alapítvány által kapott TAO-pénzekről kijelentette, „kommunista beidegződés az, hogy ez közpénz lenne”.[131][132] A bíróság viszont úgy ítélt, hogy a TAO támogatások közpénznek számítanak.[133] 2020 decemberében az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 9. módosítását, amely többek között meghatározását adta a közpénznek is. Eszerint a TAO már nem közpénz.[134]
    • 2018-ban Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal kapcsolatban az OLAF javasolta a magyar ügyészségnek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert kartell és közbeszerzési csalás gyanúja merült fel az általa vezetett, majd később egy ideig általa tulajdonolt Elios Zrt. 2010 utáni tevékenységében. A miniszterelnök a kirobbant botrányról nem kívánt nyilatkozni.[135]
      Lásd még: Elios-ügy
    • A 2019-es európai parlamenti választás kampánya során a választás célját Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a maga részéről „populisták és nacionalisták” elleni kereszteshadjáratként pozicionálta, és nyíltan utalt arra, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Orbán Viktort tekinti a „sötét erők” európai vezénylő tábornokának. Macron kijelentette: „Nem fogok engedni a nacionalistáknak és a gyűlöletbeszéddel politizálóknak.”[136][137] Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje, arra a kérdésre, hogy nacionalistaként vagy partnerként tekint-e Orbán Viktor magyar miniszterelnökre azt válaszolta, hogy „Orbán Viktor nehéz partner. Hozott néhány olyan döntést, amelyet nem tudok elfogadni, amelyet a frakcióban nem tudunk elfogadni.”[138]

    • A Viktátor a Viktor és a diktátor szavak összetákolásával született szó, amellyel Orbán Viktort illetik magyarországi tüntetéseken[139] és főként nyugat-európai és amerikai médiában,[140][141][142][143][144][145] a politikus autokrata, diktatórikus kormányzási módszerére utalva. Jean-Claude Juncker, aki 2014 és 2019 között az Európai Bizottság elnöke volt, szintén használta a Viktátor gúnynevet Orbán Viktorra.[146] Maga Juncker később tisztázta, hogy nem tartja diktátornak Orbánt.[147]
    • Orbán egyik fő állítása az volt a 2022-es választások előtt, hogy egyedül ő tartja távol Magyarországot az orosz–ukrán háborútól, míg az ellenzék „belesodorja az országot a szomszédban zajló véres háborúba”.[148][149] A másik, széles körben – utcai óriásplakátokon, TV-ben, rádióban, újságokban – terjesztett fő állítása az volt, hogy ellenfele, Márki-Zay csak egy báb, valójában Gyurcsány áll mögötte, ami indokkal aztán a miniszterelnöki vitát is kikerülte.[150]
    • 2022 májusában, választási győzelmét követően Orbán Viktor beszédében kijelentette, hogy „Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést!”[151] Alig két hónappal később az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, mely szerint 2022 augusztusától a földgázért akár 9-11-szer, az elektromos áramért pedig akár 10-13-szor többet kell majd fizetnie annak, aki az átlagként megállapított (havi 144, évi 1729 köbméter, illetve havi 210, évi 2523 kw/h) fogyasztási értékeket meghaladja. Piaci árat csak az átlagon felül eső részért kell fizetni.[152] Ezen felül választási ígéretként pártja, a Fidesz 2022 áprilisában hangsúlyozta, hogy nem lesz megszorítás és lakossági adóemelés.[153] Mindössze három hónappal később megszavazásra került a Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) átalakítása, amely súlyos terheket ró a kisvállalkozókra.[154] Orbán július 15-én már azt nyilatkozta: „Nem fér bele a rezsicsökkentés és a kata változatlanul hagyása”.[155] Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz-ukrán háború és a szerinte elhibázott uniós szankciós politika tehet a kialakult helyzetről.[156]

    Díjak és elismerések

    [szerkesztés]
    Átveszi „Az év embere díj”-at Beata Szydło lengyel miniszterelnöktől 2016-ban, a Krynicai Nemzetközi Gazdasági Fórumon

    Nemzetközi kitüntetések

    A boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje (2024)[157]
    A Barátság Érdemrend első fokozata (2023)[158]
    A Köztársaság Érdemrend első fokozata (2022)[159]
    Szeptember 8. Rend (2013)[160]
    A Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztje (2004)[161]
    A Nemzeti Érdemrend nagykeresztje (2001)[162]

    A Türk Világ Legfelsőbb Rendje (2024)[163]

    Egyházi kitüntetések

    Egyéb kitüntetések

    Díszdoktori címek

    • Marmara Egyetem (Törökország, 2013. december. 18.)
    • Dzsószai Egyetem (Japán, 2013. november 21.)
    • Tufts Egyetem (Egyesült Államok, 2002. február 11.)
    • Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátora (2000)

    Politikájának kritikája

    [szerkesztés]

    Magyar Bálint, volt oktatási miniszter 2013-ban megjelent könyve, Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam arról írt, hogy az ország maffiaállammá fejlődött, amelyet Orbán politikai-gazdasági klánja irányít. A kétharmados győzelemmel Orbán előtt megnyílt az út a demokrácia rendszerének lebontása és az autokrata politikai pozíciójának intézményesítése előtt.[176]

    Jelentősen autokratizálódó (piros és rozsdabarna) vagy demokratizálódó (kék) országok 2010–2020 között. A szürkével jelölt országok lényegében változatlanok.[177]
    Az autokratizálódó országok között az USA D. Trump idején.
    Politológusok a demokrácia visszaesésében kirívó példának hozzák fel Kelet-Európában Lengyelországot és Magyarországot.[178][179][180][181]
    Orbán (jobbról) és Putyin (balról) mint autoriter, nacionalista vezetők, a cenzúra, az idegengyűlölet, a diszkrimináció megtestesítői, Matthias Laurenz Gräff (wd) osztrák művész karikatúráján

    A külföldi kritikusai között szerepelt Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter,[182] Angela Merkel német kancellár,[183] José Manuel Barroso,[184] és Jean-Claude Juncker,[185] az Európai Bizottság elnökei, továbbá kormányközi és civil szervezetek. Azzal vádolták, hogy antidemokratikus politikát folytat: a magyar sajtószabadság megnyirbálásával, az igazságszolgáltatás és a jegybank függetlenségének csökkentésével; az ország alkotmányának módosítása révén a saját hatalmának bebetonozásával, az LMBT-jogok csökkentésével; továbbá korrupcióval és nepotizmussal.[186][187][188][189][190]

    Még az Obama-kormányzat idején írta a The Washington Post, hogy látják mit forgat Orbán a fejében: „a szabad véleménynyilvánítás szigorú visszaszorítását és állami irányítású gazdasági populizmust…” A politikai rendszere „nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet a gonosztevők és sarlatánok gyakoroltak a 20. század folyamán – ideértve Magyarország nácibarát II. világháborús rezsimjét is… Az Uniónak (EU), amely 20 milliárd dolláros támogatást ígért Magyarországnak a következő hét évben, világossá kell tennie, hogy a tagországok nem élhetnek a tagság előnyeivel, miközben megsértik a véleménynyilvánítás és a jogállamiság szerződéses kötelezettségvállalásait. Az Egyesült Államoknak is le kell csökkentenie a kapcsolatait Orbán úr kormányával. Orbán úr kizárta magát a demokratikus Nyugatból; őt és kormányát ennek megfelelően kell kezelni.”[191] A hivatalban levő Obama Kínával és Oroszországgal együtt azon országok közé sorolta be Magyarországot, ahol korlátozzák a civil társadalom működését.[192] Ugyanez évben a volt amerikai elnök, Bill Clinton pénzéhesnek és hatalommániásnak nevezte Orbán Viktort.[193][194][195]

    A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel, többek közt, hogy a kormány politikai befolyást gyakorol a médiára, és a magas szinten levő államhivatalnokok által elkövetett korrupciós ügyek többnyire nincsenek kivizsgálva.[196][197]

    A politikai témával foglalkozó tekintélyes napilap, a Politico 2020-as cikke alapján Magyarország már nem demokrácia.[198] Az amerikai központú Freedom House nevű civil szervezet, amely a demokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot,[199] a Balkánnal (Szerbiával, Albániával) egy csoportba sorolva, megállapítva, hogy az ország tovább távolodott a szilárd demokratikus európai országoktól. A jelentés alapján 2010-2020 között Magyarország helyzete romlott a legtöbbet az európai országok között, lecsúszva a hibrid, átmeneti rezsimek közé, ahol már törékenyek a demokratikus intézmények.[200]

    A New York Timesban 2022 januárban és februárban megjelent cikkek alapján Orbán az évek során a sajtószabadságot korlátozó új médiatörvényt fogadott el, átalakította az ország igazságszolgáltatási rendszerét, leváltotta a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, és a bíróságok felügyeletére a kormánypárt prominens Fidesz-tagjának felesége által vezetett hivatalt hozott létre,[201] miközben az EU anyagi támogatásával folyamatosan építi ki illiberális államát, a hazai sajtóorgánumával együtt ássa alá az európai szövetségbe vetett bizalmat.[202]

    A Kijevben élő magyar közösség nem hivatalos vezetője, Tompa Tibor 2024-es nyilatkozata alapján Orbán kognitív disszonanciában szenved, aki azt hiszi, hogy tud valamit, de ellentmond önmagának. Véleménye alapján Orbán az egyetlen újfasiszta vezető az egész Európai Unióban, aki a történelem szemétdombjára való.[203][204]

    Autokrácia

    [szerkesztés]

    Körösényi András,[205] az ELKH (ma: HUN-REN) Politikatudományi Intézetének professzora alapján Orbán rendszere nem jogállam, hanem egy autoriter hatalom demokratikus legitimációval.[206] Ugyanakkor elutasítja a populizmus és hibrid rezsim fogalmait az Orbán-rendszer leírására. Ezek helyett a plebiszciter vezérdemokrácia Max Weber-i modelljét javasolja használni.[207]

    Nyugaton, mint autokrata vezetőt, gyakran Viktátor néven emlegetik,[208] 2015-ben Jean-Claude Juncker is ezzel a névvel illette,[146] és azóta is így utal rá cikkében több nyugati sajtótermék is.[145][209] Juncker később tagadta, hogy diktátornak tartaná Orbánt.[147]

    Egyes nyugati politikusok, politikai elemzők, köztük Joe Biden szerint Magyarország (Lengyelországgal együtt) a totalitárius rendszerek felé halad,[210] ahol a „dzsungel törvénye” váltotta fel a jogállamiságot.[211]

    2020-ban a német Michael Wech rendezésében Hello, Dictator – Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit („Üdv, diktátor – Orbán, az EU és a jogállamiság”) címmel jelent meg egy másfél órás dokumentumfilm, amely Martin Schulz szavaival úgy indul: „Formálisan demokrácia, az alkotmányos valóságban autoriter állam”. A film bemutatja, hogy az országban szabad választásokat tartanak ugyan, de a választások nem korrektek, mert az ellenzék számára a közmédiában nem biztosítanak helyet, a független televízió- és rádióadókat felszámolták.[212]

    A Der Spiegel, Németország egyik legbefolyásosabb lapja 2021. decemberi cikkében arról ír, hogyan lett Magyarország kelet-európai éltanulóból páriává, és hogyan alakítja Orbán egypárti autokráciává az országot, „ahol perverz játékot játszik azzal, hogy úgy tesz, mintha polgári demokrácia lenne”. Az EU-nak pedig nincs elég eszköze ennek ellensúlyozására.[213]

    2023 februárjában, Tel-Avivban a helyi kormány ellen tüntető több százezres tömeg – akik szerint az aláássa a demokráciát – olyan hatalmas transzparenst vitt magával, ahol autokrata vezetőket ábrázoltak, mint Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Homeini iráni ajatollahot, Erdoğan török elnököt, Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, s mellettük Orbán Viktor arcképe is látható volt.[214][215]

    Korrupció, oligarchák

    [szerkesztés]

    Antal Attila Orbán bárkája című könyvében arról ír, hogy az Orbán-rendszer jellemzője a közpénzek magánpénzekké való transzformálása, amely rendszer kiépítette a nemzeti nagytőkések újfeudális világát, amelynek közepén a miniszterelnök és saját családi, üzleti érdekeltségei foglalnak helyet. A nemzeti tőkések legnagyobb hányada a rendszer által „legyártott” oligarchia, így mindenekelőtt az Orbán Viktorhoz legközelebb álló Tiborcz István, illetve Mészáros Lőrinc és családja, továbbá (a 2010-es években) Garancsi István, Habony Árpád, Hernádi Zsolt, Matolcsy György és fia, Matolcsy Ádám, Szíjj László és egy ideig Simicska Lajos.[216]

    Mészáros Lőrinc, aki a Forbes alapján 479,4 milliárd forintos vagyonával 2021-ben Magyarország leggazdagabb embere,[217] Orbán iskolatársa és az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke volt. A 2010-es kormányváltást követően évente duplázódott meg a vagyona, gyakran nyer a közbeszerzéseken és a földpályázatokon, de a trafikbizniszbe is belevágott, rendkívül előnyös koncessziókkal.[218][219][220][221] Anyagi gyarapodása és Orbán Viktorral való kapcsolata miatt Orbán strómanjaként emlegetik.[222] Mészáros a strómanozás miatt perelt,[223] de a pert elvesztette.[224]

    Veje, Tiborcz István a semmiből lett nagyon rövid idő alatt milliárdos.[225] 2019-re 35 milliárdos vagyonával már a 100 leggazdagabb magyar közé került.[226] Az úgynevezett Elios-ügy Orbán 2010-es hatalomátvétele óta az egyik legbotrányosabb korrupciós ügy volt. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított, és az még tartott, amikor Tiborcz kilépett a cégből és eladta a részvényeit. A nyomozást a magyar rendőrség 2016-ban lezárta, "bűncselekményre utaló jelet nem találva".[227]

    A Financial Times 2017-es cikke Putyin oligarchiáihoz hasonlítja a magyar elitet, azzal a különbséggel, hogy utóbbinak a vállalkozásai jórészt az EU-támogatásokból élnek. Megemlíti Orbán gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a hirtelen meggazdagodását is, az állami szerződések elnyerésének köszönhetően.[228]

    A francia Le Figaro 2020 végi cikkében állítja, hogy a magyar elit elsikkasztott EU-s támogatásokból és a közbeszerzésekből él.[229]

    Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése alapján 2020 körül Magyarország vezette az uniós pénzekkel történő csalások listáját.[230]

    A The New York Times Orbán politikai rendszerét kleptokráciának nevezte, amely az ország vagyonának egy részét részben a saját zsebébe, részben a hozzá közel álló emberek zsebébe tünteti el. Megemlíti azt is, hogy amikor egy kormányprogramot hozott létre, hogy ösztönözze a földvásárlást a gazdák támogatása érdekében, annak egyik feltűnő haszonélvezője a felesége volt.[231][232]

    A német SWR 2021. augusztusi, mintegy fél órás adásában arról szól, hogy az EU akaratán kívül segített finanszírozni a magyarországi oligarchákat; Orbán ugyanis ügyesen kihasználja az uniós forrásokat, hogy segítse híveit brüsszeli támogatásokhoz jutni. A támogatásokat Orbán hívei folyamatosan kapták – míg a sok más gazdálkodó nem kapott semmit. Az egykor állami termőföld nagy része ma már az Orbánhoz hű vállalkozók vagy hozzátartozóik kezében van, akik bizonyos feltételek mellett jogosultak uniós támogatásokra is. Az oligarcha klánba tartozik a miniszterelnök családja is, ahol az apját, Orbán Győzőt is megemlítik.[233]

    Az Európai Parlament 2022-es márciusi ülésén európai parlamenti képviselők olyan előterjesztést nyújtottak be, amely erőteljesebben hivatott védeni az uniós forrásokat az oligarchákkal szemben. Név szerint is megemlítették Orbán Viktort, aki az „agrártámogatással központosítja és újraosztja a vagyont belső köre számára”.[234]

    A német DGAP (wd) külpolitikai agytröszt alapján a Fidesz a 2022-es választások előtt a „gyurcsányozós” kampányra helyezte a hangsúlyt, hogy elhomályosítsa Magyarország gazdasági nehézségeit és a korrupciós botrányokat.[235]

    A Transparency International 2021-es évről szóló jelentése alapján Magyarország Bulgáriával együtt (mindkettő Románia mögött), az Európai Unió legkorruptabb országai.[236] Magyarország 2012 óta jelentősen lejjebb csúszott a listán, a legkorruptabb uniós országok közé.[237]

    Orbán tagadja az ellene felhozott vádakat, melyek szerint hozzá hű oligarchiát hozna létre és hogy ennek során a korrupciót is felhasználná. Egyik parlamenti felszólalásában azt nyilatkozta, hogy nem lehet pártpolitikai alapon gazdaságpolitikát csinálni, és az ellenzék „vörös bárói” is kapnak állami támogatást.[238][239][240]

    A Transparency International 2023-as felmérése alapján Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták.[241] Az ország a burjánzó korrupció miatt a huszonhét uniós tagállam rangsorának alján helyezkedik el.[242]

    Bővebben: korrupcióérzékelési index

    Külpolitika

    [szerkesztés]

    A kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[243]

    2018-ban a magyar kormány titokban aranyvízumot, és az azzal járó magyarországi letelepedési engedélyt adott több orosz kormánytisztviselőnek, és többek között Szergej Nariskin(wd), aki az Orosz Információs Hivatalnak a vezetője. Ez a lépés ellenérzést váltott ki nyugati kormányok részéről, mint ahogy az is, hogy Magyarország az Egyesült Államok közreműködésével elfogott orosz fegyverkereskedőket 2017-ben, az amerikaiak tiltakozása ellenére visszaengedte Oroszországba.[244][245][246][247]

    A Fidesz politikája miatt 2019 márciusában felfüggesztették a párt tagságát az Európai Néppártban,[248] majd 2021 márciusában ki is lépett a Néppártból, az utóbbi alapszabályában szereplő jogállamisági vita miatt.[249]

    A BBC alapján Orbán 2022-es győzelme újabb fejfájást jelent az EU-nak, mert mindig feszegeti a határokat. Magyarország pedig az EU-ban egyre inkább elszigetelődik.[250] Az Európai Parlament alelnöke, Katarina Barley 2022. áprilisi Twitter bejegyzése alapján „az Európai Uniónak és a tagállamoknak úgy kell kezelniük Orbánt, amilyen ő maga: EU-ellenes és a demokrácia ellensége”; ezért alkalmazni kell a jogállamisági mechanizmust.[251] Moritz Körner, a német FDP EP-képviselője retorikailag még tovább ment: „feltételezhető, hogy Orbán tovább folytatja Magyarország putyinizálását”, ezért véget kell vetni von der Leyen eddigi békítő politikájának a magyar autokratával szemben, különben nem biztos, hogy négy év múlva lesznek-e még szabad választások Magyarországon.[251]

    2022-ben, az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja után a legfontosabb európai szövetségén belül, a Visegrádi Négyek csoportban is elszigetelődött oroszbarát hintapolitikája miatt.[252][253] A cseh és szlovák kormány Orbánnak az Európai Bizottsággal való folyamatos konfliktusát és a jogállamisági elvek megsértését is sérelmezte.[253]

    Az ukrajnai orosz invázió folytán az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok egyik fő európai ellenzőjeként tűnt ki, hogy a Nyugat tankokat és fegyvereket küldjön Ukrajna megvédéséhez. Ugyanakkor semmi rosszat nem talált abban, hogy a német fegyveripar külső részlegeként szolgáljon, és országa profitáljon az európai fegyverkezésből. Ennek a politikai hozzáállásnak az eredményeként a német Rheinmetall 2023-ban három új gyárat is épít Nyugat-Magyarországon tankok, lőszerek és robbanóanyagok gyártására.[242]

    Az egyik legnagyobb példányszámú svéd napilap, az Aftonbladet 2023-as cikke alapján az Európai Unión belül Putyin legjobb barátja, akinek a kormánya Európában gengszter módon próbál tiszteletet követelni, ahelyett hogy ezt kiérdemelné.[254] A magyar kormány sérelmek miatt akadályozta Svédország NATO-csatlakozását is, mert a svéd kormány korábban bírálta Orbán Viktor politikáját.[255][256]

    Csehország elnöke, Petr Pavel alapján Orbán az oroszbarátságával aláássa az európai egységet.[35] Bozóki András, a bécsi Közép-Európai Egyetem politológusa alapján ahogy Orbán Putyinnal barátkozik, az sokakat a második világháború idejére emlékeztet, amikor Horthy Miklós volt az utolsó pillanatig Adolf Hitler barátja.[257]

    Az északi és balti államok kritizálták a magyar kormányt az új vízumszabályai miatt, amely az orosz és fehérorosz állampolgárok beutazási követelményeit könnyítette, mert azok aztán a schengeni övezet más országaiba is szabadon utazhatnak, ami biztonsági aggályokat vet fel az EU országaiban.[258]

    Sajtószabadság

    [szerkesztés]

    A német Zöld Párthoz köthető[259] Heinrich Böll Alapítvány szerint a Fidesz miután 2010-ben hatalomra került, egyik első vitatott lépése az ország médiatörvényeinek módosítása volt. Felállították a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanácsot, amely a magyar médiapiac felügyeletéért és a médiafelvásárlásokért felel. Ezután a kormánypárt a hozzá hű tagokkal feltöltötte a Médiatanácsot és Orbán oligarchái kormányzati szócsövekké változtatták a médiumokat.[260]

    A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (wd) sajtószabadságot kutató és támogató nemzetközi civil szervezet honlapján Orbán egyedüli EU-s kormányfőként került fel a sajtószabadság ellenségeit felsoroló globális listára.[261] A szervezet alapján a magyar sajtószabadság a 2010-es évek folyamán folyamatosan romlott[262] és a közszolgálati médiaszolgáltatást kormányzati propagandaszervezetté változtatták.[263]

    A kormánypárthoz közeli oligarchák által felvásárolt médiacégeknek köszönhetően 2021-ben a kormány az ország médiaszolgáltatásának 80 százalékát ellenőrzi. Az élen a KESMA áll, amely ekkor kb. ötszáz „kormánypártivá” lett médiaszervezet tulajdonosa.[263] Magyarország – 180 ország összehasonlításában – több mint ötven helyet csúszott lejjebb, amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került.[264]

    A Der Spiegel 2021. végi cikkében szintén említi, hogy a magyar média több mint háromnegyedét kormányközeli erők uralják.[213] A német Heinrich Böll (wd) alapítvány alapján az Orbán-kormány felállította a médiacentralizáció Oroszországhoz hasonló modelljét, ahol a magyar lakosság központilag irányított dezinformációval történő manipulálásához és politikai parancsokat követő médiabirodalomának felállításához vezetett.[260]

    Bővebben: Sajtószabadság#Országonként

    Migráció

    [szerkesztés]

    A brit The Guardian 2019-es cikke alapján Orbán szisztematikusan és elképesztően hazudik az országba irányuló migránsokról.[265] A The New York Times 2021 eleji, a hazugság művészetével foglalkozó cikkében többek közt a „populista Orbán”-t hozta fel példának. A cikk megemlíti, hogy Orbán úgy állítja be Soros Györgyöt a magyar választók felé, mint aki az ország szuverenitását aláássa, a magyarokat menekültekkel szorítja ki, és aki lerombolja a hagyományos értékrendszert.[266]

    2021 szeptemberében Ferenc pápa találkozott Orbánnal, akit a menekültellenes politikája kritikájaként arra biztatott, hogy Magyarország tárja ki karjait mindenki felé.[267][268][269]

    Melegellenesség

    [szerkesztés]

    Az Európai Parlament szerint a kormány melegellenes törvényjavaslata a kontinens egyik leginkább homofób országává teszi Magyarországot.[270][271][272] A Budapest Pride szerint Orbán Viktor politikai célból, félrevezetéssel mossa össze a gyermekbántalmazás témakörét a homoszexualitással.[273]

    Családja

    [szerkesztés]
    Feleségével, Lévai Anikóval Göncz Árpád temetésén

    1986 óta nős. Egyházi esküvőjét és két legidősebb gyermeke keresztelőjét a vele később politikailag szembekerült Iványi Gábor metodista lelkész celebrálta.[274]

    Felesége Lévai Anikó jogász, vállalkozó, 1990 óta dolgozott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetben végzett önkéntes, karitatív munkát. Jelentős befolyással bír a magyar közügyekben, felülmúlva a közfelfogást.[275]

    Öt gyermekük van:

    Orbán Viktor református vallású.[293] Hitéről és vallásáról később így nyilatkozott:

    Vallástalan közegben nőttem föl, így is jártam iskolába, még az egyetemi éveim elején is így volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtem a későbbi feleségemmel, aki viszont gyakorló katolikus családból származik. Onnantól kezdve mindenfajta változások álltak be az életünkben. Én személy szerint elég hosszú utat tettem meg, hogy azt a mondatot ki tudjam mondani, hogy hívő keresztény ember vagyok.
    – Orbán Viktor 2005[294]

    Irodalom

    [szerkesztés]

    Interjúkötetei, beszédei

    [szerkesztés]

    Kritika

    [szerkesztés]

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ Orbán Viktor életrajza (magyar nyelven) (HTML). Összevont kormányzati információs portál
    2. ↑ Németh Dóra, Szalai Bálint: Orbán a leghosszabb ideje hatalomban lévő EU-s miniszterelnök (magyar nyelven) (HTML). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. január 10.) „Németalföldi politikusok előtt vezet Orbán Viktor a leghosszabb ideje hivatalban lévő uniós miniszterelnökök rangsorában…”
    3. ↑ Orbán Viktor rekordott döntött, beérte Tisza Kálmánt. 24.hu, 2024. október 21. (Hozzáférés: 2024. október 25.)
    4. ↑ Orbán Viktor beszéde Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén (magyar nyelven) (HTML). Mandiner. (Hozzáférés: 2019. június 15.) „A párt napilapja, a Szabad Nép öles betűkkel hirdette címlapján: Soha többé! Csak három hét telt el, és a kommunista párt ÁVH-s keretlegényeivel békés, fegyvertelen tüntetők közé lövetett.”
    5. ↑ Tóth Barnabás Felicián: 30 éve zajlott le a rendszerváltás katartikus eseménye (magyar nyelven) (HTML). 24.hu. (Hozzáférés: 2019. június 16.) „Orbán Viktor a többi megszólalóval szemben nem állt be az állampárt és a társadalom közötti megbékélés narratívájába.”
    6. ↑ Barna L. Norbert: Mi lett az első Orbán-kormány tagjaival? 25 éve tették le az esküt, Orbán Viktor is megszólalt a Blikknek (magyar nyelven) (HTML). Blikk. (Hozzáférés: 2023. július 8.) „Az első Orbán-kabinet érdeme az államadósság csökkentése ‒ a költségvetés GDP-hez mért adósságát az 1998-as 61 százalékról sikeresen lefaragta 52 százalékra 2001-re…”
    7. ↑ Orbán lett a leghosszabb ideig kormányzó magyar miniszterelnök (magyar nyelven) (HTML). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. november 30.) „Megdöntötte Tisza Kálmán eddigi történelmi rekordját.”
    8. ↑ Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének (magyar nyelven) (HTML). Origo.hu. (Hozzáférés: 2023. november 18.) „Orbán Viktor 1993-2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke…”
    9. ↑ Orbán nem jelölteti magát újra az Európai Néppárt alelnökének (magyar nyelven) (HTML). HVG. (Hozzáférés: 2012. október 3.) „A döntés fő oka, hogy a magyar miniszterelnököt nemrégiben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének, és a kormányfői munka mellett erre a megbízatására kíván az eddigieknél is jobban koncentrálni - mondta Havasi Bertalan.”
    10. ↑ Szalai Bálint: Orbán Viktor újra alelnök a Kereszténydemokrata Internacionáléban (magyar nyelven) (HTML). Szabad Európa. (Hozzáférés: 2021. október 29.) „Orbán Viktort 1992-ben még a Liberális Internacionálé alelnökévé választották, rögtön azután, hogy a Fidesz pártként belépett. 2000-ben azonban már kilépett a Fidesz, 2001-ben pedig a Kereszténydemokrata Internacionáléba (pontosabb nevén a Centrista Demokrata Internacionáléba) léptek át, ahol Orbán Viktor rögtön a tizenöt alelnök egyike lett.”
    11. ↑ Mától fél évig Magyarország lesz az Európai Unió elnöke – mit jelent ez Európára nézve? (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2024. július 11.)
    12. ↑ Hungarians search for ways to dethrone their strongman. Financial Times, 2021. október 21.
      Can the EU solve its autocrat problem?. Financial Times, 2019. május 22.
      Why Conservatives Around the World Have Embraced Hungary’s Viktor Orbán - A sociologist explains why the country’s Prime Minister is “the ultimate twenty-first-century dictator.”. The New Yorker, 2021. augusztus 10.
      The Autocrat’s Legacy - Defeating Viktor Orbán will be hard, but undoing Hungary’s democratic decline will be harder.. The Atlantic, 2021. július 6.
      Hungary is becoming a semi-dictatorship as the EU watches idly. Euronews, 2021. május 10.
      Silviu Mihai: Auf dem Weg in eine Diktatur. Die Zeit, 2020. április 25.
      Reinhard Veser: [Online Notstand in Ungarn: Mit Viktor Orbán in die Diktatur], 2020. április 25.
      FOCUS Online: Mit Hilfe der Corona-Krise will sich Orban jetzt zum Diktator machen, 2020. április 25.
      ORF at/Agenturen red: Notstandsgesetz beschlossen: Ungarns Parlament faktisch entmachtet, 2020. április 25.
      Covid-19 - Ungarn hebt Ausnahmezustand auf, 2020. június 18. [2020. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
      Hungary PM challenger needs ‘miracle’ to beat ‘populist dictator’ Orban. EurAsia Times, 2022. január 28.[halott link]
      As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What’s Possible. The New York Times, 2018. február 10.
      Trump Endorses Hungary’s Viktor Orbán — Widely Considered An Autocrat. Forbes, 2022. január 3.
    13. ↑ BroadviewPictures (2021. március 31.). „"Hallo, Diktator" - Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit”. 
    14. ↑ Pálfi Rita: Demokrácia-index: közelít a hibrid rezsimhez Magyarország (magyar nyelven) (HTML). Euronews. (Hozzáférés: 2018. január 2.) „Magyarországot a hiányos a demokráciákhoz sorolták mindig is, viszont az utóbbi időben közelebb süllyedt a hibrid rezsim kategóriához, mint a teljes demokráciához.”
    15. ↑ Halmos Máté: Ez Orbán új államideálja (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2014. július 29.) „Illiberális államot építünk – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Szerinte a magyar polgárok azt várják el a magyar vezetőktől, hogy dolgozzák ki azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális demokrácia korszaka után ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget.”
    16. ↑ Magyari Péter: Orbán: Keleti szél fúj (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2010. november 5.) „Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” – mondta a miniszterelnök. Vagyis Magyarországot a nyugati civilizáció részének tekinti továbbra is, ám aki nem számol az aktuális trendekkel, az hajótörést szenved.”
    17. ↑ A brief history of graft in Orbán's Hungary (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2020. február 19. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
    18. ↑ Hungary remains the most corrupt country in the European Union (Magyarország továbbra is a legkorruptabb ország az Európai Unióban) (amerikai angol nyelven). Transparency International Hungary, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.) „“It is no surprise that the anti-corruption measures are half-hearted at best, because the Orbán-government’s primary goal has been to get the frozen EU funds unlocked, not to weed out corruption and rebuild the rule of law in Hungary,””
    19. ↑ Uniós jogállamisági jelentés: a magyar kormány számos tavalyi ajánlást nem hajtott végre (magyar nyelven). politicalcapital.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
    20. ↑ Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP (magyar nyelven). euronews, 2022. szeptember 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
    21. ↑ Donald Trump elfogadta a jelöltséget, és kemény fickónak nevezte Orbán Viktort (magyar nyelven) (HTML). Világgazdaság. (Hozzáférés: 2024. július 19.) „Elmondta, hogy a magyar miniszterelnököt nagyon kemény, határozott embernek tartja. A republikánus közönség megtapsolta Orbán nevének említését.”
    22. ↑ Robert Fico: Megengedhetetlen, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tettek (magyar nyelven) (HTML). Mandiner. (Hozzáférés: 2024. július 12.) „Nem hittem a szememnek, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tettek, amiért szuverén politikusként úgy döntött, hogy ellátogat Ukrajnába, Oroszországba és Kínába, hogy békekezdeményezéseket népszerűsítsen. Ez egyszerűen nem megengedett” – vette védelmébe ismét a magyar miniszterelnököt.”
    23. ↑ Ezért fontos az Orbán-kormánynak az Izrael melletti kiállás. hvg.hu, 2023. november 7. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
    24. ↑ Marine Le Pennel találkozott Orbán Viktor (magyar nyelven) (HTML). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.) „A francia eknökválasztáson tavaly Emmanuel Macronnal szemben másodszor is alulmaradt Marine Le Pen Orbán Viktor európai politikai szövetségese.”
    25. ↑ „How Viktor Orban hollowed out Hungary’s democracy”, The Economist (Hozzáférés: 2024. október 30.) 
    26. ↑ „German MEP Says Orban's 'National-Populist' Approach Will Not Fix Societal Problems”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2024. október 30.) (angol nyelvű) „Magyarország ellen folyik az EU vizsgálata az igazságszolgáltatás, a média és a civil szervezetek függetlenségének aláásása miatt. (Hungary is under EU investigation for undermining the independence of the judiciary, media, and nongovernmental organizations.)” 
    27. ↑ EU fallout grows over Orban's 'openly racist' words – DW – 07/31/2022 (angol nyelven). dw.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
    28. ↑ Walker, Shaun. „Viktor Orbán sparks outrage with attack on ‘race mixing’ in Europe”, The Guardian, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.) (brit angol nyelvű) „Hungary’s far-right prime minister says countries where races mingle are ‘no longer nations’” 
    29. ↑ a b Von der Leyen condemns Orbán’s ‘mixed-race’ speech (amerikai angol nyelven). Politico, 2022. július 30. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
    30. ↑ The EU’s free rider at the steering wheel: Orbán in charge of the EU’s rotating presidency | Heinrich Böll Stiftung | Prague Office - Czech Republic, Slovakia, Hungary (angol nyelven). cz.boell.org. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
    31. ↑ Donald Tusk Orbán Viktornak üzent: Az ilyen politikusok szégyenteljesen vonultak be a történelembe (magyar nyelven) (HTML). RTL (Magyarország). (Hozzáférés: 2024. július 8.) „A történelem emlékszik azokra a politikusokra, akik azt mondták, hogy az igazságos békéért dolgoznak, de ehelyett a megadást szorgalmazták. Az ilyen politikusok pedig szégyenteljesen bevonultak a történelembe. És ezeket a szavakat Orbán Viktor miniszterelnöknek ajánlom. Nincs joga semmit sem Ukrajna vagy Európa nevében tenni anélkül, hogy megkérdezné őket” – mondta Donald Tusk, lengyel miniszterelnök…”
    32. ↑ „German MEP Says Orban's 'National-Populist' Approach Will Not Fix Societal Problems”, Radio Free Europe/Radio Liberty, 2020. december 27. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.) (angol nyelvű) 
    33. ↑ Sándor, Németh Márton: Szövetségnek indult, mára kibékíthetetlennek tűnik az ellentét (magyar nyelven). index.hu, 2024. október 11. (Hozzáférés: 2024. október 30.) „Manfred Weber kritizálta többek között a magyar kormány Ukrajna-politikáját, Orbán Viktor békemisszióját, a magyarországi korrupciós helyzetet. Kijelentette, hogy nem fogják engedni az Európai Unió működésének akadályozását.”
    34. ↑ Gergő, Molnár: Betelt a pohár Orbán Viktor kritikusánál, uniós fellépést sürget (magyar nyelven). index.hu, 2024. október 30. (Hozzáférés: 2024. október 30.) „Viktor Orbán is more than Putin’s useful idiot… since his actions in Georgia we know he is an outright agent of authoritarianism.”
    35. ↑ a b Bence, Loksa: Cseh elnök: Az oroszbarát Orbán Viktor aláássa az európai egységet (magyar nyelven). index.hu, 2024. szeptember 24. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
    36. ↑ Sweden criticizes Hungary’s Orban for meeting with Putin. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
    37. ↑ Estonia, Luxembourg snipe at Hungary's Orban over meeting Putin. Reuters, 2023-10-27. (Hozzáférés: 2024)
    38. ↑ Hungary’s Leader Was Shunned by Obama, but Has a Friend in Trump. New York Times, 2018-08-15. (Hozzáférés: 2024) „For years, Mr. Orban’s government has craved validation from Washington, spending millions of dollars on lobbying, mostly in vain. The Obama administration largely ostracized Mr. Orban, avoiding high-level, bilateral contacts as punishment for his creeping authoritarian tendencies. American diplomats criticized Mr. Orban’s crackdown on civil society — as did President Barack Obama himself.”
    39. ↑ The Hungarian leader Trump cites as a supporter champions 'illiberal democracy' (angol nyelven). AP News, 2024. szeptember 11. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
    40. ↑ Betámadták az amerikai szenátusban a magyar kormányt (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2024. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.) „Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus csoportjának vezetője szerda esti beszédében erősen bírálta Magyarország kormányát.”
    41. ↑ Orbánnak kiütötték az első két fogát. Origo, 2012. december 20. [2018. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
    42. ↑ Archívum - Pünkösti Árpád: Szeplőtelen fogantatás (17). Népszabadság, 2005. május 28. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
    43. ↑ Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde 2020. 02. 16. YouTube
    44. ↑ A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét (magyar nyelven). hvg.hu, 2012. július 11. (Hozzáférés: 2024. április 22.)
    45. ↑ Így teljesít Orbán Viktor édesapjának cége - milliárdos osztalék (magyar nyelven). Economx.hu. (Hozzáférés: 2024. április 22.)
    46. ↑ Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa) Archiválva 2019. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2010-2015.miniszterelnok.hu
    47. ↑ Ezzel a levéllel kért pénzt Orbán Viktor Soros Györgytől. 24.hu, 2018. március 31. (Hozzáférés: 2020. december 1.)
    48. ↑ Orbán kínos videója: „…a Soros Alapítvány ösztöndíjasa vagyok”. hirklikk.hu. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
    49. ↑ a b Debreczeni József. Orbán Viktor. Osiris Budapest 2002. ISBN 963 389 223 6 
    50. ↑ Orbán Viktor beszéde Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén Archiválva 2019. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnemzet.hu
    51. ↑ Oxford: egy lépcső a karrier csúcsára Archiválva 2019. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, infostart.hu
    52. ↑ Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft. 2001 ISBN 963-00-8876-2
    53. ↑ A jövő a Mária Valéria hídon is elkezdődött
    54. ↑ [1] Archiválva 2010. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, Állami Adósságkezelő Központ, 2010. július
    55. ↑ a b [2] Archiválva 2007. március 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Pénzügyminisztérium, 2010. július
    56. ↑ Infláció a rendszerváltás utáni Magyarországon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
    57. ↑ Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2012.. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
    58. ↑ Az infláció alakulása Magyarországon, 1991–2011. január–július. [2013. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
    59. ↑ Luxusbaloldal vs. szélkakasok, index.hu, 2005. november 7.
    60. ↑ Kint is vagyok, bent is vagyok? Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, HVG, 2007. február 7.
    61. ↑ „Nyolc év után újra Orbán a miniszterelnök”, Index, 2010. május 29. (Hozzáférés: 2010. május 29.) 
    62. ↑ „Soli deo gloria” - megalakult a második Orbán-kormány
    63. ↑ A Nézőpont Intézet cége nyerte a kormányzati médiafigyelési tendert
    64. ↑ Nézőpont: Orbán a legjobb; a Fidesz-KDNP most is kétharmadot kapna. [2011. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 27.)
    65. ↑ Orbán: A kétharmadnak nincs jelentősége. Index (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.)
    66. ↑ A bankadó marad, nálunk lesz a legolcsóbb az energia - Miről beszélt Orbán? Tőzsdefórum/mti (2014. április 7.) (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
    67. ↑ a b A munkaalapú állam korszaka következik Archiválva 2014. augusztus 2-i dátummal az Archive.is-en miniszterelnok.hu
    68. ↑ Orbán: A szankciókkal lábon lőttük magunkat Archiválva 2014. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Euronews, 2014. augusztus 15.
    69. ↑ Orbán kimondta, hogy milyen demokráciát akar Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Portfolio.hu, 2014. augusztus 15.
    70. ↑ Orbán: ha nem védjük meg határainkat, tízmilliók fognak jönni Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, stop.hu
    71. ↑ Merkel tanácstalan Orbán határozott menekültkérdésben európai igazodási pont lett a magyar kormányfő Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, pestisracok.hu
    72. ↑ Ungarns Premier bei der CSU: "Orbán hatte von Anfang an recht", spiegel.de
    73. ↑ Orban wirft Deutschland "moralischen Imperialismus" vor, fr-online.de
    74. ↑ Hungary’s Orban accuses Merkel of ‘moral imperialism’ over refugee quotas Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, france24.com
    75. ↑ http://hvg.hu/itthon/20180426_nagy_felhaborodast_okoztak_orbanek_mert_megvetoztak_az_eu_afrika_megallapodast
    76. ↑ Archivált másolat. [2018. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 26.)
    77. ↑ Erre jutottak a V4-ek migránsügyben Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, napi.hu
    78. ↑ Orbán féleredményről beszélt az EU-csúcs után Archiválva 2015. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
    79. ↑ Power matrix: Ranking Europe’s leaders and ambassadors Here’s who’s really in charge in Brussels., politico.eu
    80. ↑ Orbán Európa legmeghatározóbb figurája a Politico listáján Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
    81. ↑ Magyarország Brüsszelben: a legerősebbek között, index.hu
    82. ↑ Politico: Orbán az EU egyik legbefolyásosabb vezetője, origo.hu
    83. ↑ Politico official website, politico.com
    84. ↑ Politico.eu official website
    85. ↑ Politico: Orbán messze a súlyán felül visz be ütéseket Archiválva 2016. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 24.hu
    86. ↑ „Történelmi rekord: Orbán Viktor negyedszer lesz miniszterelnök”, Origo.hu (Hozzáférés: 2018. május 16.) 
    87. ↑ Bihari Dániel. „Orbán legyőzte a Generálist”, 24.hu, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2020. november 30.) 
    88. ↑ Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico, 2021. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
    89. ↑ Horváth Tibor, Hercsel Adél: Orbán Viktor látogatása a Vatikánban. Index.hu, 2022. április 21. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
    90. ↑ Rendkívül szívélyesen fogadta Ferenc pápa Orbán Viktort. Origo.hu. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
    91. ↑ Vásárhelyi Mária Orbán tusványosi beszédéről: Ez a fajelméleti duma csak a legaljának jön be. mandiner.hu, 2022. július 24.
    92. ↑ Németh Tamás: Gyurcsány Ferenc szerint Orbán Viktor szombati beszéde „náci szöveg” volt. index.hu, 2022. július 24. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
    93. ↑ Fresh from furore over ‘Nazi’ speech, Viktor Orban receives rousing welcome at CPAC (angol nyelven). The Independent, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
    94. ↑ Orban's 'pure Nazi' speech triggers political earthquake (brit angol nyelven). www.dw.com . Deutsche Welle, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
    95. ↑ Kuli Orsolya: A főrabbi is reagált Orbán Viktor tusványosi beszédére. Index.hu, 2022. július 25. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
    96. ↑ Nótin Tamás: Ezért beszélhetett „kevert fajú világról” Orbán Viktor. Index.hu, 2022. július 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
    97. ↑ Francia írótól lopta a fajkeveredős kifejezéseket Orbán a tusnádfürdői beszédéhez. Telex.hu, 2022. július 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
    98. ↑ Purger Tibor: „Szimplán idióták”. Szabad Magyar Szó (SZMSZ), 2022. augusztus 5. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
    99. ↑ Hungary PM Orban tells US conservatives global right must unite (angol nyelven). France 24, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
    100. ↑ Orbán a CPAC-en: Egy keresztény ember nem lehet rasszista, mert ismeri a határait. HVG, 2022. augusztus 4. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    101. ↑ Orbán Viktor tizenöt milliós magyar nemzetről beszélt, szerinte idióták, akik rasszizmussal vádolják – Percről percre. Népszava. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    102. ↑ Spectator: Orbán Viktor ma világszerte a konzervatívok példaképe. Mandiner. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    103. ↑ Lorman, Thomas: Viktor Orbán's Texas rodeo (brit angol nyelven). www.spectator.co.uk . The Spectator. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    104. ↑ Politico 28 – The class of 2023 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2022. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
    105. ↑ WM: Orbán Viktor beelőzött, történelmi csúcsot döntött (magyar nyelven). Ripost, 2024. október 21. (Hozzáférés: 2024. október 22.)
    106. ↑ FourFourTwo, 2010. november, 44. o.
    107. ↑ fcfelcsut.hu: Az FC Felcsút játékosai. (Hozzáférés: 2008. június 16.)[halott link]
    108. ↑ Orbán Viktor az Internet Movie Database oldalon (angolul)
    109. ↑ origo.hu: Orbán lenne a felcsúti focimese hőse, 2007. szeptember 26. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    110. ↑ Népszabadság online: Fociakadémia a felcsúti határban, 2008. április 19. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    111. ↑ Idézet a Wikidézetekben. [2008. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 18.)
    112. ↑ Sükösd Miklós: Kommunikációs deficit Magyarország európai uniós csatlakozásának médiabemutatásában (Médiakutató). [2007. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    113. ↑ Népszabadság Online: Orbán díszdoktor Bostonban
    114. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 168Fletcher nevű lábjegyzeteknek
    115. ↑ Index – Elmarasztal az OVB, megvédenek a jogászok, oszt jónapot
    116. ↑ Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz honlapján. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 30.)
    117. ↑ Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.[halott link]
    118. ↑ a b Orbán befagyasztaná a nagy állami beruházásokat
    119. ↑ a b Kóka János üdvözli Orbán „őszödi beszédét” Archiválva 2008. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 23.)
    120. ↑ Orbán: Nem volt helyes durván beszélnem Gyurcsányról Archiválva 2009. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (InfoRádió, 2008. május 24.)
    121. ↑ "Sokaknak fog fájni": Orbán Viktor 2 év kőkemény megszorításra készül. [2008. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    122. ↑ Az emberek elutasítják Orbán elképzeléseit
    123. ↑ Kéri László a Kéri-kör lehallgatásáról. [2008. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
    124. ↑ Orbán Viktor: Valószínűleg lehallgatnak
    125. ↑ Orban wants to build 'illiberal state', euobserver.com
    126. ↑ Domestic reactions to viktor orbans 'illiberal democracy', hungarianspectrum.wordpress.com
    127. ↑ Bogár László:Illiberális demokrácia Archiválva 2014. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Hírlap
    128. ↑ Félreértelmezés felsőfokon Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
    129. ↑ „Az út a „Simicska a legokosabb”-tól az „Orbán egy geci”-ig”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. június 6.) 
    130. ↑ „Simicska Orbánról: Államférfinek képzeltem, de rá kellett jönnöm, hogy nem az”, hvg.hu, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. június 6.) 
    131. ↑ Megint Felcsút kapja a legtöbb tao-pénzt Index.hu
    132. ↑ Tao-pénzek: a bíróság szerint közpénz, Orbán szerint ez a mentalitás kommunista örökség HVG
    133. ↑ Cáfolta Orbánt a bíróság: közpénz a tao Index.hu
    134. ↑ [3]
    135. ↑ 24.hu
    136. ↑ „Guillotine? Igény volna rá!” Riport a sárga mellénybe öltözött országból Archiválva 2019. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, valaszonline.hu
    137. ↑ [4] Archiválva 2019. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyaridok.hu
    138. ↑ Manfred Weber: Orbán Viktor nehéz partner Archiválva 2019. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, 444.hu
    139. ↑ https://web.archive.org/web/20141220051443/http://mno.hu/belfold/vandalizmus-a-fidesz-szekhazanal-1255297/#
    140. ↑ https://www.theguardian.com/world/2012/jan/06/hungary-viktor-orban-faces-protest
    141. ↑ https://www.diplomaticourier.com/posts/viktor-orban-viktator-or-visionary
    142. ↑ https://www.usatoday.com/story/news/politics/2019/05/13/donald-trump-says-hungary-prime-minister-viktor-orban-doing-tremendous-job/1190060001/
    143. ↑ https://www.economist.com/the-world-ahead/2020/11/17/viktor-orban-will-hold-on-to-powers-seized-fighting-coronavirus
    144. ↑ https://www.irishtimes.com/news/world/europe/100-000-hungarians-rally-to-denounce-viktator-orban-s-rule-1.3462411
    145. ↑ a b https://www.spiegel.de/politik/ungarns-premier-viktor-orban-der-viktator-a-00000000-0002-0001-0000-000166007160
    146. ↑ a b https://www.reuters.com/article/uk-usa-election-trump-orban-idUKKCN1030IC
    147. ↑ a b Juncker: Orbán nem diktátor. Eurológus. Index.hu, 2019. április 29. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    148. ↑ Country-by-country guide on how the Ukraine war has changed Europe (angol nyelven). Euronews, 2022. augusztus 24. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
    149. ↑ Ezért veszélyes Márki-Zay Péter 2.: Háborúba sodorná Magyarországot. Origo.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)[halott link]
    150. ↑ „Megkérdeztem Orbán Viktort, a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét, vállalja-e a vitát Márki-Zay Péterrel”, Kiadó: Tordai Bence. 
    151. ↑ „Orbán Viktor: Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést, megvédjük Magyarország biztonságát!”, Origo.hu, 2022. május 16. 
    152. ↑ „Nagyon durva áram- és gázszámlák jöhetnek Magyarországon - Ezt a két ábrát sohasem akartad látni”, Portfolio.hu, 2022. július 13. 
    153. ↑ „Máris megjött a kormány ígérete: nem lesz megszorítás és lakossági adóemelés”, Portfolio.hu, 2022. április 8. 
    154. ↑ „Mind nagy vesztesei leszünk a kata átalakításának”, Portfolio.hu, 2022. július 15. 
    155. ↑ „Orbán Viktor: nem fér bele a rezsicsökkentés és a kata változatlanul hagyása”, Portfolio.hu, 2022. július 15. 
    156. ↑ Orbán Viktor: Az európai gazdaságot a szankciók nem lábon, hanem tüdőn lőtték. Hirado.hu . (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
    157. ↑ Orbán Viktor kitüntetést kapott a boszniai szerbektől (magyar nyelven) (HTML). Mandiner. (Hozzáférés: 2024. április 5.) „Átvette a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon kitüntetést Milorad Dodiktól.”
    158. ↑ Orbán Viktort kitüntették Kazahsztánban (magyar nyelven) (HTML). 24.hu. (Hozzáférés: 2023. november 2.) „A sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte a kazah-magyar barátság jegyében neki adományozott kitüntetést, megjegyezve, megtiszteltetésnek tekinti azt, és „ennek jegyében fogunk dolgozni a jövőben is a két ország stabil együttműködésének elősegítésén.”
    159. ↑ A Szerb Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki Orbán Viktort (magyar nyelven) (HTML). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.) „A találkozó után a szerb államfő átadta Orbán Viktornak Szerbia legmagasabb állami kitüntetését, a Szerb Köztársaság Érdemrendjét a két ország közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztésében és erősítésében nyújtott kiemelkedő szolgálataiért.”
    160. ↑ Fotó: így mosolyog Orbán, amikor kitüntetik Szkopjéban (magyar nyelven) (HTML). HVG. (Hozzáférés: 2013. december 5.) „A Szeptember 8. elnevezésű érdemrendet Gjorge Ivanov macedón államfő adományozta Orbán Viktornak - a hivatalos megfogalmazás szerint - a Magyarország és Macedónia közötti baráti viszony elismeréséül és Macedónia nemzetközi tekintélyének erősítéséért.”
    161. ↑ II. János Pál pápa kitüntette Orbán Viktor volt miniszterelnököt (magyar nyelven) (HTML). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2004. április 23.) „Õszentsége II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Orbán Viktornak, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökének…”
    162. ↑ Gajdics Ottó: Francia nagykereszt Orbánnak (magyar nyelven) (HTML). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2001. december 11.) „A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki tegnap Párizsban Jacques Chirac, a Francia Köztársaság elnöke Orbán Viktor miniszterelnököt.”
    163. ↑ Sablon:Https://kormany.hu/hirek/orban-viktor-atvette-a-turk-vilag-legfelsobb-rendje-dijat
    164. ↑ Kitüntette Orbán Viktort az örmény katolikus egyház vezetője (magyar nyelven) (HTML). Mandiner. (Hozzáférés: 2022. november 2.) „Az indoklás szerint Magyarország és személyesen Orbán Viktor értékes támogatást nyújt az elnyomott és üldözött keresztényeknek világszerte.”
    165. ↑ Szurovecz Illés: Kitüntette Orbán Viktort a szerb ortodox pátriárka (magyar nyelven) (HTML). 444.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.) „Orbán Viktor hétfőn a Karmelita kolostorban fogadta Porfirije szerb ortodox pátriárkát, aki a látogatás során átadta a miniszterelnöknek a Szent Száva Érdemrend arany fokozatát.”
    166. ↑ Péter Alvarez: Orosz „Dicsőség és becsület” kitüntetést kapott Orbán Viktor (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2022. június 2.) „A pátriárka kiemelte, hogy Orbán Viktor nagy figyelmet szentel a keresztény értékeknek.”
    167. ↑ Orbán Viktor megkapta a FINA legrangosabb kitüntetését (magyar nyelven) (HTML). Origo.hu. (Hozzáférés: 2017. július 7.) „A FINA legrangosabb kitüntetését olyanoknak adományozza, akik a sport és az erkölcsök szellemében képviselik a szövetség céljait, ideáit.”
    168. ↑ Orbán lett az év embere (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2015. december 2.) „A listán az első helyet Orbán Viktor érdemelte ki; az indoklás szerint azért, mert egyszerre előidézője és szimbóluma annak, hogyan tolódott el a menekültekről szóló közbeszéd a „Hogyan fogadjuk be őket?”-ről a „Hogyan tartsuk távol őket?” irányába.”
    169. ↑ Kovács M. Dávid: Orbán Viktor lett Az év embere Lengyelországban (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 6.) „A miniszterelnök a díj átvételekor azt mondta, hogy a Közép-Európa érdekében végzett munkáját ismerhették el a kitüntetéssel.”
    170. ↑ Orbán Viktor díjat kapott, mert harcolt a dohányzás ellen (magyar nyelven) (HTML). HVG. (Hozzáférés: 2013. május 31.) „A Dohányzásmentes Világnap alkalmából 2013-ban, más prominens nemzetközi személyiségek mellett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is díjat kapott „a magyar dohányzás-ellenőrzési szakpolitika teljesítményének elismeréseként”.”
    171. ↑ Pro Urbe díj Orbán Viktornak. Fidesz.hu, 2008. május 23. [2014. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
    172. ↑ Orbán Viktor Esztergom díszpolgára lett (magyar nyelven) (HTML). 24.hu. (Hozzáférés: 2006. március 16.) „Esztergom díszpolgári címet adományozott Orbán Viktornak a Mária Valéria híd felépítésében vállalt szerepéért.”
    173. ↑ Tőkés-díjjal tüntették ki Orbán Viktort (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. (Hozzáférés: 2003. június 22.) „A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért a Tőkés László Alapítvány 2003. évi egyéni díjával tüntették ki Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt vasárnap Kisvárdán.”
    174. ↑ Szent István-díj Orbánnak (magyar nyelven) (HTML). Origo.hu. (Hozzáférés: 2002. szeptember 29.) „Orbán Viktornak emellett a térség fejlesztését, a magyar- szlovák viszonyt, valamint a honi és a felvidéki magyarság kapcsolattartását nagyban segítő Mária Valéria híd újjáépítésének hathatós támogatásáért ítélték oda az elismerést.”
    175. ↑ Bush fogadja Orbánt (magyar nyelven) (HTML). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2001. április 20.) „A kormányfő az American Enterprise Institute (AEI) által létrehozott Új Atlanti Kezdeményezés kitüntetését veszi át. A Freedom Prize (Szabadság-díj) egy új kitüntetés, amelyet először éppen Orbán Viktornak ítéltek oda a magyarországi rendszerváltásban játszott szerepéért.”
    176. ↑ A magyar polip a posztkommunista maffiaállam 1 - PDF Free Download. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
    177. ↑ Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021. Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021 Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.
    178. ↑ Licia Cianetti (2018. november 20.). „Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland”. East European Politics 34 (3), 243–256. o. DOI:10.1080/21599165.2018.1491401. „Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. … the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.” 
    179. ↑ Kingsley, Patrick. „As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible”, The New York Times, 2018. február 10. (Hozzáférés: 2019. május 27.) (amerikai angol nyelvű) 
    180. ↑ Bozóki András, Hegedűs Dániel (2018. október 3.). „An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union” (angol nyelven). Democratization 25 (7), 1173–1189. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347. 
    181. ↑ Bogaards, Matthijs (2018. november 17.). „De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy”. Democratization 25 (8), 1481–1499. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347. 
    182. ↑ „Letter to the Prime Minister of Hungary from the Secretary of State of the United States of America”, 2011. december 23.. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. január 7.) 
    183. ↑ "Angela Merkel criticized Viktor Orban behind closed doors", Daily News Hungary, 9 October 2015.
    184. ↑ „The European Commission reiterates its serious concerns over the Fourth Amendment to the Constitution of Hungary”, 2013. április 12. (Hozzáférés: 2016. május 5.) 
    185. ↑ "Happy slaps, rambling speeches and jaw-dropping insults… this is the man who RUNS the EU", Daily Express, 28 June 2016.
    186. ↑ „Press freedom a loser in Viktor Orbán's winner-take-all Hungary”, 2011. december 2.. [2018. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. január 7.) 
    187. ↑ Bayer Lili: How Orbán broke the EU — and got away with it. Politico, 2020. szeptember 24. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
    188. ↑ Bayer Lili: It's Hungary vs. Everyone after attacks on LGBTQ+ rights (angol nyelven). Politico, 2021. június 23. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
    189. ↑ Orban’s recovery plan: all the more reason for cast iron guarantees (angol nyelven). Renew Europe. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
    190. ↑ Talking Europe - Hungary's Orban: What consequences of symbolic EU vote? (angol nyelven). France 24, 2018. október 15. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
    191. ↑ „Hungary’s ‘illiberalism’ should not go unchallenged”, Washington Post, 2014. augusztus 16. (Hozzáférés: 2020. október 24.) (amerikai angol nyelvű) 
    192. ↑ Obama Magyarországgal példálózott, amikor a civil társadalom elnyomásáról beszélt. 444, 2014. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    193. ↑ Horváth Bence: Bill Clinton élő adásban nevezte pénzéhesnek és hatalommániásnak Orbán Viktort. 444, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    194. ↑ Orbánról csúnyákat mondott Bill Clinton – videó. HVG, 2014. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    195. ↑ Bill Clinton élő adásban hatalommániás és pénzéhes miniszterelnöknek nevezte Orbán Viktort. hir.ma. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
    196. ↑ EUR-Lex: 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon
    197. ↑ 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon
    198. ↑ Hungary no longer a democracy: report, May 6, 2020
    199. ↑ Hungary (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 17.)
    200. ↑ Dropping the Democratic Facade (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
    201. ↑ Steven Erlanger, Benjamin Novak. „How the E.U. Allowed Hungary to Become an Illiberal Model”, The New York Times, 2022. január 3. (Hozzáférés: 2022. február 22.) (amerikai angol nyelvű) 
    202. ↑ Benjamin Novak, Andrew Higgins. „Facing Tough Election, Orban Turns to Putin for Support”, The New York Times, 2022. február 5. (Hozzáférés: 2022. február 22.) (amerikai angol nyelvű) 
    203. ↑ Júlia, Kozics: Egy kijevi magyar üzent Orbán Viktornak, aki szerinte a történelem szemétdombjára való (magyar nyelven). index.hu, 2024. október 30. (Hozzáférés: 2024. október 30.)
    204. ↑ Орбан возмутил заявлением об Украине: что хочет доказать лидер Венгрии (orosz nyelven). 24 Канал, 2024. október 29. (Hozzáférés: 2024. október 30.)
    205. ↑ Körösényi András. politikatudomany.tk.hu . ELKH (ma: HUN-REN) Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
    206. ↑ Egy vezér demokráciája – Körösényi András az Orbán-rezsimről. Szabad Európa Rádió. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
    207. ↑ Új kötet: Az Orbán-rezsim. A plebiszciter vezérdemokrácia elmélete és gyakorlata. politikatudomany.tk.hu . ELKH (ma: HUN-REN) Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    208. ↑ Hungary's 'Viktator' faces tide of protest at home and abroad (angol nyelven). The Guardian, 2012. január 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 20.)
    209. ↑ https://www.bbc.com/news/world-europe-16390574
    210. ↑ portfolio: Joe Biden: látjuk, mi történik Fehéroroszországban, Lengyelországban és Magyarországon
    211. ↑ Open Democracy: Is totalitarianism on the rise in the East?
    212. ↑ "Hello, Dictator" - Orbán, die EU und die Rechtsstaatlichkeit. YouTube (németül, angol és magyar felirattal)
    213. ↑ a b Jan Puhl, Walter Mayr. „The One-Man State: Viktor Orbán and the Fall of Democracy in Hungary”, Der Spiegel, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2021. december 24.) (angol nyelvű) 
    214. ↑ Izraeli tüntetés: Orbán egy molinóra került Erdogannal, Putyinnal és Homeini ajatollahhal | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
    215. ↑ Balázs, Kiss Márton: Orbán Viktor arcképe is feltűnt a kormányellenes tüntetésen Tel-Avivban (magyar nyelven). index.hu, 2023. február 26. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
    216. ↑ Antal Attila: Orbán bárkája, Progress könyvek, 2019; Új Egyenlőség
    217. ↑ Soha sem volt még ennyi vagyona a leggazdagabb magyarnak. Forbes, 2021. február 3. (Hozzáférés: 2021. február 6.)[halott link]
    218. ↑ https://www.atv.hu/belfold/20131115/berobbant-a-gazszerelo-meszaros-l-rinc-a-milliardosok-klubjaban
    219. ↑ Albert Ákos: Minden arannyá válik Mészáros Lőrinc kezében. Origo.hu, 2013. november 7. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 24.)
    220. ↑ Magyar Krisztián: Dehogy stróman. Intéző! - Ingatlankeringő Mészáros Lőrinc és az Orbán család között. Magyar Narancs. [2016. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 21.)
    221. ↑ Vitéz F. Ibolya: Gazdaság: A felcsúti kis gömböc: Mészáros Lőrinc mindent visz. HVG, 2015. április 26. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 28.)
    222. ↑ Novák Benjamin: Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc Orbán strómanja?. The Budapest Beacon, 2013. november 18. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
    223. ↑ Strómanozás miatt perli Mészáros az Együttet. Hír TV, 2016. augusztus 17. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 17.)
    224. ↑ Jogerősen strómannak lehet nevezni Mészáros Lőrincet. HVG, 2017. március 27. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
    225. ↑ Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből. G7.hu, 2018. szeptember 5. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
    226. ↑ Tiborcz István előlépett az árnyékból, azonnal 35 milliárdos vagyonnal nyitott a leggazdagabb magyarok között. 168 Óra. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
    227. ↑ EU Commission Sued Over Corruption Case Linked to Orbán's Son-in-Law (angol nyelven). Liberties.eu. European Liberties Platform. (Hozzáférés: 2022. április 7.)
    228. ↑ Viktor Orban’s oligarchs: a new elite emerges in Hungary. Financial Times, 2017
    229. ↑ Brice Couturier: «Les institutions européennes ont des griefs fondés contre Budapest et Varsovie» (francia nyelven). Le Figaro. (Hozzáférés: 2020)
    230. ↑ Zsíros Sándor: OLAF: megint rekordbírságot kapott Magyarország a csalások miatt. Euronews, 2021. június 10. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
    231. ↑ Biting the E.U. That Feeds Him
    232. ↑ Az Orbán család esete a földprivatizációval
    233. ↑ Orbáns Clique – Wie Ungarns Oligarchen die EU ausnehmen (német nyelven). SWR2. (Hozzáférés: 2022. március 25.)
    234. ↑ Protect EU funds more robustly against oligarchs, MEPs are set to say (angol nyelven). www.europarl.europa.eu . European Parliament – News, 2022. március 23.
    235. ↑ Orbán or Not Orbán (angol nyelven). dgap.org. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
    236. ↑ CPI 2021. Transparency International. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
    237. ↑ Transparency International: CPI 2020: Western Europe and European Union
    238. ↑ Orbán a Parlamentben: A konzultáció után fokozatosan ki fogjuk vezetni a korlátozásokat. HVG, 2021. február 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    239. ↑ Szily László, Király András: Orbán Viktor parlamenti évadnyitóján se részletezte, hogy mégis hogyan tervezi újraindítani a gazdaságot. 444, 2021. február 15. (Hozzáférés: 2022. augusztus 24.)
    240. ↑ Orbán a Parlamentben: a „vörös bárók” is kapnak támogatást. Keresztes L. Lóránt visszakérdezett LMP. YouTube
    241. ↑ Dávid, Kovács Ferenc: Transparency International: Magyarországon a jogállamot szinte teljesen felszámolták (magyar nyelven). index.hu, 2023. február 13. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
    242. ↑ a b Orban findet Nische für Ungarn als Deutschlands Waffenschmiede (de-DE nyelven). MSN. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
    243. ↑ BTI 2022 Hungary Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
    244. ↑ https://www.nytimes.com/2019/03/18/world/europe/hungary-russian-bank-spy-orban-putin.html
    245. ↑ https://www.direkt36.hu/en/ket-orosz-fegyverkereskedot-csaltak-torbe-magyarorszagon-amerikai-ugynokok-de-az-orban-kormany-moszkvanak-adta-oket/
    246. ↑ https://www.reuters.com/article/us-usa-russia-hungary/u-s-says-hungary-refuses-to-extradite-suspected-russian-arms-dealers-idUSKCN1NW1I0
    247. ↑ https://2017-2021.state.gov/hungary-lyubishin-extradition/index.html
    248. ↑ Hungary Orban: Europe's centre-right EPP suspends Fidesz. BBC , 2019. március 20. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
    249. ↑ Hungary: Viktor Orban's ruling Fidesz party quits European People's Party. Deutsche Welle , 2021. március 18. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
    250. ↑ „Victory for Hungary's Orban means a headache for the EU”, BBC News, 2022. április 4. (Hozzáférés: 2022. április 5.) (brit angol nyelvű) 
    251. ↑ a b Gutschker, Thomas. „Nach Orbáns Wiederwahl: Geht Brüssel jetzt gegen Ungarn vor?”, FAZ.NET (Hozzáférés: 2022. április 5.) (német nyelvű) 
    252. ↑ Kikezdte a kormány oroszpolitikája a visegrádi szövetséget (magyar nyelven). telex, 2022. április 14. (Hozzáférés: 2024. június 27.)
    253. ↑ a b Népszava: Orbán Viktort az oroszbarátság szigeteli el a V4-ben (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. június 27.)
    254. ↑ Talmannen ska inte fjäska för Ungern (svéd nyelven). www.aftonbladet.se, 2023. március 7. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
    255. ↑ Reuters. „Hungary says 'grievances' hold up ratification of Sweden's NATO accession”, Reuters, 2023. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 30.) (angol nyelvű) 
    256. ↑ NATO-csatlakozás: Svédország kemény szavakkal illette Magyarországot (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. március 30.)
    257. ↑ Jako Hitler a Horthy. Orbán byl až do poslední chvíle Putinův nejbližší přítel, říká politolog Bozóki (cseh nyelven). Plus, 2022. március 30. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
    258. ↑ S.A, Telewizja Polska: Nordic and Baltic states criticize Hungary’s new visa rules in EU letter (lengyel nyelven). tvpworld.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
    259. ↑ Szabó Ágnes: Vidnyánszky: Ezer nézőpont kell. Index.hu, 2013. december 12. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
    260. ↑ a b Disinformation in Hungary: From fabricated news to discriminatory legislation (angol nyelven). Brussels office - European Union. Heinrich-Böll-Stiftung. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
    261. ↑ Predators gallery (angol nyelven). Reporters without borders (RSF). (Hozzáférés: 2021. július 6.)
    262. ↑ PRIː As Orbán rises, Hungary's free press falls
    263. ↑ a b Portrait of Viktor ORBÁN (angol nyelven). Reporters without borders (RSF), 2021. június 30. (Hozzáférés: 2021. július 6.)
    264. ↑ Ranking – Reporters Without Borders
    265. ↑ Catherine Fieschi: Why Europe’s new populists tell so many lies – and do it so shamelessly (angol nyelven). The Guardian, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
    266. ↑ Higgins, Andrew. „The Art of the Lie? The Bigger the Better”, The New York Times, 2021. január 10. (Hozzáférés: 2021. január 11.) (amerikai angol nyelvű) 
    267. ↑ https://www.npr.org/2021/09/12/1036427870/pope-francis-makes-veiled-critique-of-anti-migrant-policies-in-hungary-visit
    268. ↑ https://www.ncregister.com/news/pope-francis-plans-for-trip-to-hungary-spark-diplomatic-unease
    269. ↑ https://catholicherald.co.uk/pope-francis-arrives-in-hungary-and-meets-viktor-orban/
    270. ↑ Archivált másolat. [2022. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
    271. ↑ https://www.npr.org/2021/07/09/1014744317/anti-lgbtq-law-in-hungary-will-hurt-the-people-it-claims-to-protect-critics-say
    272. ↑ https://www.zeit.de/politik/ausland/2021-07/ungarn-homosexuellen-gesetz-verabschiedung-umstritten-kritik-eu?utm_referrer=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2F
    273. ↑ https://hvg.hu/itthon/20220114_Budapest_Pride_Orban_Viktor_LMBTQ_melegek_leszbikusok_pedofilia_osszemosasa
    274. ↑ Miért akarja elvenni a metodistáktól az iskolát Felsődobsza?. 444.hu, 2014. augusztus 21. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
    275. ↑ Former Fidesz ally: PM's wife holds secret power, Orbán family operates Hungary as a corporation - Daily News Hungary (amerikai angol nyelven). dailynewshungary.com, 2024. február 27. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
    276. ↑ Nagy nap: összeházasodott Orbán Ráhel és Tiborcz István - galéria Archiválva 2013. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Délmagyarország, 2013. szeptember 7.
    277. ↑ Szépen gyarapodik a Tiborcz-birodalom Archiválva 2015. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, RTL Klub, 2015. február 22.
    278. ↑ Megszületett Orbán Viktor unokája. Magyar Nemzet. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 20.)
    279. ↑ Megkeresztelték Orbán unokáját - itt az első félhivatalos fotó, HVG, 2016. szeptember 6.
    280. ↑ Orbán Viktor posztolt unokájáról. www.origo.hu. Origo.hu (2018. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
    281. ↑ Orbán Gáspár színpadról gyógyít, térít és nyelveken szól. Index.hu, 2017. november 6. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
    282. ↑ Tisztté avatták Orbán Viktor fiát, Gáspárt. 24.hu, 2020. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
    283. ↑ Orbán újdonsült vejét anti-Tiborcznak tartja a környezete, HVG, 2017. szeptember 21.
    284. ↑ Titokban férjhez ment Orbán Viktor második lánya, Sára Archiválva 2017. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Bors, 2017. augusztus 27.
    285. ↑ Ilyen menyasszony volt Orbán Sára – Fotók és részletek a titkos esküvőről Archiválva 2017. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2017. augusztus 28.
    286. ↑ Óriási örömhírt jelentett be Orbán Viktor - megszületett második unokája - a nevét is elárulta Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2018. május 21.
    287. ↑ Kiderült Orbán első fiúunokájának neve
    288. ↑ Megszületett Orbán Viktor hatodik unokája. (Hozzáférés: 2023. november 17.)
    289. ↑ Hivatalos honlap, Család. [2013. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 11.)
    290. ↑ Életrajzok. 56-os szövetség (Hozzáférés: 2014. július 27.) arch
    291. ↑ Suliba készülnek a politikuscsemeték Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Blikk, 2012. szeptember 4.
    292. ↑ Orbán Viktor beszéde a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett nemzeti megemlékezésen Archiválva 2017. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, miniszterelnok.hu
    293. ↑ Orbán hite - Hogyan lesz egy liberális politikusból tradicionális szellemi vezető?. Hetek, 2007. február 2. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 8.)
    294. ↑ Megjelent Orbán Viktor új könyve. [2010. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 7.)

    További információk

    [szerkesztés]
    A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

    ↑ Rényi: Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer: Futball és hatalom Orbán világában. Budapest: Magyar Jeti Zrt. ISBN 978-615-81348-2-8  

    • G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros - Három fejezet Orbán és Soros négy évtizedes küzdelméről Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Budapest, 2024 ISBN 978-615-6200-71-6

    Kapcsolódó szócikk

    [szerkesztés]


    Elődje:
    Horn Gyula     		Utódja:
    Medgyessy Péter
    Elődje:
    Bajnai Gordon     		Utódja:
    hivatalban
    Elődje:
    országos választmány     		Utódja:
    Kövér László
    Elődje:
    Áder János     		Utódja:
    hivatalban
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Viktor&oldid=27613365”