Bittó István

	Bittó István
	Magyar Királyság 6. miniszterelnöke
	Hivatali idő; 1874. március 21. – 1875. március 2.
Uralkodó	I. Ferenc József
Előd	Szlávy József
Utód	Wenckheim Béla
	Képviselőház 7. elnöke
	Hivatali idő; 1872. szeptember 10. – 1874. március 23.
Előd	Somssich Pál
Utód	Perczel Béla
	Magyar Királyság 4. ; igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 1871. június 5. – 1872. szeptember 4.
Kormányfő	Id. Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért
Előd	Horvát Boldizsár
Utód	Pauler Tivadar
Született	Sárosfa; 1822. május 3.
Elhunyt	Budapest; 1903. március 7. (80 évesen)
Párt	Deák-párt (); Mérsékelt Ellenzék ()
Szülei	Bittó Benjámin; Nagy Júlia
Házastársa	Bittó Irma
Foglalkozás	képviselő, miniszter
Vallás	római katolikus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bittó István témájú médiaállományokat.

Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa (Pozsony vármegye), 1822. május 3. – Budapest, 1903. március 8.),^[1] magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, az Andrássy- majd Lónyay-kormányok igazságügy-minisztere, a Képviselőház elnöke, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1874 és 1875 között.

Életpályája

Sárosfán, Pozsony vármegyében született sárosfai Bittó Benjámin (1786–1844), Pozsony vármegye alispánja, és lidértejedi Nagy Júlia (1795–1868) fiaként.^[2] Hivatalnoki pályafutását Moson megyében kezdte. 1848-ban országgyűlési képviselőnek választották, emiatt a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült. 1851-ben tért haza, és Somogy megyébe költözött, ahol visszavonultan élt. 1865-ben a szigetvári kerület képviselője lett, majd 1869-ben Abrudbányán választották meg. Elnyerte Deák Ferenc bizalmát is.

1871 és 1872 között az Andrássy-kormány, majd a Lónyay-kormány igazságügyi minisztere volt. Még ez utóbbi bukása előtt lemondott, és 1872-től 1874-ig a képviselőházi elnök tisztségét töltötte be. 1874. március 24-én kapott megbízatást kormányalakításra. Ez volt az utolsó kísérlet a Deák-párt alapján való kormányalakításra. Mivel a párton belül Lónyay és Sennyey voltak a legnépszerűbbek, Bittó helyzete nem volt könnyű. Amikor azután Tisza Kálmán 1875. február 3-án bejelentette, hogy pártok alakulásának van közjogi alapja, megkezdődött ez a folyamat, – másrészt véget ért Bittó István kormányzati szerepe. Ő az egyetlen volt miniszterelnök, aki nyíltan az ellenzékhez csatlakozott. 1884-ig volt képviselő a Mérsékelt Ellenzék színeiben, majd átmenetileg visszavonult a politikától. 1899-ben kinevezték a főrendiház tagjává, ahol haláláig aktív maradt.

Bittó István feleségül vette nádasdi és sárosfalvi Bittó Irmát (1839–1921), nádasdi és sárosfalvi Bittó Ferenc (1812–1866)^[3] és zsénai Markovits Mária (1820–1903)^[4] lányát.

Barabás Miklós 1874-ben megfestette Bittó Istvánné méltán nagy sikert aratott arcképét, amely a magyar festészet egyik legszebb-legismertebb portréja, a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.^[5] A művész 1875-ben megfestette Bittó István arcképét is.

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 443/1903 folyószáma alatt.
↑ macse.hu - Bittóné Nagy Júlia adatlapja
↑ familysearch.org - Bittó Ferenc gyászjelentése
↑ familysearch.org - Bittó Ferencné gyászjelentése
↑ http://www.jagbp.hu/JegyzetBox/Muvtori/romantik/bitto.html Archiválva 2021. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Bittó Istvánné híres portréja

Források

Jónás Károly–Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 101-104. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
Rövid életrajza A Pallas nagy lexikonában
Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1901–1906-ban
Rövid életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Életrajza a Parlament honlapján

További információ

Eötvös Károly: Bittó István a főrendiházban. In: Eötvös Károly munkái V. Magyar alakok. Bp, 1901. 187-194. old. Online
Végh Magdolna 2018: Bittó István - Egy csallóközi származású magyar miniszterelnök történelmi portréja. Eruditio - Educatio 13/4, 33-54.

Elődje:
Szlávy József

Magyarország miniszterelnöke
1874–1875

A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból

Utódja:
Wenckheim Béla

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári halotti akv. 443/1903 folyószáma alatt.

[bittonenagy-2] macse.hu - Bittóné Nagy Júlia adatlapja

[bittoferenc-3] familysearch.org - Bittó Ferenc gyászjelentése

[bittoferencne-4] familysearch.org - Bittó Ferencné gyászjelentése

[5] ttp://www.jagbp.hu/JegyzetBox/Muvtori/romantik/bitto.html Archiválva 2021. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Bittó Istvánné híres portréja

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Bittó István

Magyar Királyság 6. miniszterelnöke
Hivatali idő 1874. március 21. – 1875. március 2.
Uralkodó	I. Ferenc József
Előd	Szlávy József
Utód	Wenckheim Béla
Képviselőház 7. elnöke
Hivatali idő 1872. szeptember 10. – 1874. március 23.
Előd	Somssich Pál
Utód	Perczel Béla
Magyar Királyság 4. igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1871. június 5. – 1872. szeptember 4.
Kormányfő	Id. Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért
Előd	Horvát Boldizsár
Utód	Pauler Tivadar

Született	Sárosfa 1822. május 3.
Elhunyt	Budapest 1903. március 7. (80 évesen)
Párt	Deák-párt () Mérsékelt Ellenzék ()

Szülei	Bittó Benjámin Nagy Júlia
Házastársa	Bittó Irma
Foglalkozás	képviselő, miniszter
Vallás	római katolikus

A Wikimédia Commons tartalmaz Bittó István témájú médiaállományokat.

Sablon:Magyarország kormányfői m v sz Magyarország kormányfői
1848–49	Batthyány Lajos Récsey Ádám Kossuth Lajos Szemere Bertalan
Magyar Királyság (1867–1918)	id. Andrássy Gyula Lónyay Menyhért Szlávy József Bittó István Wenckheim Béla Tisza Kálmán Szapáry Gyula Wekerle Sándor Bánffy Dezső Széll Kálmán Khuen-Héderváry Károly Tisza István Fejérváry Géza Wekerle Sándor Khuen-Héderváry Károly Lukács László Tisza István Esterházy Móric Wekerle Sándor Hadik János
első köztársaság / Magyar Népköztársaság Tanácsköztársaság (1918–1919)	Károlyi Mihály Berinkey Dénes Garbai Sándor Peidl Gyula velük szemben: Károlyi Gyula P. Ábrahám Dezső
Magyar Királyság (1919–1945/1946)	Friedrich István Huszár Károly Simonyi-Semadam Sándor Teleki Pál Bethlen István Károlyi Gyula Gömbös Gyula Darányi Kálmán Imrédy Béla Teleki Pál Bárdossy László Kállay Miklós Sztójay Döme Lakatos Géza Szálasi Ferenc Dálnoki Miklós Béla
második köztársaság (1945/1946–1947)	Tildy Zoltán Nagy Ferenc Dinnyés Lajos
Magyar Népköztársaság (1947–1989/1990)	Dobi István Rákosi Mátyás Nagy Imre Hegedüs András Nagy Imre Kádár János Münnich Ferenc Kádár János Kállai Gyula Fock Jenő Lázár György Grósz Károly Németh Miklós
harmadik köztársaság (1990−)	Antall József Boross Péter Horn Gyula Orbán Viktor Medgyessy Péter Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon Orbán Viktor

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence