Balogh Jenő (politikus)
Balogh Jenő | |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1913. január 4. – 1917. június 15. | |
Előd | Székely Ferenc |
Utód | Vázsonyi Vilmos |
Született | 1864. május 14. Devecser |
Elhunyt | 1953. február 15. (88 évesen) Budapest[1] |
Párt | Nemzeti Munkapárt |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Jenő témájú médiaállományokat. |
Balogh Jenő (Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.) magyar jogász, politikus, miniszter.
Élete
[szerkesztés]A győri akadémián kezdte jogi tanulmányait, majd a berlini és Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1885-ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. Pályája kezdetén az Igazságügyi Minisztériumban volt tisztviselő, de időközben bíróként is tevékenykedett. 1888-tól a budapesti tudomány egyetem magántanára lett, ez idő alatt számos büntetőjoggal kapcsolatos könyvet írt.
1910-től vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt a második Khuen-Héderváry-kormányban. Ezt a tisztséget a Lukács-kormányban is megtartotta. 1913. január 4-én, Székely Ferenc lemondása után kinevezték igazságügyi miniszternek. Tisztségében megmaradt a második Tisza István-kormányban is egészen annak 1917-es bukásáig, ekkor neki is távoznia kellett. Távozásával a politikai élettől is végleg visszavonult.
1921-ben könyvet írt Tisza István emlékére. 1920 és 1935 között a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként, majd 1940-1943 között másodelnökeként tevékenykedett. Egyúttal 1921-től haláláig a dunántúli református kerület főgondnoka volt.
Válogatott művei
[szerkesztés]- A sértett fél jogköre a büntetőjogban. Bp., 1887.
- A folyamatos és folytatólagos bűncselekmények. Bp., 1885.
- A bűnvádi perrendtartás magyarázata. 1–4. köt. (Tsz.) Bp., 1898–1909. Második kiadás. 1909
- Büntetőtörvényeink módosításához. Bp., 1900.
- Vélemény az uzsora és az ehhez hasonló gazdasági visszaélések tárgyában teendőkről. Bp., 1905.
- A büntető perjog tankönyve. Bp., 1906.
- Nyomor és büntettek. Bp., 1908.
- A fiatalkorúak és a büntetőjog. Bp., 1909.
- Haladás és magyarság. Győr, 1917.
- Tisza István emlékezete. Budapesti Szemle, 521-522. 74-105, 1920.
- Gróf Tisza István emlékezete: emlékbeszéd. Budapest, 1921.
- Az igazi Tisza István. Budapest, 1934.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
Források
[szerkesztés]- Életrajza az Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
- Balogh Jenő, Veszprém megyei életrajzi lexikon
További információk
[szerkesztés]- Estók József írása (A magyar börtönügy arcképcsarnoka Balogh Jenő (1864 – 1953))
- Balogh Jenő szakirodalmi munkássága (Losonczi Eszter, ELTE, 2015)