Lenhossék Mihály

	Lenhossék Mihály
Született	1863. augusztus 28.; Pest
Elhunyt	1937. január 26. (73 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Lenhossék József
Foglalkozása	anatómus, egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Corvin-koszorú
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34-4-14)
	MTMT;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lenhossék Mihály témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.)^[1] magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.

Családja

Lenhossék Mihály Ignác (1773–1840) orvos, fiziológus unokája, Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus és Bossányi Emma fia. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus anyai nagybátyja. Felesége Droppa Ilona volt.

Munkássága

1905 és 1922 között az Orvosi Hetilap főszerkesztője volt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Orvosegyetemi professzori tevékenysége

A Budapesti Egyetem^[2] nyilvános rendes tanára és az egyetem Anatómiai Intézetének igazgatójaként a magyar anatómia és szövettan oktatás egyik meghatározó alakja volt. Az ember anatomiája címmel 1922-ben megjelent három kötetes tankönyve, még ma is az egyik alapvető forrásmunka a magyar nyelvű humán anatómiai irodalomban.

Barlangkutató tevékenysége

A Barlangkutató Bizottság, majd a Szakosztály elnöki tisztét – első elnökének halála után – 1912. április 26-ától 4 éven át töltötte be. 1912. május 24-én az elnökletével lezajlott első bizottsági ülésen terjesztette elő javaslatát, hogy a bizottság jellegéből adódóan alakuljon át szakosztállyá. A szakosztály alaptőkéjét alapítótagként 100 koronával gyarapította.

Az 1913-ban meginduló Barlangkutatás című szaklapnak nemcsak a bevezetőjét írta, de 1916-ig a lapot az ő közreműködésével szerkesztette Kadić Ottokár.

A barlangkutatás tudományos eredményeinek bővítésében is részt vállalt, eredményeit a Barlangkutatásban, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványaiban, a Természettudományi Közlönyben publikálta. Cikke jelent meg a piltdowni, a rhodesiai koponyaleletről, a Pilisszántói-kőfülkében és az Igricz-barlangban végzett ásatásokról, a neandervölgyi emberről, de foglalkozott a barlangkutatás helyzetével és törekvéseivel is.

Díja

Corvin-koszorú (1930)

Munkái

Adatok a gerinczagyi dúczok ismeretéhez, a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Értekezések a természettudományok köréből, XV. 15. Németül az Archiv für Mikroskopische Anatomieban 1886.)
Ritkább boncztani rendellenességek. Budapest, 1886. Egy tábla rajzzal. (Értekezések a természettudományok köréből, XVI. 5. Németül az Anatom. Anzeigerben.)
A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest, 1889. (Értekezések a természettudományok köréből, XIX. 6. Hat ábrával. Németül az Archiv für Mikrokopische Anatomieban.)
Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin, 1893. Online (2. telj. átdolg. kiadás. Uo. 1895. Online; Az I. kiadást lefordította franciára E. Chretien. Paris, 1893.)
Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden, 1894. Online
Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papilen der Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.
A centrosomáról. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1896. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő. XVI.)
Ueber Spermatogenese bei Säugethieren. Vorläufige Mittheilung. Tübingen, 1897.
Utmutatás az anatomiai gyakorlatokhoz (Budapest, 1912)
Az ember helye a természetben. Budapest, 1915.
Az ember anatomiája 1., 2., 3. (Budapest, 1922-1924)
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a magyar anatomiai irodalomban. Budapest, 1926.

Szerkesztésében jelent meg a A budapesti könyvtárakba és intézetekbe járó természettudományi, orvosi és mezőgazdasági folyóiratok jegyzéke. (Budapest, 1916)

Nevével alapított elismerés

Lenhossék Mihály-díj Alapította a Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társasága

Díjazottak:

Mihály András hisztológus
Nógrádi Antal szemész
Tóth Lajos orvos, neurobiológus
Módis László (1972) orvos, humánbiológus, egyetemi tanár
Sétáló György (1973) orvos, endokrinológus, egyetemi tanár
Halász Norbert (1974) neurobiológus
Matesz Klára (anatómus) (1979), neurobiológus, orvos, egyetemi tanár
Somogyi Péter (1982) neurobiológus
Antal Miklós (anatómus) (1984) neurobiológus, orvos, egyetemi tanár
Szél Ágoston (1987)

Budapesten, a IX. kerületben utcát neveztek el róla.

Jegyzetek

↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 211/1937. folyószáma alatt.
↑ Budapesti Egyetem, Anatómiai- Szövet- és Fejlődéstani Intézet (magyar nyelven)

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 62. o.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1987. 1-2. félév. 75. old.
Székely Kinga: Évfordulók. In: Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 124. old.
Szentágothai János: Lenhossék Mihály. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 535-536. o. ISBN 963-85433-5-3
Galéria
Jeles napok
National Geographic
Petőfi Irodalmi Múzeum

További információk

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez az orvosról, gyógyszerészről vagy állatorvosról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez a természetkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 211/1937. folyószáma alatt.

[2] Budapesti Egyetem, Anatómiai- Szövet- és Fejlődéstani Intézet (magyar nyelven)

[1]

[2]

Lenhossék Mihály

Született	1863. augusztus 28. Pest
Elhunyt	1937. január 26. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Lenhossék József
Foglalkozása	anatómus, egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései	Corvin-koszorú
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34-4-14)

MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenhossék Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
Másodelölülők (1830–1858)	Széchenyi István (1830–1850) Eötvös József (1850–1858)
Alelnökök (1858–1869)	Eötvös József (1858–1866) Lónyay Menyhért (1866–1869)
Másodelnökök (1869–1949)	Lónyay Menyhért (1869–1871) Csengery Antal (1871–1880) Pauler Tivadar (1880–1886) Stoczek József (1886–1889) Fraknói Vilmos (1889–1892) Szász Károly (1892–1895) Pulszky Ferenc (1895–1897) Wlassics Gyula (1898–1901) Kuun Géza (1901–1904) Kautz Gyula (1904–1907) Than Károly (1907–1908) Wartha Vince (1908–1910) Beöthy Zsolt (1910–1913) Plósz Sándor (1913–1916) Ilosvay Lajos (1916–1919) Herczeg Ferenc (1919–1922) Concha Győző (1922–1925) Ilosvay Lajos (1925–1928) Vargha Gyula (1928–1929) Herczeg Ferenc (1929–1931) Csánki Dezső (1931–1933) Popovics Sándor (1933–1934) Lenhossék Mihály (1934–1937) Ravasz László (1937–1940) Balogh Jenő (1940–1943) Vendl Aladár (1943–1945) Szent-Györgyi Albert (1946–1948) Gombás Pál (1948–1949)
Alelnökök (1949–)	Gombás Pál (1949–1958) Ligeti Lajos (1949–1970) Fogarasi Béla (1955–1959) Novobátzky Károly (1958–1967) Hevesi Gyula (1960–1967) Manninger Rezső (1960–1967) Jánossy Lajos (1961–1973) Erdei Ferenc (1964–1970) Straub F. Brunó (1967–1973) Szabó Imre (1970–1976) Bognár Géza (1973–1976) Szentágothai János (1973–1977) Csáki Frigyes (1976–1977) Pach Zsigmond Pál (1976–1985) Somos András (1977–1985) Fülöp József (1978–1980) Polinszky Károly (1980–1985) Márta Ferenc (1985–1990) Straub F. Brunó (1985–1988) Ujfalussy József (1985–1993) Tigyi József (1988–1990) Berényi Dénes (1990–1993) Halász Béla (1990–1996) Michelberger Pál (1993–1999) Pataki Ferenc (1993–1996) Harmathy Attila (1996–1999) Vizi E. Szilveszter (1996–2002) Enyedi György (1999–2002) Keviczky László (1999–2005) Hámori József (2002–2008) Marosi Ernő (2002–2008) Kroó Norbert (2005–2011) Dudits Dénes (2008–2014) Maróth Miklós (2008–2014) Szász Domokos (2011–2017) Freund Tamás (2014–2020) Vékás Lajos (2014–2020) Bokor József (2017–2020) Lamm Vanda (2020–) Hudecz Ferenc (2020–) Kosztolányi György (2020–)

m v sz A Budapesti Tudományegyetem rektorai 1873–1922
Kautz Gyula (1873–1874) Kováts József (1874–1875) Than Károly (1875–1876) Laubhaimer Ferenc (1876–1877) Hoffmann Pál (1877–1878) Lenhossék József (1878–1879) Margó Tivadar (1879–1880) Berger János (1880–1881) Apáthy István (1881–1882) Jendrassik Jenő (1882–1883) Szabó József (1883–1884) Bita Dezső Ferenc (1884–1885) Lechner Ágost (1885–1886) Korányi Frigyes (1886–1887) Hunfalvy János (1887–1888) Klinger István (1888–1889) Hajnik Imre (1889–1890) Schulek Vilmos (1890–1891) Eötvös Loránd (1891–1892) Breznay Béla (1892–1893) Schnierer Aladár (1893–1894) Fodor József (1894–1895) Lengyel Béla (1895–1896) Bognár István (1896–1897) Herczegh Mihály (1897–1898) Mihalkovics Géza (1898–1899) Ponori Thewrewk Emil (1899–1900) Rapaics Rajmund (1900) Kisfaludy Árpád Béla (1901) Vécsey Tamás (1901–1902) Kétly Károly (1902–1903) Heinrich Gusztáv (1903–1904) Demkó György (1904–1905) Láng Lajos (1905–1906) Ajtay Kovács Sándor (1906–1907) Török Aurél (1907–1908) Székely István (1908–1909) Sághy Gyula (1909–1910) Genersich Antal (1910–1911) Fröhlich Izidor (1911–1912) Kiss János (1912–1913) K. Kováts Gyula (1913–1914) Lenhossék Mihály (1914–1915) Beöthy Zsolt (1915–1916) Mihályfi Ákos (1916–1917) Grosschmid Béni (1917–1918) Moravcsik Ernő Emil (1918–1919) Hanuy Ferenc (1920–1921) Timon Ákos (1921–1922)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorai • 1635–1783 • 1784–1872 • 1873–1922 • 1922–1950 • 1950–