Ugrás a tartalomhoz

Herczegh Mihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herczegh Mihály
Született1840. március 24.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1926. március 24. (86 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Tudományos pályafutása
Szakterületjogtudomány
Tudományos fokozatdoktorátus
A Wikimédia Commons tartalmaz Herczegh Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zilahi és székcsői Herczegh Mihály (Hódmezővásárhely, Csongrád megye, 1840. március 24.Budapest, 1926. március 24.) magyar jogi doktor, egyetemi tanár, királyi udvari tanácsos.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (39-1-28)

Élete

[szerkesztés]

Ősrégi magyar nemes családban született, mely anyai ágon rokonságban állt Werbőczy István jogtudóssal és kancellárral. A gimnázium alsó négy osztályát Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, a felsőbbeket szegedi a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. 1858-ban, a jog- és államtudományi tanfolyamot pedig a pesti egyetemen 1862-ben végezte. Ekkor bírói, 1863-ban államtudományi vizsgát tett és 1864-ben ügyvédi oklevelet szerzett, május 1-én pedig jogi doktorrá avatták. Melczer István királyi személynök 1863. február 3-án kinevezte a pesti magyar királyi ítélőtáblához rendes joggyakornoknak, ahol 1865 január elejéig működött és ez idő alatt részben ügyvédi gyakorlattal is foglalkozott.

Innét Fejér megyébe választották meg aljegyzőnek, ahol a bűnvádi s közigazgatási ügyeken kívül főleg a törvénykezési ügyekkel foglalkozott (akkor még nem lévén elkülönítve a közigazgatás a törvénykezéstől). Székesfejérvárról 1865 szeptember végén az akkor újra megnyitott pécsi jogakadémiához nevezték ki az észjog, enciklopédia és a római jog tanárának. 1868-ban a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés tanára lett. 1870. május 18-tól a pesti egyetemen a polgári törvénykezés és egyúttal a magyar magánjog rendes tanára volt.

Elhunyt 1926. március 24-én este 7 órakor, élete 88., házassága 57. évében. Örök nyugalomra helyezték 1926. március 26-án délután a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Neje Szávits Júlia volt.

Cikkei a Széchenyi Emlékkönyvben (1861. A magyar nemzet tűzpróbái), a Jogtudományi Közlönyben, (1869. A köztörvényi elbirtoklás mai érvény szerint, 1873. A házassági vagyonjog Magyarországban, 1875. Az ügyvédség világtörténeti fejlődése, könyvism., 1876. Az ősiségi pátens 9. §-a, A semmítőszék határozatainak hatályáról, 1883. A végrendelet külkellékeinek kérdéséhez, A katholikus főpapok végrendelkezési joga Magyarországon, dr. Wlassich Gyulával együtt, 1884. könyvism., 1886. A kiskorúak terhes szerződései, 1889. A jogi szakoktatás, 1890. A járásbirósági hatáskör kiterjesztése), a Nemzetben és Magyar Újságban (politikai cikkek) jelentek meg.

A jog, a Jogi szemle, az Ügyvédek lapja, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, a Magyar Igazságügy című folyóiratokban szintén jelentek meg tanulmányai.

Gyakorlati munkái fontos segédkönyvnek számítottak az ekkor még nagy részben kodifikálatlan törvénykezési szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Herczegh Mihály részt vett társadalmi mozgalmakban is, az Országos nemzeti szövetség munkásügyi és nemzetiségi mozgalmában is közreműködött, mint a szövetség igazgatósági elnöke. Emellett vidéki nemzeti szövetségek kialakításában is részt vállalt.

Munkái

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap