Kisfaludy Árpád Béla

Kisfaludy Árpád Béla
Magyarország – 19. század –
Élete
Született	1847. május 31. Gyömöre
Elhunyt	1903. április 28. (55 évesen) Budapest
Pályafutása
Iskola/Irányzat	katolikus teológia
Fontosabb művei	A szent mise áldozati valósága
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfaludy Árpád Béla témájú médiaállományokat.

A Kisfaludy család címere

Kisfaludi Kisfaludy Árpád Béla (Gyömöre [Győr megye], 1847. május 31. – Budapest, 1903. április 28.) teológiai doktor, egyetemi tanár.

Élete

Kisfaludy Elek és Raffel Erzsébet birtokosok fia, Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor költők másod unokaöccse. A gimnáziumot Komáromban, Veszprémben és Győrött, a teológiát a bécsi Pazmaneumban és a Szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző intézetben végezte. 1873. július 23-án pappá szentelték és nemsokára hittudományi doktorrá avatták. Rövid idejű káplánkodás után a győri püspöki líceumban 1876-ig tanulmányi felügyelő és teológiai tanár volt. 1877. január 2-án a budapesti egyetemen a dogmatika tanára és még ezen évben császári és királyi udvari káplán, 1890 márciusában a Szent István Társulat alelnöke; 1893. július 25-én a Szent Lélekről címzett dienesi prépost lett. Elnöke volt a Szent István Társulat kebelében működő tankönyvbíráló bizottságnak, tagja a tudományos és irodalmi osztálynak, melynek szervezési munkáiban is tevékeny részt vett és állandó tagja az Országos Közoktatási Tanácsnak. A Kerepesi úti temetőben nyugszik (29/2-1-17).

Nevét Kisfaludy Á. Bélának írta.

Költeményei a Pesti Hírlapban (1879. 169. sz. Koszorú Pázmándi Horvát Endre sírjára), a Katholikus Szemlében (1888), a M. Államban (1893. 74. sz.). Cikkei a Győri Közlönyben (1869-től, 1874. Levelek húgomhoz az olvasásról); az Uj Magyar Sionban (1878 óta, 1879. A theologia magyar nyelvéről); a Figyelőben (VIII. 1880. A Hímfy-dalok múzsája); a Religióban (1878 óta, 1882. I. A szentségek oksági viszonya); az Emlékkönyvben (kiadja a szent István-társulat 1882. Műveltség és vallás); a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (XVIII. Kisfaludy Sándor naplója 1796 márcz. 6-tól szept. 29-ig); a Katholikus Theologiai Folyóiratban (1883. A házasságról, 1883-84. A theologia magyar nyelve); a Magyar Könyv-Szemlében (1884. A győri püspökség nagyobb seminariumi könyvtáráról); közlések, könyvismertetések, vezércikkek, tárcák, költemények a következő lapokban és folyóiratokban: Magyar Állam (1872 óta), Gyorsirászati Lapok (1873), Katholikus Hetilap (1874 óta), Irodalmi Szemle (Eger, 1874 óta). Egyházművészeti Lap (1880 óta), Budapesti Hírlap (1882), Egri Népújság (1883), Győri Híradó (1884-től), Kth. Szemle (1887-től), Hittudományi Folyóirat, Borromaeus sat. A Szent István Társulat Naptárában (1884-től népies cikkek.)

Munkái

• Koszorú Pázmándi Horváth Endre születésének százados évfordulója alkalmából. Pázmándon 1879. jún. 22. rendezett ünnepélyre a győregyházmegyei papság nevében fűzte. Győr, 1879.
• Emlék a győri Arany-ünnepről. Uo. 1882. (Arany Jánosról.)
• Egyházi beszéd 1886. aug. 20. Budán. Uo. 1886.
• Thomisztika. Kisérlet a “Philosophia scholastica” magyar művelése érdekében. Bpest, 1886.
• A szent mise áldozati valósága. Dogmatikus tanulmány. Győr, 1886.
• Van-e már magyar Kempisünk? Kritikai összemérése a (De imitatione Christi libri) IV magyar fordításainak. Bpest, 1887. (Különnyomat a Kath. Szemléből.)
• Levelek hugomhoz az olvasásról. Uo. 1888. (Ism. M. Sion, Kalauz 1889.) Online

Szerkesztette a Katholikus Szemlét 1888-91-ben Budapesten és Pázmány Péter összes műveinek az egyetem által eszközölt kiadásában a Kempis-fordítást és a Szentek tiszteletiről c. műveket adta ki.

Álneve és jegyei

Buhinvölgyi, K. Á. B., 556., -sf-, -yda- s a többi.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (29/2-1-17), 2005

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• PIM

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.