Ugrás a tartalomhoz

Daruváry Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daruváry Géza
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1922. december 19. – 1924. október 7.
ElődBánffy Miklós
UtódBethlen István

Született1866. január 12.
Pest
Elhunyt1934. augusztus 3. (68 évesen)
Budapest

Foglalkozás
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1888)
A Wikimédia Commons tartalmaz Daruváry Géza témájú médiaállományokat.

Daruvári Daruváry Géza (Pest, 1866. január 12. – Budapest, 1934. augusztus 3.) magyar diplomata, politikus, a Bethlen-kormány igazságügy-, illetve külügyminisztere.[1]

Családja és származása

[szerkesztés]

A nemesi származású daruvári Daruváry család sarja. Apja daruvári Daruváry Alajos (18221912), valóságos belső titkos tanácsos, a királyi kúria másodelnöke, pesti királyi ítélőtáblai bíró,[2] anyja Fluk Laura (18391911).[3] Az apai nagyszülei daruvári Daruváry Ferenc (17941852), királyi ügy-igazgatósági ügyvéd,[4] és Seeburger Erzsébet (18021878) voltak.[5] Daruváry Ferenc, aki a "Czinege Ferenc" név alatt született, 1839. május 2-án birtokadományt, magyar nemességet és családi címert szerzett adományban V. Ferdinánd magyar királytól; egyben az uralkodó megengedte a névváltoztatást is és így a "Daruváry" vezetéknevet vette fel a "Czinegét" teljesen hanyagolva.[6]

Élete

[szerkesztés]

A gimnaziumot Pesten és Besztercebányán, jogi tanulmányait a lipcsei és budapesti egyetemen végezte. 1890. július 3-án bírósági gyakorlatra lépett. 1892. február 1-jén ügyvédi vizsgálatot tett.[7] 1894-től külügyi szolgálatba lépett, konzul volt több külföldi államban.[8] Bírósági, majd külügyi szolgálat után 1905-ben a kabinetiroda magyar osztályának vezetésével bízták meg, ahol 1916-ig szolgált. 1912-től titkos tanácsos.[9]

IV. Károly trónra lépésekor nyugalomba vonult, az ellenforradalmi rendszer első éveiben azonban ismét hivatalt vállalt. A Bethlen-kormányban, pártonkívüliként, 1922. június 16-tól 1923. június 11-ig igazságügy- és 1922. december 19-től 1924. október 7-ig külügyminiszter volt. Minisztersége idején zajlottak le a Szovjetunióval a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló, végül is eredménytelen tárgyalások.[10] Jogi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte. Rövid ügyvédi és törvényszéki gyakorlat után 1891-ben igazságügy-miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, 1895-ben külügyi szolgálatba lépett és alkonzul, később konzul volt Odesszában, Szófiában, Skutariban, Belgrádban, Szalonikiben, Kijevben, Amszterdamban, végül Frankfurtban. 1905-ben a kabinetirodába rendelték szolgálattételre, majd 1910-ben kabinetirodai osztályfőnökké nevezték ki.[11]

Művei

[szerkesztés]
  • Daruváry Géza: A mentelmi jogról. tudori értekezés (Budapest, 1890)[12][13]
  • The Situation of Intellectual Workers in Hungary. Reply of Géza Daruváry to the Questionnaire of the Intellectual Co-Operation Commission of the League of Nations; Allan, London, 1923?

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]