Ugrás a tartalomhoz

Ottokar Czernin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottokar Czernin
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere
Hivatali idő
1916. december 22. – 1918. április 16.
ElődBurián István
UtódBurián István
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború

Született1872. szeptember 26.[1][2][3][4][5]
Dymokury[5][6]
Elhunyt1932. április 4. (59 évesen)[1][3][4][5][7]
Bécs[8][6]
PártVerfassungstreuer Großgrundbesitz

SzüleiAnna Maria von Westphalen zu Fürstenberg
Theobald Czernin
HázastársaGräfin Marie Clothilde Czernin von und zu Chudenitz
Gyermekei
  • Petr Czernin
  • Victoria Gräfin Czernin von und zu Chudenitz
  • Ferdinand Karel Černín z Chudenic
Foglalkozás
IskoláiKároly Egyetem

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Ottokar Czernin témájú médiaállományokat.

Ottokar Czernin von und zu Chudenitz gróf (teljes neve német formában Ottokar Theobald Otto Maria Graf Czernin von und zu Chudenitz, cseh névformában Otakar Theobald Otto Maria hrabě Černín z Chudenic), (Dimokur, 1872. szeptember 26.Bécs, 1932. április 4.) cseh arisztokrata család tagja, politikus, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt az első világháború során, 19161918 között. Személyesen okolható azért, hogy 1918-ban minden béketárgyalási lehetőség kudarcba fulladt és a Birodalom összeomlott.

Élete

[szerkesztés]

Ottokar Czernin 1872. szeptember 26-án született a csehországi Dimokurban (ma Dymokury, Csehország) cseh arisztokrata család gyermekeként. 1895-ben a párizsi nagykövetség tagjaként az osztrák–magyar diplomáciai szolgálat tagja lett. 1899-ben Hágába helyezték át. 1903-ban a Bohémiai Landtag (tartományi parlament) tagja lett, ahol a konzervatívok táborát erősítette. 1907-ben Ferenc Ferdinánd közeli tanácsadójaként ellenezte az általános választójog bevezetését Ausztriában és az arisztokrácia politikai hatalmának visszaszerzéséért küzdött. 1912-ben az osztrák felsőház örökös tagja lett. 1913-tól bukaresti követként három éven keresztül ismét diplomáciai szolgálatot látott el.[9]

1916 decemberében, I. (IV.) Károly trónra lépése után, Czernint kinevezték az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterévé. Az első világháborúból való kilépési terveit azonban a német hadvezetés ellenállása, valamint a központi hatalmak katonai és gazdasági összefonódása megakadályozta. Külügyminiszteri pozícióját súlyosan érintették a breszt-litovszki béke során, az újonnan függetlenné vált Ukrajna javára tett területi engedmények, 1918 februárjában. 1918 áprilisában a Sixtus-ügy miatt, amellyel IV. Károly az Osztrák–Magyar Monarchia antanttal való különbékéjét akarta elérni, s amelyet Czernin nem ismert részletesen,[10] távozásra kényszerült. A háború után, 19201923 között a nemzetgyűlés tagja volt Ausztriában. 1932. április 4-én hunyt el Bécsben.[9]

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Emlékeim Tisza István grófról; Enciklopédia, Bp., 1925

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b c Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  6. a b Regional Database of the Central Bohemian Research Library in Kladno. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  7. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. a b Encyclopedia Britannica:Ottokar, Count Czernin (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  10. Vö. Erdődy, az utolsó császár titkosügynöke; Karl Kraus: A császár megbízásából - A Sixtus-levelek titkos futára: Erdődy Tamás gróf (1886-1931). Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények.

Források

[szerkesztés]