Vastagh Pál

	Vastagh Pál
	A Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere
	Hivatali idő; 1994. július 15. – 1998. július 8.
Miniszterelnök	Horn Gyula
Előd	Balsai István
Utód	Dávid Ibolya
Született	1946. szeptember 23. (78 éves); Nagyszénás
Párt	Magyar Szocialista Munkáspárt; Magyar Szocialista Párt;
Szülei	Vastagh Pál ; Tomasovszki Mária
Gyermekei	3 gyermek
Foglalkozás	jogász, politikus, egyetemi oktató
Iskolái	Szegedi Tudományegyetem
Díjak	a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2010)
	parlament.hu
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Pál témájú médiaállományokat.

Vastagh Pál (Nagyszénás, 1946. szeptember 23. –) magyar jogász, egyetemi oktató, rektor, politikus, diplomata. 1990 és 2006 között országgyűlési képviselő, 1994 és 1998 között Magyarország igazságügy-minisztere, 2006 és 2010 között ottawai nagykövet.

Életpályája

1966-ban vették fel a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1971-ben diplomázott. 1983 és 1986 között a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Társadalomtudományi Akadémiáján tanult.

1971 és 1973 között az egyetem KISZ-Bizottságának függetlenített titkáraként tevékenykedett, majd a jogi kar állam- és jogelméleti tanszékén kapott tanársegédi állást, 1977-ben adjunktussá nevezték ki. 1986-ban megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot, egy évre rá a tanszék docense lett. 1988 és 1989 között a kar dékánja volt. 1976 és 1981 között a Szegedi Akadémiai Bizottság tudományszervezője is volt. 1999-ben az újonnan alakult Általános Vállalkozási Főiskola főiskolai tanára lett, 2004-ben megkapta főigazgatói kinevezését. Ezidő alatt az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszéken óraadó tanárként is tevékenykedett. Nagyköveti megbízatása lejárta után rektorként tért vissza a főiskola élére.^[1] Ezt a címet 2015-ig viselte. 2016 óta az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola nyugállományú professor emeritusaként tevékenykedik. Pályafutása során munkája elismeréseként több kitüntetésben részesült: 1979-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatában, 2006-ban a Magyarországért Európában Díjban részesült, valamint 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozták számára.^[2]

Politikai pályafutása

1966-ban lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba. 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja volt. 1988-ban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára lett, majd egy évvel később a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, majd a Politikai Intéző Bizottság tagja volt. Vastagh sokáig támogatta a kommunista rendszert, még 1989-ben is határozottan kiállt a Munkásőrség mellett, azt a nép hadseregének nevezte és a kötelék a párt és a testület között szerinte elszakíthatatlan.^[3]

1989-ben a Magyar Szocialista Párt egyik alapító tagja, annak első vidéki titkára és az országos elnökség tagja. 1990-ben az országos választmány tagjává választották. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja Békés megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Rövid ideig az MSZP-frakció titkára, majd 1994-ig a jogi és közigazgatási munkacsoport tagja volt. 1994-ben az Orosháza központú egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta kormányába igazságügy-miniszternek. Az ő minisztersége alatt alkottak meg több alkotmányos fontosságú kétharmados törvényt (például a népszavazásról szóló törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény).

1998-ban pártja Békés megyei listájáról jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben az MSZP Békés megyei elnökévé választották, ezt a pozíciót 2002-ig viselte. Emellett 2000-ig az MSZP-frakció jogalkotási kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője. 2002-ben újra Orosházáról szerez mandátumot, a ciklusban az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke. 2002-ben Szájer Józseffel az Európai Konvent tagja lett, melynek feladata az Európai Unió Alkotmányának kidolgozása volt. 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közjogi és jogharmonizációs tanácsadó testületének elnöke lett. 2006-ban pártja országos listáján jutott be a parlamentbe újra az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett.

2006 októberében Magyarország ottawai nagykövetévé nevezték ki, emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és főiskolai főigazgatói posztjáról is. Tisztségét 2010 júniusáig viselte.

Családja

Nős, második házasságában él, jelenlegi felesége tanár. Első házasságából két, a másodikból egy gyermeke született.

Művei

Bevezetés az állam- és jogtudományokba. Szemelvénygyűjtemény; szerk. Papp Ignác, Vastagh Pál; Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1977
A társadalom, a politikai rendszer, a szakszervezeti mozgalom a szocialista orientációjú országokban; Népszava, Bp., 1988 (Fórum)
Az Európai Parlament és Magyarország; EUKK, Bp., 2004 (Magyar EU figyelő. Európai mindennapok)

Díjai, elismerései

Munka Érdemrend ezüst fokozat (1979)
Magyarországért Európában Díj (2006)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010)^[4]

Jegyzetek

↑ Nemzeti Emlékezet Bizottsága
↑ Szegedi Tudományegyetem
↑ Vastagh Pál a Munkásőrség mellett, Index.hu, 2009. február 11.
↑ Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. március 15. [2015. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)

További információk

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1166. old., ISSN 1787-288X
Vastagh Pál országgyűlési adatlapja
Vastagh Pál életrajza az MSZP honlapján

[1] Nemzeti Emlékezet Bizottsága

[2] Szegedi Tudományegyetem

[3] Vastagh Pál a Munkásőrség mellett, Index.hu, 2009. február 11.

[4] Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. március 15. [2015. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Vastagh Pál

A Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere
Hivatali idő 1994. július 15. – 1998. július 8.
Miniszterelnök	Horn Gyula
Előd	Balsai István
Utód	Dávid Ibolya

Született	1946. szeptember 23. (78 éves) Nagyszénás
Párt	Magyar Szocialista Munkáspárt Magyar Szocialista Párt

Szülei	Vastagh Pál Tomasovszki Mária
Gyermekei	3 gyermek
Foglalkozás	jogász, politikus, egyetemi oktató
Iskolái	Szegedi Tudományegyetem

Díjak	a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2010)
parlament.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Pál témájú médiaállományokat.

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence