Jair Bolsonaro
| Jair Bolsonaro | |
 | |
| A Brazil Szövetségi Köztársaság 38. elnöke | |
| Hivatali idő 2019. január 1. – 2022. december 31. | |
| Alelnök(ök) | Hamilton Mourão |
| Előd | Michel Temer |
| Utód | Luiz Inácio Lula da Silva |
| Született | 1955. március 21. (69 éves) Glicério, São Paulo, Brazília |
| Párt | Liberális Párt |
| Szülei | Percy Geraldo Bolsonaro |
| Házastársa | Michelle Reinaldo |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | politikus, katona |
| Iskolái | Academia Militar das Agulhas Negras |
| Vallás | kereszténység |
| Díjak |
|
 | |
| Jair Bolsonaro aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jair Bolsonaro témájú médiaállományokat. | |
Jair Messias Bolsonaro (brazíliai portugál: [ʒaˈiʁ meˈsi.ɐz bowsoˈnaɾu]) (Glicério, 1955. március 21. –) brazil politikus, 2019. január 1. és 2023. január 1. között Brazília elnöke. Szélsőjobboldalinak és populistának minősített nézetei voltak.[1][2][3]
Életrajz
[szerkesztés]Bolsonaro egy dél-brazíliai városban született olasz származású, német gyökerekkel is rendelkező családban.
Katonai karrierje
[szerkesztés]A gimnázium utolsó évében Bolsonarót felvették a brazil hadsereg előkészítő iskolájába, majd 1977-ben diplomázott az Academia Militar das Agulhas Negrasban (Brazília fő katonai akadémiáján). Rövid szolgálatot teljesített a hadsereg ejtőernyős osztagában. Felettes tisztjei „ambiciózusnak és agresszívnek” nevezték.[4][5] Első nyilvános szereplése 1986-ban volt, amikor a Veja magazinnak nyilatkozott az alacsony katonai fizetésekről. Tettéért felettesei nehezteltek rá, ugyanakkor a katonacsaládoknál igen népszerű lett. 1988-ban századosi rendfokozattal szerelt le.
Politikai karrierje
[szerkesztés]1988-ban lépett a politikai életbe, amikor megválasztották Rio de Janeiro városi tanácsába a Kereszténydemokrata Párt (PCD) színeiben. 1990-ben a PCD színeiben a szövetségi kongresszus tagjává választották. Hivatalát négy egymást követő ciklusban is meg tudta őrizni. Párttagságát az évek alatt folyamatosan változtatta, de mindig jobboldali tömörüléshez csatlakozott. 2014-ben a legmagasabb szavazati aránnyal, 464 ezer szavazattal választották újra.[6]
Bolsonaro 27 évig volt a kongresszus tagja, ez idő alatt 171 törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő.
2018 januárjában elhagyta a Keresztényszociális Pártot, és a Szociálliberális Párthoz[7] csatlakozott, ahol egy markáns konzervatív szélsőjobbos oldalt foglalt el. Ennek következtében a párt liberális csoportja, a Livres elhagyta a pártot.[8]
2018 októberében – mint a jobboldal jelöltje – előbb az elnökválasztás első,[9] majd – a baloldali Munkáspárt jelöltjét, a libanoni keresztény származású Fernando Haddadot megelőzve – a második fordulóját is megnyerte.[10] 2022-ben szoros versenyben, de alulmaradt a korábbi elnökkel, Luiz Inácio Lulával szemben.[11]
Elnöksége
[szerkesztés]Bolsonarót 2019. január 1-jén iktatták be hivatalába. Az ünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök is jelent volt. A parlamentben később elmondott első elnöki beszédében arra tett ígéretet, hogy végleg megszabadítja az országot „a korrupció jármától, a bűnözéstől, a gazdasági felelőtlenségtől és az ideológiák bilincseitől”.[12]
Elnökségét számos kritika érte, többek között a Covid19-járvány kezelése, a brazíliai őslakosok jogainak csorbítása, és az amazóniai őserdők felégetése miatt.[13] A 2022-es elnökválasztáson alulmaradt Lula da Silvával szemben.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brooke, James. „Conversations/Jair Bolsonaro; A Soldier Turned Politician Wants To Give Brazil Back to Army Rule”, The New York Times , 1993. július 25.. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
- ↑ „Brazilian Swamp Drainer”, The Wall Street Journal , The Editorial Board, 2018. október 8.. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Barón, Francho: O inquietante 'fenômeno Bolsonaro' (brazíliai portugál nyelven). El País , 2014. október 7. [2018. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
- ↑ https://www1.folha.uol.com.br/poder/2017/05/1884332-bolsonaro-era-agressivo-e-tinha-excessiva-ambicao-diz-ficha-militar.shtml#_=_
- ↑ https://www.nytimes.com/1993/07/25/weekinreview/conversations-jair-bolsonaro-soldier-turned-politician-wants-give-brazil-back.html
- ↑ https://eleicoes.uol.com.br/2014/noticias/2014/10/05/bolsonaro-rj-e-eleito-deputado-federal-no-rj-com-o-maior-numero-de-votos.htm
- ↑ http://g1.globo.com/politica/noticia/2015/06/camara-aprova-pela-primeira-vez-emenda-de-jair-bolsonaro.html
- ↑ https://pleno.news/brasil/politica-nacional/deputado-jair-bolsonaro-deixa-o-psc-e-se-filia-ao-psl.html
- ↑ Bolsonaro nyerte meg a brazíliai elnökválasztás első fordulóját (magyar nyelven). mandiner.hu, 2018. október 8. (Hozzáférés: 2019. április 5.)[halott link]
- ↑ A “brazíl Trump”, Jair Bolsonaro nyerte az elnökválasztást (magyar nyelven). vilagfigyelo.com, 2018. október 29. (Hozzáférés: 2019. április 5.)[halott link]
- ↑ Bolsonaro elvesztette a brazil elnökválasztást, a baloldali Lula visszatért harmadik elnöki ciklusára (magyar nyelven). telex, 2022. október 30. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
- ↑ Bolsonaro nyitott Rolls-Royce-szal érkezett a beiktatására (magyar nyelven). 24,hu, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2019. április 5.)
- ↑ Rise of the Bolsonaros. Arizona State University, 2022. augusztus 30. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
- ↑ Brazil election: Lula makes stunning comeback. BBC, 2022. október 31. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
