Rezsicsökkentés
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A rezsicsökkentés egy hívószó, amelyet a Fidesz-KDNP többségű kormány 2013-tól vezetett be a magyar közbeszédbe. Gyakorlatilag az energia- és közműszolgáltatók szektorában a lakossági végfogyasztói oldalon a szabad áras díjszabás helyett a hatósági árakra történő áttérést jelentette. Az intézkedést a fosszilis energiahordozók akkoriban rendkívül alacsony világpiaci ára segítette.[1] A rezsicsökkentésekről szóló törvény meghatározza a rezsicsökkentés fogalmát:
„Rezsicsökkentés alatt a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését kell érteni.[2]”
Közszolgáltató alatt e törvény alkalmazásában a következőket kell érteni:
- a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes,
- a földgázkereskedő és a földgázelosztó,
- a távhőszolgáltató,
- a vízközmű-szolgáltató és
- a kéményseprő-ipari közszolgáltató.[3]
2022 augusztusától a lakossági kisfogyasztókra szűkítették, a földgáz esetében évi 1729 köbméter, a villamosenergia szolgáltatásnál pedig évi 2523 kWh felhasználható limittel. A túllépésük esetén a megemelkedett piaci ár fizetendő.[4]
Belpolitikai viták
[szerkesztés]
Vita az Európai Bizottsággal
[szerkesztés]Az Európai Bizottság 2015-ben eljuttatta a magyar kormányhoz a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit.
Első helyen azt kifogásolja a Bizottság, hogy a kormányzat határozza meg a hálózatokhoz való hozzáférés feltételeit és költségeit, továbbá az elfogadott szabályok megfosztják a közszolgáltatókat attól, hogy teljes körű bírósági felülvizsgálatát kérhessék a nemzeti szabályozó hatóság határozatainak.[5]
Tekintettel arra, hogy a magyar kormány az észrevételeknek nem tett eleget, az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult.[5]
„Az Európai Bíróságnak az Európai Bizottság Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárása tárgyában 2020. július 16-án hozott ítélete szerint a vonatkozó, rendeleti szintű uniós szabályozás nem írja elő, hogy az energiahálózatokra kivetett különadóhoz és a pénzügyi tranzakciós díjhoz kapcsolódó költségeket szükségszerűen figyelembe kell venni a hálózatokhoz való hozzáférés díjainak megállapítása során.
Az ítélet emellett azt is kimondja, Magyarországnak biztosítania kell azt, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a rendszerhasználati díjakat megállapító döntéseivel kapcsolatban hatékony jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre. Magyarország, figyelemmel az Európai Bíróság ítéletére, kész a megfelelő jogorvoslati mechanizmus biztosítása érdekében a szükséges jogszabály-módosítások elvégzésére.[6]”
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Weiner Csaba, Szép Tekla - Mire mentünk a rezsicsökkentéssel? (portfolio.hu, 2020.10.13.)
- ↑ 2013. évi LIV. törvény 9. §
- ↑ 2013. évi LIV. törvény 7.§ (2) bek.
- ↑ Haász János - Megjelent a rezsirendelet, a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett (Telex.hu, 2022.07.21.)
- ↑ a b Bíróság előtt kell védekeznie a rezsiharcban a kormánynak - HVG, 2018.07.19.
- ↑ https://24.hu/kozelet/2020/07/20/rezsicsokkentes-itelet/