1994-es magyarországi országgyűlési választás

1994-es országgyűlési választások Magyarországon

← 1990 1994. május 8. és 29. 1998 →

386 fős országgyűlés (többség: 194 fő) 176 fő egyéni választókerületből, 85 fő országos listáról, 125 fő területi listáról

Részvétel: 68,92% (3,8%p) 5 394 550 megjelent (7 827 248 jogosult)

Listavezető Horn Gyula Kuncze Gábor Boross Péter Párt MSZP SZDSZ MDF Előző választás 33 fő, 9% 94 fő, 24% 164 fő, 42% Mandátumok 209 / 386 (54%) 69 / 386 (18%) 38 / 386 (10%) +/– 176 25 126 Listás szavazat 1 780 009 1 064 788 633 157 arány 32,99% 19,74% 11,74% +/– 22,1%p 1,7%p 13,0%p Egyéni kerület 149 / 176 17 / 176 4 / 176 +/– 148 18 110

Listavezető Torgyán József Surján László Orbán Viktor Párt FKGP KDNP Fidesz Előző választás 44 fő, 11% 21 fő, 5% 21 fő, 5% Mandátumok 26 / 386 (7%) 22 / 386 (6%) 20 / 386 (5%) +/– 18 1 1 Listás szavazat 476 127 379 322 378 678 arány 8,83% 7,03% 7,02% +/– 2,9%p 0,6%p 1,9%p Egyéni kerület 1 / 176 3 / 176 0 / 176 +/– 10 ± 0 1

5%-os küszöb: 269 727 szavazat

Csak egyéni választókerületben bejutók Képviselő Szervezet Választókerület Zwack Péter Fidesz-VP-Agrárszövetség-SZDSZ BÁK-02, Kecskemét Solymosi József Agrárszövetség TO-03, Bonyhád További eredmények Lista Lista­vezető Szavazat +/– Munkáspárt Thürmer Gyula 171 801 3,19% 0,5%p Köztársaság Párt Palotás János 136 827 2,55% Új Agrárszövetség Nagy Tamás 113 332 2,10% 1,0%p további 10 lista 260 509 4,83%

Miniszterelnök a választások előtt Megválasztott miniszterelnök Boross Péter MDF–EKGP–KDNP Horn Gyula MSZP-SZDSZ

Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.

A választást az MSZP nyerte, melynek a választás alatt Horn Gyula volt a listavezetője, majd június 4-től a miniszterelnök-jelöltje. A szocialista párt a 386 parlamenti helyből 209-et szerzett meg. Akkoriban ez volt a legtöbb hely, amelyet egy párt meg tudott szerezni a szabad választáson.

A Magyar Demokrata Fórum hatalmas vereséget szenvedett el, hiszen az 1990-es országgyűlési választáson megszerzett 165 helyből csupán 38-at volt képes megtartani. Szintúgy sikertelen volt ez a választás a Szabad Demokraták Szövetségének is, amely képtelen volt előnyt kovácsolni a kormánypárt népszerűségvesztéséből, és hozzá hasonlóan a Fidesz is vesztese volt a választásnak. A gyenge gazdasági teljesítmény, illetve a látszólagos hozzá nem értés egyaránt hozzájárultak a kormánypárt bukásához.

Habár a szocialistáknak elegendő parlamenti széke volt az önálló kormányalakításhoz, Horn Gyula mégis úgy döntött, hogy felkéri a Szabad Demokraták Szövetségét a közös kormányzásra, ezzel kétharmadot szerezve a magyar törvényhozásban.

Választási rendszer

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

A választás időpontja

A választásra a Magyar Köztársaság alkotmánya alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki, legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.

Kampány

Az 1994-es magyarországi országgyűlési választások kampánya az egyik legérdekesebb és politikailag legjelentősebb időszaka volt a rendszerváltás utáni Magyarország történetének. Ez a választás egyfajta fordulópontot jelentett, hiszen az első, 1990-es szabad választásokat követően a politikai mezőny újrarendeződött, és több párt pozíciója jelentősen átalakult.

Az 1990-es választásokat követően a Magyar Demokrata Fórum (MDF) vezette koalíció kormányzott, de az 1994-re kialakult gazdasági nehézségek és társadalmi elégedetlenség jelentős kormányellenes hangulatot eredményeztek. Az ellenzék, különösen a Magyar Szocialista Párt (MSZP), egyre erősebbé vált. Az MSZP fokozatosan modernizálta magát és igyekezett megszabadulni a rendszerváltás előtti pártállami múlt terhétől.

Az MDF kampánya főként a kormányzásuk eredményeire épült, de kevésbé tudták meggyőzni a választókat, hogy meg tudják oldani az ország gazdasági problémáit. Az MSZP kampánya professzionális és modern volt. Az MSZP középre pozicionálta magát, hangsúlyozva szakértelmét és reformközpontú terveit. Nem radikális baloldali, hanem egy pragmatikus, szociáldemokrata arculatot próbált kialakítani. Az SZDSZ megőrizte liberális profilját, de kampányuk kevésbé volt erőteljes, és egyértelmű volt, hogy az MSZP a fő kihívó. Az újabb pártok, például a Fidesz, szintén aktívak voltak, de a kampányuk ekkor még kevésbé dominált a politikai színtéren. A kampány során jelentős szerepet játszott a média, különösen a televízió és a nyomtatott sajtó. Az MSZP jól használta a médiát üzeneteinek közvetítésére, az MDF viszont kormánykritikus sajtóval nézett szembe, ami tovább gyengítette pozíciójukat.

Az MSZP és az MDF közötti vita leginkább a gazdaságpolitika körül összpontosult. Az MSZP pragmatikus és szakmailag megalapozott tervekkel állt elő, míg az MDF védekezőbb pozícióba kényszerült. Az SZDSZ és a kisebb pártok próbáltak alternatív narratívákat kialakítani, de a politikai küzdelem főként az MSZP és az MDF között zajlott.

Az 1994-es választási kampány fontos tanulsága volt, hogy a szakértelem, a modern kommunikáció és a választók társadalmi problémáira való érzékenység döntő fontosságú a politikai sikerhez. Ez a kampány az MSZP újjáépülésének és a politikai mezőny átrendeződésének időszaka volt.

Jelöltek és listák

Országos listák

Országos listát állított pártok:

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt	MSZP	SZDSZ	MDF	FKGP	KDNP	Fidesz
1.	Horn Gyula	Kuncze Gábor	Boross Péter	Torgyán József	Surján László	Orbán Viktor
2.	Nagy Sándor	Fodor Gábor	Für Lajos	G. Nagyné Maczó Ágnes	Varga László	Szájer József
3.	Békesi László	Tölgyessy Péter	Lezsák Sándor	Gyimóthy Géza	Füzessy Tibor	Kövér László
4.	Gál Zoltán	Wekler Ferenc	Szabad György	Kávássy Sándor	Latorcai János	Áder János,
5.	Vitányi Iván	Hack Péter	Kónya Imre	Győriványi Sándor	Keresztes Sándor	Deutsch Tamás
6.	Szekeres Imre	Tardos Márton	Kulin Ferenc	István József	Csépe Béla	Balsay István
7.	Jánosi György	Dombach Alajos	Szabó Iván	Rott Nándor	Szilágyiné Császár Terézia	Sümeghy Csaba
8.	Baja Ferenc	Szent-Iványi István	Szabó Tamás	Torgyán Józsefné	Szakál Ferenc	Gyuricza Béla
9.	Kiss Péter	Magyar Bálint	Schamschula György	Tímár György	Gáspár Miklós	Urbán László
10.	Paszternák László	Soós Károly Attila	Salamon László	Morvai Ferenc	Hasznos Miklós	Eperjes Károly
11.	Szűrös Mátyás	Mécs Imre	Balsai István	K. Csontos Miklós	Giczy György	Pokorni Zoltán
12.	Nyers Rezső	Béki Gabriella	Jeszenszky Géza	Homoki János	Pálos Miklós	Németh Zsolt
13.	Kovács László	Kóródi Mária	Medgyasszay László	Izsó Mihály	Semjén Zsolt	Rockenbauer Zoltán
14.	Katona Béla	Gaál Gyula	Kádár Béla	Bernáth Varga Balázs	Isépy Tamás	Selmeczi Gabriella
15.	Csehák Judit	Lotz Károly	Kiss Gyula	Szabó János	Kovács Kálmán	Trombitás Zoltán
16.	Kósáné Kovács Magda	Eörsi Mátyás	Farkas Gabriella	Molnárfi Tibor	Rubovszky György	Tirts Tamás
17.	Tabajdi Csaba	Bauer Tamás	Kutrucz Katalin	Virágh Ferenc	Inotay Ferenc	Polt Péter
18.	Vastagh Pál	Rajk László	Nahimi Péter	Tóth Anikó	Lukáts Miklós	Baán László
19.	Bleyer Jenő	Szigethy István	Dobos Krisztina	Nagy József	Benya László	Wachsler Tamás
20.	Juhász Gábor	Szász Domokos	Katona Tamás	Sipos Árpád	Birkás János	Glattfelder Béla

Párt	Munkáspárt	Köztársaság Párt	Agrárszövetség	MIÉP
1.	Thürmer Gyula	Palotás János	Nagy Tamás	Csurka István
2.	Nyírő Sándor	Veér András	Horn Péter	Horváth Lajos
3.	Karacs Lajosné	Fodor László	Boross Imre	Bognár László
4.	Dobróka János	Bárándy Péter	Fábri György	Szabó Lukács
5.	Erős József	Frenkl Róbert	Mihalik László	Pősze Lajos
6.	Vajnai Attila	Kovács István	Mayer Bertalan	ifj. Hegedűs Lóránt
7.	Rózsa József	Bodrogi Gyula	Bálint Csaba	Deine Zoltán
8.	Kulimák László	Dórnak Péter	Buzássy Lajos	Bogdán Emil
9.	Szilágyi Imre	Csermely Gyula	Simándi Péter	Réti Miklós
10.	Vasas Joachim	Demcsák Lajos	Schmuck Erzsébet	Móré László
11.	Kollát Pál	Karácsony Mihály	Csikai Miklós	Miklós Árpád
12.	Kőkúti Mihály	Tóth Péter	Zs. Szőke Zoltán	Kelemen József
13.	Tar Zoltánné	Encsi István	Pallér Endre	Kovács Lajos
14.	Szöllősiné Fitos Éva	Balogh Sándor	Vargáné Piros Ildikó	Tóth-Kurucz János
15.	Wágner István	Takács László	Krech Vilmos	Mars Péter Pál
16.	Kántor István	Nagy Ervin	Simonovits József	Polgárdy Géza
17.	Kovács Attila	Bene László	Barta Péter	Tamás Károly
18.	Szigetvári János	Kiss Zoltán.	Musztács László	Baka József
19.	Sztankó János	Egresi Géza	Németh Imre	Benedek Lóránt
20.	Edelényi Gáborné	Dominus Péter	Kaszás György	Kacsóh József

Párt	MSZDP	EKGP	Vállalkozók Pártja	NDSZ
1.	Király Zoltán	Szabó János	Zwack Péter	Pozsgay Imre
2.	Kapolyi László	Böröcz István	Kupcsok Lajos	Bíró Zoltán
3.	Podkoniczky István	Zsíros Géza	Kresz Zoltán	Tóth János
4.	Borbély Endre	Bélafi Antal	Cseredy András	Beke Kata
5.	Borsik János	Rajkai Zsolt	Turcsányi István	Gidai Erzsébet
6.	Vadász János	Horváth László	Kisjuhász József	Berky Ferenc György
7.	Simek Ágnes	Szabó Lajos	Lukács Sándor	Lóránt Károly
8.	Tóth József	Gergátz Elemér	Kiss István	Csomós Gyula
9.	Mihalovits Ervin	Hadházy Árpád	Matesz László	Kajtár István
10.	Balogh László	Pohankovics István	Gyimóti Dezső	Knoll István
11.	Gaál Károly	Tarján Lászlóné	Hajdinák József	Bodnár István
12.	Láposi Lőrinc	Dragon Pál	Szabadföldi István	Kapuvári József
13.	Kaszás Iván	Pintér István	Korándi József	Varga Zoltán
14.	Csorvási József	Bárdos Balázs	Décsi Jenő	Szél Péter
15.	Kiss János	Szontágh Jenő	Lenkey Géza	Füredi Vilmos
16.	Kovács Mózes	Utassy Béla	Szabó Mátyás	Béres Ferenc
17.	Szalai Csaba	Szeghő István	Németh István	Gánti Tibor
18.	Farkas Béla	Folly Gyula	Mály Imre	Samu Mihály
19.	Bogár Ottó	Szabó Éva	Fazekas György	Szabó Ottó
20.	Solymosi Imre	Szentpáli László	Martonosi István	Búzás Gábor

Eredmények

Az egyéni választókerületek eredményei

Részvételi adatok

	Első forduló 1994. május 8.	Második forduló 1994. május 29.
7:00-ig	2,50%	?
11:00-ig	32,50%	?
18:00-ig	66,40%	?
Összesen	68,92%	55,12%

Mandátumok elosztása

Párt neve	Területi listás				Első forduló (EVK)				Második forduló (EVK)				Mandátumok
	Száma	%	+/-	Hely	Száma	%	+/-	Hely	Száma	%	+/-	Hely	Országos listás	Összesen	+/-
MSZP	1 780 009	32,99	+22,1	53	1 689 081	31,3	+20,9	2	1 943 757	45.34	+38,9	147	7	209	+176
SZDSZ	1 064 788	19,7	–1,7	28	1 005 766	18,6	–3,2	–	1 221 069	28,5	–2,2	16	25	69	–25
MDF	633 157	11,7	–13,03	18	649 966	12,03	–11,9	–	639 866	14,93	–26,3	5	15	38	–126
FKGP	476 127	8,8	–2,9	14	425 482	7,9	–2,8	–	252 405	5,89	–4,5	1	11	26	–18
KDNP	379 322	7,03	+0,57	5	397 887	7,3	+1,5	–	126 616	2,95	–0,8	3	14	22	+1
Fidesz	378 678	7,01	–1,94	7	416 143	7,7	+2,9	–	29 391	0,69	–1,16	–	13	20	–1
Munkáspárt	171 801	3,18	–0,5	–	177 458	3,28	+0,6	–	6 268	0,15	–0,10	–	–	–	-
Köztársaság Párt	136 827	2,53	új	–	104 289	1,93	új	–	9 774	0,23	új	–	–	–	–
Agrárszövetség	113 332	2,1	–1,0	–	132 181	2,45	–0,4	–	14 544	0,34	–0,30	1	–	1	-1
MIÉP	85 431	1,58	új	–	67 162	1,2	új	–	–	–	–	–	–	–	–
MSZDP	51 095	0,94	–2,7	–	32 913	0,6	–1,5	–	–	–	–	–	–	–	–
EKGP	44 307	0,82	új	–	43 237	0,8	új	–	–	–	–	–	–	–	–
Vállalkozók Pártja Egyesület	33 360	0,61	új	–	42 951	0,8	új	–	–	–	–	–	–	–	–
NDSZ	28 058	0,52	új	–	32 258	0,6	új	–	–	–	–	–	–	–	–
További pártok össz.	18 258	0,31	–	–	62 726	0,0	–	–	–	–	–	–	–	–	–
Függetlenek	–	–	–	–	122.190	2,3	–4,6	–	20 134	0,47	–	–	–	–	–6
Összesen	5 400 194	100		125	5 400 926	100		2	4 286 597	100		174	85	386	0
Szavazásra jogosult	7 960 293	68.92			7 960 280	68.92			7 873 937	55.12
Összes szavazat	5 485 538	100			5 485 618	100			4 339 896	100
Érvénytelen szavazatok	85 344	1,56			84 692	1,54			53 299	1,23
Érvényes szavazatok	5 401 687	98,6%			5 400 951	98,6%			4 286 597	98,77
A negyedik és a nyolcadik oszlopokban lévő értékek (+/–), az előző 1990-es országgyűlési választáshoz viszonyítva értendőek.

Parlamenti mandátumot szerzett pártok

• MSZP
• SZDSZ (1994 nyarától az MSZP koalíciótársa)
• Fidesz
• MDF
• FKGP
• KDNP

További parlamenti pártok

• ASZ

Politikai következmények

Az MSZP fölényes győzelmet aratott, a választók 54%-a szavazott rájuk az első fordulóban. Az MSZP így egyedül is kormányzóképes lett volna, de koalícióra lépett az SZDSZ-szel, amely a második legerősebb párt lett. Horn Gyula lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult a Horn-kormány.

Az MDF jelentős vereséget szenvedett, és az addigi kormányzó pártok, köztük az FKGP és a KDNP, szintén gyengén szerepeltek. A Fidesz ekkor még kisebb párt volt, de helyezkedésük megalapozta a későbbi előretörésüket.

Források

• Nemzeti Választási Iroda weboldala. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
• A Magyarság krónikája
• Magyar történelmi kronológia