Eörsi Mátyás
Eörsi Mátyás | |
Griechisch Tamás felvétele | |
Született | 1954. november 24. (69 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Jemnitz Katalin |
Szülei | Eörsi Gyula |
Foglalkozása | jogász, politikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1979) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eörsi Mátyás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eörsi Mátyás (Budapest, 1954. november 24. –) magyar politikus, 1990-től 2010-ig szabaddemokrata országgyűlési képviselő, 2002–2009 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális frakciójának vezetője. A magyar kormány 2009. március 6-án Eörsit jelölte az Európa Tanács főtitkári posztjára.[1] 2012-től a Demokratikus Koalíció tagja.
Tanulmányai
[szerkesztés]1973-ban érettségizett a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban, majd az egyéves sorkatonai szolgálat teljesítése után megkezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1979-ben szerzett jogi doktorátust.
Jogászi pályafutása
[szerkesztés]Eörsi a diploma megszerzése után egy magyar külkereskedelmi állami vállalat jogtanácsosa lett. 1987-ben létrehozta az Eörsi & Társai ügyvédi irodát, amely nemzetközi kereskedelemre szakosodott.[2] A cégben tulajdonostársa volt Bauer Miklós.
Bár Eörsi Mátyás főállású politikus, választottbíróként is aktívan bíráskodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságon.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]Eörsi 1988-ban az egyik első magyarországi demokratikus párt, a liberális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egyik alapítója volt. Részt vett 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) képviseletében az ún. Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokon, amelynek keretében kommunista párt és a frissen létrejött ellenzéke tárgyalt a demokratikus átmenet szabályairól. Egy évvel később, az ún. négyigenes népszavazáson az Országos Választási Bizottság tagja volt.
Az 1990-es országgyűlési választáson országgyűlési képviselővé választották. 1991-ben rövid ideig az SZDSZ egyik ügyvivője volt. Az 1994-es országgyűlési választáson ismét mandátumot szerzett (melyet 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban megismétel). 1994-től 1997-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke lett. 1997-ben a Horn-kormány külügyminisztériumi politikai államtitkárává nevezték ki. 1998-tól 1999-ig pártja frakcióvezető-helyettese volt. 2001-ben újra a párt egyik ügyvivőjévé választották. 2002 és 2006 között a külügyi bizottság alelnökeként dolgozott (ekkor frakcióvezető-helyettes is volt), ill. 2004-ben, Magyarország EU-s csatlakozása után az Országgyűlés EU-ügyek bizottságának az elnökévé is megválasztották, ezt a pozíciót 2010-ig töltötte be. 2007-2008-ban az SZDSZ frakcióvezetője volt. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult, majd a választás utáni revízió során nem újította meg párttagságát.[3]
1997-ben a Liberális Internacionálé egyik alelnökévé, illetve 2002-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális csoportjának (melynek 1994-ben lett tagja) elnökévé választották. Itt munkája elsősorban a demokratikus átmenetek és a demokratikus intézmények kialakítására kívánt koncentrálni. Több országban működött közre választási megfigyelőként, illetve szakértőként. Munkája során több fontosabb jelentése született, például a 2004-ben kiadott Ciprussal foglalkozó jelentése[4] és a 2006-os balkáni jelentése[5]
Eörsi vezette a strasbourgi székhelyű Európa Tanács harmincfős megfigyelő csoportját több alkalommal a grúziai parlamenti és elnökválasztásokon, valamint a 2010-es ukrán elnökválasztás mindkét fordulójában.[6]
2012. január végén belépett a DK-ba.[7]
Hivatásos politikai pályafutását követően az NDI (National Democratic Institute for International Affairs) részére dolgozott Jordániában és Líbiában (2011), majd 2012-ben a berlini Democracy Reporting International-nál (DRI). 2013-ban a vilniuszi székhelyű Parliamentary Forum for Democracy főtitkára. 2014-től Varsóban a Community of Democracies főtitkári tanácsadója, majd ugyanitt 2013-tól feladata kiegészült az Adminisztráció, Pénzügyek és HR ügyek vezetőjének feladataival. Az EBESZ megbízásából 2017-ben a Cseh Köztársaságban, 2019-ben a Moldovai Köztársaságban a parlamenti választásokat megfigyelő nemzetközi missziójának vezetője.
Családja
[szerkesztés]Szekuláris zsidó családban született. Nagyanyja Hajdú Ernőné Auer Fanni szociáldemokrata politikus, édesapja pedig Eörsi Gyula jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE rektora volt. Nagybátyja Eörsi István Kossuth-díjas író volt. Felesége Jemnitz Katalin, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetében eltöltött közel 40 évet követően a Solvo biotech cégnél dolgozik. Két fiú- és egy leánygyermekük született.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eörsi Mátyást jelöli a kormány az Európa Tanács főtitkári posztjára[halott link]
- ↑ Interjú Eörsi Mátyással a Jogi Fórumon
- ↑ Az ősbölények leléptek – SZDSZ küldöttgyűlés, hvg.hu, 2010. június 27.
- ↑ A ciprusi helyezt (Situation in Cyprus). [2013. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 5.)
- ↑ Általános politikai vita a balkáni helyzetről (General policy debate on the situation in the Balkans)
- ↑ Eörsi Mátyás vizsgálódik Ukrajnában Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava.hu, 2010. február 2.
- ↑ Eörsi Mátyás belépett Gyurcsány pártjába – Népszabadság, 2012. január 25.
Források
[szerkesztés]- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 289. old., ISSN 1787-288X
- Eörsi országgyűlési adatlapja
- Eörsi 1996-os országgyűlési életrajza
- Eörsi Mátyás oldala az Európa Tanács honlapján
- Magyar jogászok
- Az SZDSZ korábbi tagjai
- Demokratikus Koalíció-tagok
- Országgyűlési képviselők (SZDSZ)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- 1954-ben született személyek
- Budapesten született személyek
- Magyarország államtitkárai
- Élő személyek