Ugrás a tartalomhoz

2026-os magyarországi országgyűlési választás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2026-os országgyűlési választások Magyarországon
2022 2026 2030 →

199 fős országgyűlés (többség: 100 fő)

106 fő egyéni választókerületből, 93 fő országos listáról

Részvétel:
0
megjelent ( jogosult)
Listavezető Orbán Viktor[1]
(feltételezett)
Magyar Péter[2][3][4]
(feltételezett)
Párt Fidesz–KDNP TISZA[5]
Előző választás 135 nem létezett
Mandátumok
+/–


arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
Listavezető Toroczkai László
(feltételezett)
Dobrev Klára
(feltételezett)
Párt Mi Hazánk DK
Előző választás 6 16[6]
Mandátumok
+/–


arány
+/–
Egyéni kerület
+/–
5% küszöb: szavazat
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Miniszterelnök
a választások előtt
Megválasztott
miniszterelnök
Orbán Viktor
Fidesz–KDNP
'

A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon 2026-ban.

Választási rendszer

[szerkesztés]

A választás időpontja

[szerkesztés]

A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap. A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani.

A választási rendszer

[szerkesztés]

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.

Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

Egyéni képviselők választása

[szerkesztés]

Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

Az egyéni választókerületek mindegyikében egy képviselőt választanak és az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja (relatív többségi szavazás).

A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.

Listás mandátumok kiosztása

[szerkesztés]

Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 vármegyében és Budapesten van egyéni jelöltje.[7] Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legalább 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.

A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

  1. össze kell adni a listás szavazatokat,
  2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
  3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
  4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
  5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
  6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

A választási rendszerben a lista zárt listás, a listás jelöltek pártok által kialakított sorrendjén a választók nem tudnak preferenciaszavazatokkal módosítani.

Jelöltek

[szerkesztés]

Indulási szándékukat bejelentett pártok

[szerkesztés]

Nyilvántartásba véve

[szerkesztés]

Közvélemény-kutatások

[szerkesztés]

Összesítő ábra

[szerkesztés]

Elfogultság

[szerkesztés]
Közvélemény-kutató cégek elfogultsága
Cég Állítólagos elfogultság Forrás
Publicus A vállalat erősen kötődik a liberális politikai nézetekhez [14]
Republikon A vállalat erősen kötődik a liberális politikai nézetekhez [15]
Medián A vállalat erősen kötődik a liberális politikai nézetekhez [16]
IDEA A vállalat erősen kötődik a DK-hoz [14]
Závecz Research A vállalat erősen kötődik az MSZP-hez [14]
Iránytű A vállalat erősen kötődik a Jobbikhoz [17]
21 Kutatóközpont A vállalat erősen kötődik a Momentumhoz [18]
Real-PR 93 A vállalat erősen kötődik a Fideszhez [19]
Társadalomkutató A vállalat erősen kötődik a Fideszhez [20]
Századvég A vállalat erősen kötődik a Fideszhez [21]

Kutatások

[szerkesztés]
Felmérés ideje Forrás FideszKDNP TISZA DK–MSZP–P Momentum Jobbik Mi Hazánk MKKP LMP MMN 2RK MEMO
% % % % % % % % % % % % %
2024. október 11.–18. Publicus[22] 37 39 8 2 0 2 1 4 4 1 0 0 0
2024. október 9.–11. 21 Kutatóközpont[18] 40 42 4 1 0 2 1 5 4 0 0 0 0
2024. szeptember 27.–október 7. IDEA[23] 39 37 7 0 0 2 0 7 4 0 1 1 0
2024. szeptember 28.–október 8. Závecz Research[24] 39 35 7 2 0 3 1 5 4 1 1 1 0
2024. augusztus 28.–szeptember 6. IDEA[25] 39 34 8 1 1 2 1 7 3 0 0 1 0
2024. szeptember 3–10. Medián[26] 43 39 3 2 1 4 3 0 1 1 0
2024. augusztus 21–31. Závecz Research[27] 42 33 8 2 0 2 1 7 2 1 1 0 0
2024. július 24–31. IDEA[28] 41 34 8 1 0 2 1 6 3 0 1 1 0
2024. július 4–10. Medián[29] 43 31 9 3 1 7 5 0 1 0 0
2024. július 4–9. Republikon[30] 41 31 7 3 0 4 1 5 6 0 1 0 0
2024. június 19–27. IDEA Intézet[31] 41 32 8 1 0 3 1 6 3 0 1 2 0
2024. június 9. EP-választás 44,82 29,60 8,03 3,70 0,99 6,71 3,59 0,87 0,64 0,68 0,37
2024. június 6–8. 21 Kutatóközpont[32] 44 32 8 3 0 7 4 0 1 1 0
2024. június 3–5. Publicus[33] 43 25 15 4 2 5 4 1 0 1 0
2024. május 31.–június 5. Medián[34] 50 27 9 3 1 5 4 1 0 1 0
2024. május 24.–június 2. Závecz Research[35] 45 27 11 4 1 5 3 2 1 1 0
2024. május 27–29. Medián[36] 48 29 7 5 1 6 2 0 1 1 0

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Orbán Viktor 2030-ig tervez miniszterelnökként. HVG.hu
  2. Mint a párt elnöke
  3. A Tisza kiütötte az ellenzéket, a Fidesz meggyengült, fej-fej mellett Karácsony és Vitézy. Partizán. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  4.  Magyar Péter: Ha én lennék Orbán Viktor, elgondolkodnék a visszavonuláson – Kompország (magyar nyelven) [Magyar Hang].
  5. „Meg fogjuk nyerni 2026-ban a választásokat, és nem kell senkivel sem koalíciót kötni”. HVG360. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  6. Az Egységben Magyarországért részeként indult
  7. Az Alapjogokért Központ a választási törvény módosítását elemezte (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  8. Orbán Viktor 2030-ig tervez miniszterelnökként. HVG.hu
  9. „Meg fogjuk nyerni 2026-ban a választásokat, és nem kell senkivel sem koalíciót kötni”. HVG360. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  10. Toroczkai László: Négy politikai erő fogja eldönteni, hogy 2026-tól merre tart Magyarország. Hirado.hu. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  11. Vona Gábor nagy bejelentést tett, indul a 2026-os választáson. Index.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  12. Gyurcsány Ferenc: A DK 2026 tavaszán mind a 106 választókerületben állít jelöltet. dkp.hu. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
  13. Komjáthi Imre lett az MSZP elnöke, egyből be is robbantotta a 2026-os kampányt: "Mi leszünk a magyar politikai élet emberi hangja". hvg.hu. (Hozzáférés: 2024. október 21.)
  14. a b c KI MÖGÖTT KI ÁLL? – A HAZAI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK HÁTTERÉNEK FELTÁRÓ ELEMZÉSE. TRANSZPARENS ÚJSÁGÍRÁSÉRT ALAPÍTVÁNY. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  15. Horn Gábor és az SZDSZ-es „politechnikum”. Magyar Hírlap. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  16. KI MÖGÖTT KI ÁLL? – A HAZAI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK HÁTTERÉNEK FELTÁRÓ ELEMZÉSE (1. RÉSZ). TRANSZPARENS ÚJSÁGÍRÁSÉRT ALAPÍTVÁNY
  17. Feléleszti a Jobbik az Iránytű Intézetet. Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  18. a b „21 Kutatóközpont: átvette a vezetést a Tisza Párt előtt”, 24.hu, 2024. október 23. (Hozzáférés: 2024. október 23.) 
  19. Felvétel készült a közvélemény-kutatásnak álcázott befolyásoló kampányról Somogyban. Magyar Narancs
  20. Négy éven belül harmadszor buktak nagyot a magyar közvélemény-kutatók, de miért?. G7. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  21. Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész: „…egy részét le is fogják nyúlni”. Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
  22. https://nepszava.hu/3255104_tisza-part-39-fidesz-37-felmeres-publicus-intezet-tizennyolc-ev”, nepszava.hu, 2024. október 24. (Hozzáférés: 2024. október 24.) 
  23. IDEA: 2 százalékkal vezet a Fidesz a Tisza előtt”, 24.hu, 2024. október 16. (Hozzáférés: 2024. október 16.) 
  24. Závecz: 21 százalékon áll a Tisza Párt a teljes népességben, 300 ezer szavazóra csökkent a lemaradásuk a Fidesztől”, telex.hu, 2024. október 11. (Hozzáférés: 2024. október 11.) 
  25. IDEA Intézet: A Tisza Párt közelít a Fideszhez, már csak 5 százalék a különbség”, nepszava.hu, 2024. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.) 
  26. Medián: 4 százalékra csökkent a Fidesz és a Tisza Párt biztos szavazói közti különbség”, nepszava.hu, 2024. szeptember 11. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.) 
  27. Závecz: a Tisza Pártnak félmillióval kevesebb szavazója van, mint a Fidesznek”, 24.hu, 2024. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.) 
  28. Idea Intézet: A Tisza most először megtorpant, a Fidesz lőtávon belül maradt”, index.hu, 2024. augusztus 16. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.) 
  29. Medián: különös dolog figyelhető meg a választás után”, rtl.hu, 2024. július 18. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.) 
  30. 10 százalék a Fidesz és a Tisza között”, republikon.hu, 2024. július 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.) 
  31. https://nepszava.hu/3241640_idea-intezet-felmeres-fidesz-tisza-part-dk-mi-hazank/#
  32. https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/448178116_3650819078581177_2489090917864890663_n.jpg?_nc_cat=104&ccb=1-7&_nc_sid=5f2048&_nc_ohc=BAqdXSG4At0Q7kNvgFCXwNb&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=00_AYDgNwfKHKiZwBpEnDhlW5431d7bjNwrG5VFJa8eCM2jGA&oe=666BA299
  33. Publicus Intézet: a Fidesz 43, a Tisza 25, Dobrevék 15 százalékon (magyar nyelven). nepszava.hu, 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  34. Medián: az EP-választás biztos győztese a Fidesz-KDNP, nem kétséges a Tisza Párt második helye sem (magyar nyelven). 24.hu, 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  35. https://24.hu/belfold/2024/06/04/zavecz-fidesz-45-tisza-27-dk-mszp-parbeszed-11-szazalek/#
  36. Zrt, HVG Kiadó: Medián: A Tisza tovább erősödött, de a Fidesz is (magyar nyelven). hvg.hu, 2024. május 30. (Hozzáférés: 2024. május 30.)

Források

[szerkesztés]

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról  (Hozzáférés ideje: 2022. január 21.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]