2026-os magyarországi országgyűlési választás
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2024. október 28. |
| ||||||
199 fős országgyűlés (többség: 100 fő) 106 fő egyéni választókerületből, 93 fő országos listáról | ||||||
| ||||||
5% küszöb: szavazat | ||||||
| ||||||
|
A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása lesz Magyarországon 2026-ban.
Választási rendszer
[szerkesztés]A választás időpontja
[szerkesztés]A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap. A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani.
A választási rendszer
[szerkesztés]Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A választás egyfordulós.
Az Országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.
Egyéni képviselők választása
[szerkesztés]Egyéni választókerületi jelöltté váláshoz a választási törvények alapján 500 aláírást kell összegyűjteni. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.
Az egyéni választókerületek mindegyikében egy képviselőt választanak és az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja (relatív többségi szavazás).
A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges szavazatai töredékszavazatnak számítanak és hozzáadódnak a listás szavazáshoz.
Listás mandátumok kiosztása
[szerkesztés]Országos listát az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 vármegyében és Budapesten van egyéni jelöltje.[7] Nemzetiségi lista állításához a nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgárok 1%-ának, de legalább 1500 embernek az ajánlását kell összegyűjteni.
A nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.
A mandátumok kiosztása:
- össze kell adni a listás szavazatokat,
- ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
- a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
- a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
- a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
- a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, ahány „karika” van az oszlopában).
Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.
A választási rendszerben a lista zárt listás, a listás jelöltek pártok által kialakított sorrendjén a választók nem tudnak preferenciaszavazatokkal módosítani.
Jelöltek
[szerkesztés]Indulási szándékukat bejelentett pártok
[szerkesztés]- Fidesz–KDNP Szövetség (Fidesz–KDNP)[8]
- Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA)[9]
- Mi Hazánk Mozgalom (MI Hazánk)[10]
- Második Reformkor Párt (2RK)[11]
- Demokratikus Koalíció (DK)[12]
- Magyar Szocialista Párt (MSZP)[13]
Nyilvántartásba véve
[szerkesztés]Közvélemény-kutatások
[szerkesztés]Összesítő ábra
[szerkesztés]Elfogultság
[szerkesztés]Cég | Állítólagos elfogultság | Forrás |
---|---|---|
Publicus | A vállalat erősen kötődik a liberális politikai nézetekhez | [14] |
Republikon | A vállalat erősen kötődik a liberális politikai nézetekhez | [15] |
Medián | A vállalat erősen kötődik a liberális politikai nézetekhez | [16] |
IDEA | A vállalat erősen kötődik a DK-hoz | [14] |
Závecz Research | A vállalat erősen kötődik az MSZP-hez | [14] |
Iránytű | A vállalat erősen kötődik a Jobbikhoz | [17] |
21 Kutatóközpont | A vállalat erősen kötődik a Momentumhoz | [18] |
Real-PR 93 | A vállalat erősen kötődik a Fideszhez | [19] |
Társadalomkutató | A vállalat erősen kötődik a Fideszhez | [20] |
Századvég | A vállalat erősen kötődik a Fideszhez | [21] |
Kutatások
[szerkesztés]Felmérés ideje | Forrás | Fidesz–KDNP | TISZA | DK–MSZP–P | Momentum | Jobbik | Mi Hazánk | MKKP | LMP | MMN | 2RK | MEMO | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
% | % | % | % | % | % | % | % | % | % | % | % | % | ||
2024. október 11.–18. | Publicus[22] | 37 | 39 | 8 | 2 | 0 | 2 | 1 | 4 | 4 | 1 | 0 | 0 | 0 |
2024. október 9.–11. | 21 Kutatóközpont[18] | 40 | 42 | 4 | 1 | 0 | 2 | 1 | 5 | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 |
2024. szeptember 27.–október 7. | IDEA[23] | 39 | 37 | 7 | 0 | 0 | 2 | 0 | 7 | 4 | 0 | 1 | 1 | 0 |
2024. szeptember 28.–október 8. | Závecz Research[24] | 39 | 35 | 7 | 2 | 0 | 3 | 1 | 5 | 4 | 1 | 1 | 1 | 0 |
2024. augusztus 28.–szeptember 6. | IDEA[25] | 39 | 34 | 8 | 1 | 1 | 2 | 1 | 7 | 3 | 0 | 0 | 1 | 0 |
2024. szeptember 3–10. | Medián[26] | 43 | 39 | 3 | 2 | 1 | 4 | 3 | 0 | 1 | 1 | 0 | ||
2024. augusztus 21–31. | Závecz Research[27] | 42 | 33 | 8 | 2 | 0 | 2 | 1 | 7 | 2 | 1 | 1 | 0 | 0 |
2024. július 24–31. | IDEA[28] | 41 | 34 | 8 | 1 | 0 | 2 | 1 | 6 | 3 | 0 | 1 | 1 | 0 |
2024. július 4–10. | Medián[29] | 43 | 31 | 9 | 3 | 1 | 7 | 5 | 0 | 1 | 0 | 0 | ||
2024. július 4–9. | Republikon[30] | 41 | 31 | 7 | 3 | 0 | 4 | 1 | 5 | 6 | 0 | 1 | 0 | 0 |
2024. június 19–27. | IDEA Intézet[31] | 41 | 32 | 8 | 1 | 0 | 3 | 1 | 6 | 3 | 0 | 1 | 2 | 0 |
2024. június 9. | EP-választás | 44,82 | 29,60 | 8,03 | 3,70 | 0,99 | 6,71 | 3,59 | 0,87 | 0,64 | 0,68 | 0,37 | ||
2024. június 6–8. | 21 Kutatóközpont[32] | 44 | 32 | 8 | 3 | 0 | 7 | 4 | 0 | 1 | 1 | 0 | ||
2024. június 3–5. | Publicus[33] | 43 | 25 | 15 | 4 | 2 | 5 | 4 | 1 | 0 | 1 | 0 | ||
2024. május 31.–június 5. | Medián[34] | 50 | 27 | 9 | 3 | 1 | 5 | 4 | 1 | 0 | 1 | 0 | ||
2024. május 24.–június 2. | Závecz Research[35] | 45 | 27 | 11 | 4 | 1 | 5 | 3 | 2 | 1 | 1 | 0 | ||
2024. május 27–29. | Medián[36] | 48 | 29 | 7 | 5 | 1 | 6 | 2 | 0 | 1 | 1 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Orbán Viktor 2030-ig tervez miniszterelnökként. HVG.hu
- ↑ Mint a párt elnöke
- ↑ A Tisza kiütötte az ellenzéket, a Fidesz meggyengült, fej-fej mellett Karácsony és Vitézy. Partizán. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Magyar Péter: Ha én lennék Orbán Viktor, elgondolkodnék a visszavonuláson – Kompország (magyar nyelven) [Magyar Hang].
- ↑ „Meg fogjuk nyerni 2026-ban a választásokat, és nem kell senkivel sem koalíciót kötni”. HVG360. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Az Egységben Magyarországért részeként indult
- ↑ Az Alapjogokért Központ a választási törvény módosítását elemezte (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
- ↑ Orbán Viktor 2030-ig tervez miniszterelnökként. HVG.hu
- ↑ „Meg fogjuk nyerni 2026-ban a választásokat, és nem kell senkivel sem koalíciót kötni”. HVG360. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
- ↑ Toroczkai László: Négy politikai erő fogja eldönteni, hogy 2026-tól merre tart Magyarország. Hirado.hu. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ Vona Gábor nagy bejelentést tett, indul a 2026-os választáson. Index.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Gyurcsány Ferenc: A DK 2026 tavaszán mind a 106 választókerületben állít jelöltet. dkp.hu. (Hozzáférés: 2024. október 19.)
- ↑ Komjáthi Imre lett az MSZP elnöke, egyből be is robbantotta a 2026-os kampányt: "Mi leszünk a magyar politikai élet emberi hangja". hvg.hu. (Hozzáférés: 2024. október 21.)
- ↑ a b c KI MÖGÖTT KI ÁLL? – A HAZAI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK HÁTTERÉNEK FELTÁRÓ ELEMZÉSE. TRANSZPARENS ÚJSÁGÍRÁSÉRT ALAPÍTVÁNY. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
- ↑ Horn Gábor és az SZDSZ-es „politechnikum”. Magyar Hírlap. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ KI MÖGÖTT KI ÁLL? – A HAZAI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK HÁTTERÉNEK FELTÁRÓ ELEMZÉSE (1. RÉSZ). TRANSZPARENS ÚJSÁGÍRÁSÉRT ALAPÍTVÁNY
- ↑ Feléleszti a Jobbik az Iránytű Intézetet. Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
- ↑ a b „21 Kutatóközpont: átvette a vezetést a Tisza Párt előtt”, 24.hu, 2024. október 23. (Hozzáférés: 2024. október 23.)
- ↑ Felvétel készült a közvélemény-kutatásnak álcázott befolyásoló kampányról Somogyban. Magyar Narancs
- ↑ Négy éven belül harmadszor buktak nagyot a magyar közvélemény-kutatók, de miért?. G7. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
- ↑ Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész: „…egy részét le is fogják nyúlni”. Szabad Európa. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
- ↑ „https://nepszava.hu/3255104_tisza-part-39-fidesz-37-felmeres-publicus-intezet-tizennyolc-ev”, nepszava.hu, 2024. október 24. (Hozzáférés: 2024. október 24.)
- ↑ „IDEA: 2 százalékkal vezet a Fidesz a Tisza előtt”, 24.hu, 2024. október 16. (Hozzáférés: 2024. október 16.)
- ↑ „Závecz: 21 százalékon áll a Tisza Párt a teljes népességben, 300 ezer szavazóra csökkent a lemaradásuk a Fidesztől”, telex.hu, 2024. október 11. (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ „IDEA Intézet: A Tisza Párt közelít a Fideszhez, már csak 5 százalék a különbség”, nepszava.hu, 2024. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ „Medián: 4 százalékra csökkent a Fidesz és a Tisza Párt biztos szavazói közti különbség”, nepszava.hu, 2024. szeptember 11. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ „Závecz: a Tisza Pártnak félmillióval kevesebb szavazója van, mint a Fidesznek”, 24.hu, 2024. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ „Idea Intézet: A Tisza most először megtorpant, a Fidesz lőtávon belül maradt”, index.hu, 2024. augusztus 16. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ „Medián: különös dolog figyelhető meg a választás után”, rtl.hu, 2024. július 18. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ „10 százalék a Fidesz és a Tisza között”, republikon.hu, 2024. július 15. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ https://nepszava.hu/3241640_idea-intezet-felmeres-fidesz-tisza-part-dk-mi-hazank/#
- ↑ https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t39.30808-6/448178116_3650819078581177_2489090917864890663_n.jpg?_nc_cat=104&ccb=1-7&_nc_sid=5f2048&_nc_ohc=BAqdXSG4At0Q7kNvgFCXwNb&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=00_AYDgNwfKHKiZwBpEnDhlW5431d7bjNwrG5VFJa8eCM2jGA&oe=666BA299
- ↑ Publicus Intézet: a Fidesz 43, a Tisza 25, Dobrevék 15 százalékon (magyar nyelven). nepszava.hu, 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ Medián: az EP-választás biztos győztese a Fidesz-KDNP, nem kétséges a Tisza Párt második helye sem (magyar nyelven). 24.hu, 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ https://24.hu/belfold/2024/06/04/zavecz-fidesz-45-tisza-27-dk-mszp-parbeszed-11-szazalek/#
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Medián: A Tisza tovább erősödött, de a Fidesz is (magyar nyelven). hvg.hu, 2024. május 30. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
Források
[szerkesztés]2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról (Hozzáférés ideje: 2022. január 21.)