Ugrás a tartalomhoz

Euroszkepticizmus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az euroszkepticizmus olyan politikai nézetek összessége, amely magába foglalja az Európai Unió (EU) politikájának és az európai integrációnak a kritikáját. Azoktól kezdve, akik ellenzik az egyes uniós intézményeket és azok politikáját és reformot keresnek (puha euroszkepticizmus), az EU-tagságot ellenzőkig és az EU-t megreformálhatatlannak tekintőkig (kemény euroszkepticizmus) terjed.[1][2][3] Az euroszkepticizmus ellentéte Európa-pártiságként ismert.

Az euroszkepticizmus számos európai ország pártjának ideológiája, melyek többnyire nemzeti alapról bírálják az EU-t. Ezen pártok célja az EU működésében jelentkező hibák bemutatása, és a közvélemény meggyőzése az integráció káros voltáról; az integráció lazítása, az integrációs folyamat lassítása vagy megakadályozása, végső esetben az anyaországuk kilépése az EU-ból. E pártoknak gyakran saját frakciójuk van az Európai Parlamentben (EP), de más frakciókban és a függetlenek között is ülnek euroszkeptikusok.

Bár nem egyenlő az euroszkepticizmussal, beszélhetünk eurofóbiáról [4] vagy Európa-ellenességről (wd) is, hogy az Európai Unióval vagy az európai integrációval szembeni ellenzéket jelöljük, például olyan projektekkel összefüggésben, mint a Brexit az Egyesült Királyságban vagy a Huxit Magyarországon.

Az ideológia elemei

[szerkesztés]

Az EU-val szembeni ellenérzéseknek számos oka van.

  • az EU a nézetük szerint igazságtalan, mert olyan társadalmi csoportoknak kedvez, amelyek nem érdemlik meg;
    • a gazdagabb országok képviselői úgy vélik, hogy túl sokat fizetnek be az EU közös kasszájába, s túl keveset kapnak vissza;
    • a szegényebb országok képviselői szerint viszont államuk túlságosan keveset kap a közös kasszából, miközben aránytalanul nagyobb terheket viselnek;
  • valamennyi európai országban az írott-, illetve szokásjog társadalmi konszenzus vagy hagyomány folytán létezik, ezzel szemben az EU a tagállamokra vonatkozó előírásoknak megfelelően, a jogharmonizáció szellemében kötelező érvényűvé teszi a jogszabályait;
  • az EU tisztségviselői, biztosai, tanácsadói nem feltétlenül reprezentálják az őket delegáló országok politikai véleményét és társadalmi akaratát; mivel az országos és az európai parlamenti választások számos helyen nem esnek egybe, továbbá mert több uniós testület vezetői választás nélkül kerülnek a pozícióikba, mindez szükségtelen és kiterjedt konfliktusokhoz vezethet;
  • az EU intézményeinek bürokratikus apparátusa nem elég hatékony, pazarló, fenntartása drága;
  • az Európai Bizottság felesleges dolgok szabályozásával foglalkozik, túlságosan bürokratikus;
  • a Bizottság nem eléggé problémaérzékeny vagy nem jól old meg problémákat;
  • az EU-t rossz politikai kompromisszumok tartják fenn, ezért rossz tagállami struktúrákat konzervál;
  • az EU túlságosan beleszól a tagállamok életébe, a nemzeti szuverenitást csorbítja;
  • az EU a nemzeti kultúrát veszélyezteti;
  • demokratikus deficit: az EU döntéshozó testületeinek legitimációja alacsony, az EU nem közvetlenül választott vezetői nem viselnek felelősséget a rossz döntéseikért az európai polgárok előtt;
  • az EU további bővítése (pl. Törökország felvétele) túlságosan nagy gazdasági és társadalmi problémákat okoz;
  • az EU-ban nem kap megfelelő hangot a markáns, önállóságra törő gazdaságpolitika, egyes kritikus vélemények szerint kereskedelmi és pénzügyi szempontból túlzottan az Amerikai Egyesült Államok alá rendelődik;
  • az EU vezető hatalma a 2008-as gazdasági válság óta a korábbi francia-német tandem helyett gyakorlatilag egyedül Németország lett, és történelmi okokból elutasítják a német hegemóniát;
  • végül az euroszkepticizmus mögött néha egyszerűen a xenofóbia áll.

Euroszkeptikus pártok

[szerkesztés]

Magyarország

[szerkesztés]

Külföld

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]

Hazánkban 2016-ban Kövér László, az Országgyűlés elnöke,[9] Lázár János kancelláriaminiszter[10] és Kovács Zoltán kormányszóvívő[11] nyilatkozott úgy, hogy szívesebben látná az országot az EU-n kívül. A magyar kormánypárti médiára jellemző, hogy euroszkeptikus propagandát is nyomnak.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "Marine Le Pen's Real Victory". The Atlantic, 7 May 2017.
  2. Erkanor Saka. Mediating the EU: Deciphering the Transformation of Turkish Elites (PhD Thesis), 202. o. (2009). ISBN 978-1109216639 [halott link]
  3. Why anti-EUism is not left-wing. Workers' Liberty . Alliance for Workers Liberty, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
  4. Eurofóbia szinonima (magyar nyelven). szinonimak.hu. (Hozzáférés: 2025. február 15.)
  5. Archivált másolat. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  6. Archivált másolat. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  7. Vokskabinː Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
  8. Vokskabinː Mi Hazánk Mozgalom
  9. http://mandiner.hu/cikk/20141024_kover_brusszel_moszkva_es_a_lassu_ovatos_kihatralas_az_eu_bol
  10. https://index.hu/belfold/2016/06/30/lazar_jo_szivvel_nem_tudnek_arra_szavazni_hogy_az_eu-ban_maradjunk/
  11. http://www.atv.hu/belfold/20160701-a-kormanyszovivo-is-igennel-szavazna-az-uniobol-valo-kilepesre
  12. Új fokozatra kapcsol az euroszkeptikus kormánypropaganda (magyar nyelven). 24.hu, 2018. november 4. (Hozzáférés: 2025. február 15.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Euroscepticism
A Wikimédia Commons tartalmaz Euroszkepticizmus témájú médiaállományokat.
  • Bíró Nagy András – Boros Tamás – Varga Áron: Euroszkepticizmus Magyarországon PDF – Policy Solutions, 2012. június
  • Euroszkepticizmus – In: Summa. Magyar Televízió, 2013. október 2.
  • Dúró József: Euroszkepticizmus ma Archiválva 2013. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – In: Politikatudományi Szemle, XIX. (2010) évf. 4. szám, 53–85. oldal.
  • José Bové: Rablás Brüsszelben. Lobbisták az Európai Unióban; közrem. Gilles Luneau, ford. Molnár Zsófia, Bajomi Iván; L'Harmattan, Bp., 2015
  • Dúró József: Ellenzők, kritikusok, kétkedők. A pártalapú euroszkepticizmus arcai; Századvég, Bp., 2017