Ugrás a tartalomhoz

Open Society Foundations

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Open Society Foundations
Az OSF székháza
Az OSF székháza
Alapítva1993. április
Székhely
  • New York ( é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°W)
  • 224 West 57th Street
VezetőSoros György
KulcsemberekSoros György, Chairman
Christopher Stone, President
Jonathan Soros, Global Advisory Board Member
Költségvetés1 005 700 000 $ (2018) [1]
Open Society Foundations (Manhattan)
Open Society Foundations
Open Society Foundations
Pozíció Manhattan térképén
é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°WKoordináták: é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°W
Az Open Society Foundations weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Open Society Foundations témájú médiaállományokat.

Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok), korábbi nevén Open Society Institute (OSI), egy nemzetközi pályázatokat kiíró szervezet, melyet Soros György üzletember alapított.[2] Az OSF civil szervezeteket támogat szerte a világban azzal a kifejezett céllal, hogy támogassa az egyenlő esélyeket, az igazságos elbírálást, a közegészségügyet, a független médiát és a politikusok számonkérhetőségét.[3][4]

Az OSF-nek 37 országban van képviselete,[5] beleértve olyan regionális alapítványokat, mint az Open Society initiative for West Africa (Nyugat-Afrika) és az Open Society initiative for Southern Africa (Dél-Afrika). A központ New Yorkban található.

Az 1993-as alapítás óta az OSF több mint 11 milliárd dollárnyi[6] kifizetést teljesített (2781 milliárd forint 2008 januári árfolyamon). A nevet Karl Popper 1954-es könyve, az „Open Society and Its Enemies” (A nyílt társadalom és ellenségei) könyve ihlette.[7]

Története

[szerkesztés]

1984. május 28-án Soros aláírta a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány (New York) közötti szerződést,[8] mely a budapesti Soros Alapítvány alapító okirata volt. Ezt a régi budapestit számos más alapítványa követte Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában, hogy elősegítse a kommunizmustól (szocializmustól) való elszakadást a régiónkban, illetve a Szovjetunióban.[9]

1991-ben az alapítvány összeolvadt az 1966-ban alapított Fondation pour une entraide intellectuelle européenne-nel, ami a Congress for Cultural Freedom partnereként segítette a „nonkonformista” kelet-európai tudósokat a totalitarianizmus-ellenes és kapitalista ideák elterjesztésében.[10]

Az OSI 1993-ban az USA-ban alapult a korábbi Soros-alapítványok támogatására.[5]

2010 augusztusától az OSF nevet kezdték használni, ami jobban tükrözte azt a célt, hogy nemzetközi civil csoportok alapítását segítik.[11]

Soros György motivációjának alapja az, hogy véleménye szerint a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok hasonló okokból, mint az általa megalkotott gazdasági reflexivitás elméletében.[12]

Christopher Stone lett 2012-ben az OSF második elnöke, követve az 1993-tól pozíciót betöltő Aryeh Neiert.[13] Stone 2017 szeptemberében jelentette ki, hogy lemond elnöki pozíciójáról,[14] 2018-tól Patrick Gaspard váltotta őt.

2016-ban az OSF-et kibertámadás érte, mely során dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy weblapon. A támadás módja hasonló volt az Oroszországhoz kapcsolható, más szervezeteket ért támadásokhoz, mint amilyen például a Democratic National Committee-t ért támadás is volt.[15]

2017-ben Soros György további 18 milliárd dollárt juttatott az alapítványnak.[16]

2018 májusában az alapítvány bezárta budapesti irodáját, és Berlinbe költözött. A lépést az egyre elnyomóbb magyar jogi és politikai környezettel, a szervezetük ellen hozott törvényekkel és munkatársaik elleni rágalomhadjáratokkal indokolták.[17]

Tevékenysége

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyar Soros Alapítvány

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ IRS Form 990 2013 (angol nyelven). OSF. [2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
  2. ↑ Duszak, Alexandra. „Donor profile: George Soros”, Center for Public Integrity, 2012. december 21. (angol nyelvű) 
  3. ↑ Harvey, Kerric. Encyclopedia of Social Media and Politics. SAGE Publications, 919. o. (2013. november 11.). ISBN 9781483389004 
  4. ↑ "Open Society Foundation mission and values", OSI, Soros, September 6, 2012, <http://www.soros.org/about/mission-values>.
  5. ↑ a b Callahan, David. „Philanthropy vs. Tyranny: Inside the Open Society Foundations' Biggest Battle Yet”, Inside Philanthropy, 2015. szeptember 14. (angol nyelvű) 
  6. ↑ Expenditures (angol nyelven). Open Society Foundations. [2012. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 22.)
  7. ↑ de Cock, Christian & Böhm, Steffen (2007), "Liberalist Fantasies: Žižek and the Impossibility of the Open Society", Organization (SagePub) 14 (6), doi:10.1177/1350508407082264, <http://org.sagepub.com/content/14/6/815>. Hozzáférés ideje: 2018-01-22.
  8. ↑ Nóvé, Béla. Tény/Soros – A magyar Soros Alapítvány első tíz éve 1984-1994. Balassi (1999). ISBN 963-506-265-6 .
  9. ↑ Hoduski-Abbott, Bernadine E., Lobbying for Libraries and the Public's Access to Government Information, Lanham: Scarecrow, 2003. p. 75
  10. ↑ Guilhot, Nicolas (2006. december). „A Network of Influential Friendships: The Fondation Pour Une Entraide Intellectuelle Européenne and East–West Cultural Dialogue, 1957–1991” (angol nyelven). Minerva – A Review of Science, Learning and Policy 44 (4), 379–409. o, Kiadó: Kluwer Academic Publishers. DOI:10.1007/s11024-006-9014-y. ISSN 0026-4695. JSTOR 41821373. 
  11. ↑ Schrier, H. Edward. THE BATTLE OF THE THREE WILLS: as it relates to good & evil. Author House, 338. o. (2013). ISBN 9781481758765 
  12. ↑ Soros on Soros John Wiley, ISBN 978-0-471-11977-7
  13. ↑ Criminal Justice Expert Named to Lead Soros Foundations (angol nyelven). The New York Times, 2011. december 11.
  14. ↑ What Just Happened at the Open Society Foundations? And What Comes Next? (angol nyelven). Inside Philanthropy, 2017. szeptember 14.
  15. ↑ Riley, Michael. „Russian Hackers of DNC Said to Nab Secrets From NATO, Soros”, Bloomberg, 2016. augusztus 11. 
  16. ↑ Chung, Juliet & Das, Anupreeta. „George Soros Transfers $18 Billion to His Foundation, Creating an Instant Giant”, Wall Street Journal, 2017. október 17. (Hozzáférés: 2018. április 23.) (angol nyelvű) 
  17. ↑ The Open Society Foundations to Close International Operations in Budapest. OSF, 2018. május 15.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Open_Society_Foundations&oldid=26586876”