Magyarország politikai élete
Magyarország politikai élete az 1989 óta létező harmadik magyar köztársaság politikai vonatkozásait mutatja be. Magyarországon a második világháborút követően a négy évtizedes Magyar Népköztársaság, a Rákosi-korszak totálisan és a Kádár-korszak „puhán” diktatórikus időszaka után, a rendszerváltást követően létrejött Magyar Köztársaság keretein belül vált lehetővé ismét demokratikusan szabad választásokat tartani. Az azóta történt és a korábbiaknál sokkal sokfélébb politikai eseményeket ezért lényeges kiemelni.
Belpolitika
[szerkesztés]A magyar politikai rendszer
[szerkesztés]Magyarország 1989. október 23. óta alkotmányos parlamentáris képviseleti demokrácia. (Nem hivatalosan harmadik magyar köztársaságnak is nevezik.) A politikai rendszert a rendszerváltás során, 1989-ben nyugatnémet mintára hozták létre. Eszerint a magyar parlament egykamarás, az Országgyűlést négy évente parlamenti választások során választja a nép. Az Országgyűlés hozza meg a törvényeket, és 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az egész törvényt vagy csak egyes részeit, ha megállapítja róla, hogy az az Alkotmányba ütközik.[1]
A választásokon a politikai pártok képviselőjelöltjei ill. független jelöltek indulnak. (Lásd: Magyar választási rendszer.) A jelenleg 199 - korábban 386 - tagú Országgyűlésben a mandátumot szerzett képviselők kapnak helyet. A választásokon legtöbb mandátumot elért pártok tárgyalásokat kezdenek egymással, hogy létrehozzanak egy 50%+1 fős parlamenti többséget, amely azután megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök hozza létre ezután az Országgyűlésnek felelős kormányát. A miniszterek a Parlamentben interpellálhatók, de a minisztert csak a miniszterelnök mozdíthatja el hivatalából. Az Országgyűlés csak a kormányfőtől vonhatja meg a bizalmat, s ezzel a teljes kormány megbízatása megszűnik. (Lásd még: konstruktív bizalmatlanság.)
Mivel az új törvényeket leggyakrabban a kormány kezdeményezi és a kormánypártok többségükkel automatikusan biztosítják az annak elfogadásához szükséges többséget, ezért a törvényhozói hatalom mintegy alárendelődik a végrehajtóinak. A mindenkori parlamenti ellenzék fő terepe a polgári nyilvánosság.
A 2010 óta tartó Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormányzást követően 2020-ban az amerikai Freedom House, 2022-ben az Európai Parlament Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be (választási autokrácia).[2][3] A Freedom House jelentése szerint ennek oka az, hogy a kormány intézkedései nagy méretekben rontottak a demokratikus rendszeren az Alkotmánybíróság, Ügyészség, Médiahatóság és Állami Számvevőszék hatásköreinek korlátozásával. Továbbá korlátozták a parlamenti felelősséget, független médiát, nem kormányzati szervezeteket és akadémiákat, miközben konszolidálták a hatalmat a központi kormány körül. Az Európai Unió 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentése szintén aggodalmát fejezte ki és egy sor politikai problémát tárt fel.[4][5] A kisebbségbe tartozó csoportokkal szembeni kirekesztés és a gyűlöletbeszéd, például a többségtől eltérő nemi orientáció, rassz vagy kultúra megbélyegzése, különösen humoros kontextusban gyakran elfogadott Magyarországon.[6]
Választások
[szerkesztés]A magyar parlamenti választásokat nem jellemzi érdektelenség.
| Választói aktivitás százalékban | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A választás éve | 1990 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018 | 2022 |
| 1. forduló | 65,11[7] | 68,92[8] | 56,26[9] | 70,53[10] | 67,83[11] | 64,38[12] | 61,73[13] | 70,22[14] | 70,21[15] |
| 2. forduló | 45,54[16] | 55,12[17] | 57,01[18] | 73,51[19] | 64,39[20] | 46,66[21] | |||
A magyar parlamenti választási rendszer a nagy pártokat preferálja, a győztes felé torzít, 2014 óta a választási rendszer egyfordulós.
Kormányok
[szerkesztés]Köztársasági elnökök
[szerkesztés]Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés választja 5 évre. Az alaptörvény szerint feladata a nemzet egységének kifejezése. Jogköre általában erősen korlátozott, szinte formális. Jelentősége csak a rendkívüli helyzetekben értékelődik föl.
| # | Időszak | Név | Jelölő szervezet | Fő ellenjelölt |
|---|---|---|---|---|
| – | 1989–1990 | .JPG) Szűrös Mátyás
|
MSZP (ideiglenes köztársasági elnök) | – |
| 1 | 1990–1995 |  Göncz Árpád
|
MDF-SZDSZ megegyezés | – |
| – | 1995–2000 | Göncz Árpád
|
MSZP, SZDSZ | Mádl Ferenc |
| 2 | 2000–2005 |  Mádl Ferenc
|
Fidesz | – |
| 3 | 2005–2010 |  Sólyom László
|
Fidesz, MDF |
Szili Katalin |
| 4 | 2010–2012 |  Schmitt Pál
|
Fidesz-KDNP | Balogh András |
| 5 | 2012–2017 |  Áder János
|
Fidesz-KDNP | – |
| – | 2017–2022 | Áder János
|
Fidesz-KDNP | Majtényi László |
| 6 | 2022–2024 | .jpg) Novák Katalin
|
Fidesz-KDNP | Róna Péter |
| 7 | 2024– |  Sulyok Tamás
|
Fidesz-KDNP | – |
Pártok
[szerkesztés]A magyar pártok társadalmi beágyazottsága csekély. A bejegyzett pártok taglétszáma összesen nem éri el a felnőtt lakosság 5%-át. Magyarországon 2024-ben 185 párt volt bejegyezve.[23]
A főbb magyar politikai pártok a következők:
A magyar politikai életet 2010-ig a pártok koncentrációja jellemezte. A 2011-es új választási törvény szabályai miatt 2014-ben és 2018-ban több párt indult.
| Egyéni jelöltek és pártlistát állító pártok száma[27] | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| A választás éve | 1990 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018 | 2022 |
| Összes egyéni jelölt | 1532 | 1885 | 1608 | 1244 | 998 | 812 | 1531 | 1719 | |
| – ebből független jelölt | 120 | 103 | 53 | 40 | 11 | 21 | 39 | 45 | |
| Egyéni jelöltet állító pártok száma | 29 | 35 | 26 | 21 | 21 | 19 | 59 | 65 | |
| Területi listát állító pártok száma | 18 | 19 | 15 | 13 | 15 | 10 | – | – | – |
| Országos listát állító pártok száma | 12 | 15 | 12 | 8 | 10 | 6 | 18 | 23 | 6 |
A „baloldal” és a „jobboldal” a magyar politikában
[szerkesztés]
- A baloldal–jobboldal megkülönböztetés a választók és a politikai elit számára egyaránt orientáló erővel bír. Az 1990-es évek során rendre az állampolgárok kb. 70, a parlamenti képviselők kb. 95%-a volt képes magát elhelyezni a bal-jobb skálán.[28]
- A politikai szereplők leginkább szövetségi politikájukkal, annak is legeklatánsabb példájával, a koalíciókötéssel demonstrálják, hogy mit tekintenek a maguk számára releváns politikai dimenziónak. A magyar politikában a baloldal-jobboldal dimenzió vált a koalícióképzés, a kormányalakítás fő kritériumává.
- A két fogalom első szinten ugyanazt jelenti, mint az európai politikában – ha a kategóriapár jelentésének „magjára”, az emberi természettel, a világképpel vagy a társadalom rendjével kapcsolatos jelentésére gondolunk (lásd: baloldal és jobboldal) –, de a második szinten jelentős eltéréseket találhatunk: a magyarországi politikai paletta legfontosabb sajátossága, hogy – eltérően a legtöbb nyugat-európai országtól – a baloldal és jobboldal tartalmilag elsődlegesen ideológiai-kulturális dimenziót jelent, és csak másodsorban jelent gazdasági-elosztási dimenziót. A gazdasági beállítottság alárendelt, másodrendű tényezőként van jelen. Ennek az az oka, hogy a gazdasági értelemben vett baloldali-jobboldali tagoltság még nem vagy csak kevéssé alakult ki: a politikai spektrum nem a munkavállalókat, szakszervezeteket képviselő baloldal és a tulajdonosi osztályt, valamint a középosztályt képviselő jobboldal között vált ketté. Kormányra kerülve a magyar pártok általában gazdaságilag jobboldaliak, liberális politikát folytatnak, ellenzékben pedig gazdaságilag baloldaliak, az állami szerepvállalást erősítenék. A pártok szociokulturális értelemben vett bal- és jobboldalisága nem változik (fontos kivétel a Fidesz átalakulása 1992-93 táján).
- Számos olyan kérdés van, amely szervesen illeszkedik a bal-jobb jelentésének „magjához”, s így abból levezethető (halálbüntetés, az eutanázia, a kisebbségek jogai, egyházak politikai szerepe), ugyanakkor más ügyek csak attól válnak bal- vagy jobboldalivá, hogy azt bal- illetve jobboldalinak tekintett pártok vállalják fel (privatizáció, kül- és biztonságpolitikai kérdések, közjogi berendezkedésre vonatkozó kérdések).
A magyar demokrácia karakterváltozása
[szerkesztés]
Az 1990–2006-os időszak főbb tendenciái:[28]
- a politikai élet professzionalizálódása (a politikusság szakmává válik);
- a politikai participáció (korábbihoz képest nőtt a választási részvételi arány)
- a politikában nő a média szerepe;
- a kormány jelentőségének növekedése az országgyűléssel szemben;
- a kormányzati kommunikáció szerepének növekedése;
- a személyzeti politika szerepének növekedése;
- a vezető személyek jelentőségének növekedése;
- a miniszterelnök szerepének megnövekedése a végrehajtó hatalmon (kormányon) belül (ezt segítette elő többek közt a MEH);
- a kormányfő-jelöltet középpontba állító választási kampány és az ennek megfelelő szavazói viselkedés kialakulása;
- kormányfőjelölt-centrikus szavazói viselkedés kialakulása;
- a párton belüli hatalom eltolódása a pártelnök irányába;
- a politikai elitek a politikai táborokat nem összebékítik, hanem megteremtik.
- a pártrendszert két erős párt határozza meg;
- az alkotmány relatív konszolidációja;
- a fragmentáció növekedése
Magyar politikai napirend
[szerkesztés]A magyar média szorosan kapcsolódik a politikai élethez: az utóbbi témákat szolgáltat a médiának, az pedig megjelenési lehetőséget neki.[28] Jellemzői:
- a kormányzati pozícióban lévők strukturális okokból versenyelőnyben vannak a napirenden a kezdeményezések terén;
- a napirenden lévő ügyek döntő többségében a média nem csupán hírt ad valamilyen politikai akcióról, rendezvényről vagy eseményről, hanem maga teremt kereteket hozzá, illetve a politikusok kizárólag a média számára tervezetten szólalnak meg egy adott téma kapcsán;
- egy adott ügy napirendre kerülését elősegítheti, ha abban a pártok látványos egyeztetéseket, megbeszéléseket, úgynevezett politics-típusú eseményeket szerveznek, a média az ilyen ügyekre fogékonyabbnak mutatkozik;
- nem a parlamenti ülésrend vagy aktivitás, hanem az adott ügyek médiaérzékenysége befolyásolja a parlamenti vitatémáknak a vezető hírekbe való bekerülésének esélyeit; a média gyakran a szokatlan, a rutin megoldásoktól eltérő parlamenti eseményeket emel napirendre
- a napirendre lényegesen nagyobb eséllyel kerülnek be az ideologikus-pártpolitikai-szimbolikus témák, mint a materiális-elosztási jellegű ügyek; a témastruktúra azonban elsősorban a pártok tematizációs szándékaitól és lehetőségeitől függ, így meg is változhat a sorrend;
- a témák jelentős része szakpolitikailag nehezen vagy egyáltalán nem besorolható; számos téma, elsősorban szimbolikus, botrány vagy bulvár jellegű ügy, szakpolitikailag értelmezhetetlen;
- a napirenden egyáltalán nem vagy legfeljebb csak nehezen figyelhető meg a szakpolitikai fontosság és a napirendi súly közötti összefüggés;
- a pártpolitikai jellegű ügyek dominálják a vezető híreket, míg az input témák akkor lehetnek hangsúlyosabbak, ha a jelentősebb tematizációs lehetőségekkel rendelkező kormánypártok nem tudják kontroll alatt tartani a napirendet.
Kisebbségek helyzete
[szerkesztés]Magyarország nemzetiségei helyi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre, de parlamenti képviseletük nem megoldott.
- A cigányok helyzete súlyos szociális problémákkal terhelt, és erős a többségi társadalom részéről a kirekesztésükre való hajlam életmódjuk miatt. A romák több, nemzetiségi alapon szerveződő pártot hoztak létre, de ezek többnyire valamelyik nagy politikai párthoz kapcsolódtak, s önállóan nem jutottak az Országgyűlésbe.
- A zsidóságon belül 2005-ben sikertelen kezdeményezés indult a kisebbségi törvénybe nemzetiségként való felvételért. A Magyarországon élő kínaiak és oroszok száma növekszik, de politikai státuszuk bizonytalan.
Politikai események
[szerkesztés]1989-es események
[szerkesztés]1990-es események
[szerkesztés]- 1990-es magyarországi országgyűlési választás
- 1990-es magyarországi önkormányzati választás
- 1990-es magyarországi népszavazás
1994-es események
[szerkesztés]1997-es események
[szerkesztés]1998-as események
[szerkesztés]2002-es események
[szerkesztés]2003-as események
[szerkesztés]2004-es események
[szerkesztés]2006-os események
[szerkesztés]- 2006-os magyarországi országgyűlési választás
- 2006-os magyarországi önkormányzati választás
- Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
2008-as események
[szerkesztés]2009-es események
[szerkesztés]2010-es események
[szerkesztés]2012-es események
[szerkesztés]2014-es események
[szerkesztés]- 2014-es magyarországi országgyűlési választás
- 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
- 2014-es magyarországi önkormányzati választás
2016-os események
[szerkesztés]2017-es események
[szerkesztés]2018-as események
[szerkesztés]2019-es események
[szerkesztés]2021-es események
[szerkesztés]2022-es események
[szerkesztés]2024-es események
[szerkesztés]Külpolitika
[szerkesztés]Az 1990-es években a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az ország NATO-hoz és Európai Unió-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezetek érdekeivel azonos irányban haladt.
Orbán Viktor kormánya a NATO- és az Európai Unió tagságán túl rövid távú pragmatikus előnyökre törekszik az előbbi szervezetek rendszerszintű riválisaival, így Oroszországgal és Kínával való szoros együttműködés révén, gyengítve mind a NATO, mind az EU integritását és ellenálló képességét.[29][30]
Az ország helyzete az Európai Unión belül
[szerkesztés]Magyarország tagja a schengeni övezetnek, de nem tagja az eurózónának. A 705 tagú Európai Parlamentben (EP) 21 képviselői hellyel rendelkezik. Magyarországon először EP-választásokra 2004-ben került sor. A 2019-es EP-választásokon öt párt szerzett mandátumot: Fidesz (13), DK (4), Momentum (2), MSZP (1), Jobbik (1). Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér.
Konfliktusok
[szerkesztés]- A szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok irányában minden kormány a saját ideológiájának megfelelő politikát folytat.
- A környezeti problémák (például Bős–nagymarosi vízlépcső) kérdése további zavarokat okoz a magyar külkapcsolatokban.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Techet Péter: Az alkotmánybíróság diszkrét bája. Bar!kád.hu.
- ↑ Freedom House: Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim. 444.hu, 2020. május 6.
- ↑ Kerner Zsolt - Kimondta az Európai Parlament: Magyarország nem demokratikus ország (24.hu, 2022.09.15.)
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Országfejezetnevű lábjegyzeteknek - ↑ Megjelent a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről szóló első éves jelentés (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.)
- ↑ Bekesi, Aron B. (2023. december 27.). „The Paradox of Anti-Democratic Arguments: a defence of democratic principles in debate” (angol nyelven). Science & Philosophy 11 (2), 84–94. o. DOI:10.23756/sp.v11i2.1372. ISSN 2282-7765.
- ↑ Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Nemzeti Választási Iroda - 2014. évi országgyűlési választások. www.valasztas.hu. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
- ↑ „Jelöltek, listák - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Országos részvételi adatok - Nemzeti Választási Iroda”, Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2023. június 12.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ Az OVI adatai
- ↑ A Horn-kormány mögött 2/3-ot meghaladó parlamenti többség állt.
- ↑ Márk, Benics: Körülbelül kétszáz párt indulhat az európai parlamenti választáson (magyar nyelven). 444, 2024. március 17. (Hozzáférés: 2024. március 18.)
- ↑ a b c Te párttag vagy? Ez ma már elég ciki!. Blikk, 2015. november 10. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
- ↑ Attila, Kálmán T.: Kezd összeesni az MSZP, a párt inkább hallgat a taglétszámról (magyar nyelven). NOL.hu, 2016. július 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
- ↑ a b c d e Felrázott az EP-választás, és belépnél valamelyik pártba? Elmondjuk, hogyan kell! (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
- ↑ Az adatok forrása 2014-ig: Kovács László Imre: „Gondolta a fene” – Avagy választói és pártstratégiák a magyar választási rendszerben Archiválva 2007. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b c A szakasz forrása: Török Gábor (et. al.): A magyar politikai rendszer (Osiris, 2005), Online segédanyag Archiválva 2007. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)BTInevű lábjegyzeteknek - ↑ Dezső András - Buda Péter: Amit Orbán „el tud érni”, azt valójában Putyin akarja (Telex.hu, 2024.07.08.)
További információk
[szerkesztés]- Dezső András - A kormánypártok most nagyon is legyőzhetőnek tűnnek, ezért lesz még durvább a belpolitika 2026-ig (Telex.hu, 2024.11.04.)
- Pétervári Zsolt - Mitől sziklaszilárd az orbánizmus? (Piac & Profit, 2023.08.04.)
- Szaporodnak a fura kispártok (origo.hu) – lista
- WikiLeaks: Magyarország balliberális szemmel[halott link]. Mno.hu. Hiv. beill.: 2011. 0
9. 13.
- Vegyes kampánymaszlag (Szemétdomb.freeblog.hu)
- Ki mennyit kap? Archiválva 2007. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – összeállítás a képviselői díjazásokról. Gondola.hu.
