Ugrás a tartalomhoz

Kiskunlacháza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pereg szócikkből átirányítva)
Kiskunlacháza
Községháza
Községháza
Kiskunlacháza címere
Kiskunlacháza címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásRáckevei
Jogállásváros
PolgármesterDr. Répás József (független)[1]
Irányítószám2340
Körzethívószám24
Népesség
Teljes népesség9272 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség93,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület93,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′, k. h. 19° 01′47.200000°N 19.016667°EKoordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 19° 01′47.200000°N 19.016667°E
Kiskunlacháza (Pest vármegye)
Kiskunlacháza
Kiskunlacháza
Pozíció Pest vármegye térképén
Kiskunlacháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunlacháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kiskunlacháza város Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Csepeli-síkon, Budapesttől délre helyezkedik el, a Ráckevei-Duna bal parti oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Áporka, északkelet felől Délegyháza, kelet felől Bugyi, délkelet felől Apaj, dél felől Dömsöd, délnyugat felől Ráckeve, északnyugat felől pedig Szigetszentmárton; utóbbi két település már a Ráckevei-Duna túlsó partján, a Csepel-szigeten helyezkedik el. Külterületei északi irányban messze elnyúlnak a központjától, így abban az irányban határos még az egyébként távolabb fekvő Majosházával is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település központján végighalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az 51-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Ráckevével az 5101-es, Apajjal és Kunszentmiklóssal az 5203-as, Bugyival pedig az 5204-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Kelebia-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is volt a területén: Budapest felől sorrendben Áporka megállóhely, majd Kiskunlacháza vasútállomás. Az előbbi Kiskunlacháza és Délegyháza határvonala közelében létesült, a névadó község központjától 4-5 kilométerre keletre, de félreeső elhelyezkedése miatt már évtizedekkel ezelőtt megszűnt. A vasútállomás Kiskunlacháza belterületének keleti szélétől bő egy kilométerre helyezkedik el, az 5203-as út vasúti keresztezésétől északra, közúti elérését az előbbi útból kiágazó 52 303-as számú mellékút teszi lehetővé.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet.

Története

[szerkesztés]

A település és környéke már a honfoglalás óta lakott hely. Első ismert neve Szántó volt. Nevét rab szántó királyi szolgálónépeiről kapta.

1020 körül I. István király Szántót a veszprémvölgyi apácakolostornak adta, mint az a görög alapítólevélből, és annak latin megújításából kiderül, a Duna mellett fekvő Szántó falut 30+20 rab cseléddel, s vele a Duna szombati révét 7-révésszel és [szombatnapi] vásárt vámjával, s 12 dunai halásszal együtt.

1272–1290 körül IV. László király Szántó fehérvári várföldet az örökös nélkül elhalt Beek földje mellett Péter, Abraam, Jakab comes és Herboldus királyi tárnokoknak és ételfogóknak (tavarnici et dapiferi) adta és határait leíratta.

1300-ban „Szigetmelléki” Herbordus és Kulus – a szántai Lack és Kolos család őse – két társával Taksony melletti föld ügyében szerepel. 1321-ben Szántó része egy bizonyos Lászlóé volt, kit Kolus testvérévé fogadott, de magtalan halála után földjét a király nem Kolusnak, hanem Botond fia Jánosnak adta, de még ez évben visszavette tőle, és mégis Kolus fiainak, Miklós, Kolus, és Lack testvéreknek adta, s adományát 1324-ben meg is erősítette. 1326-ban Tretul (dictus) Miklós pozsonyi ispán és Rorandus fia Lepes (dictus) Miklós szántai birtokukat átadták Sziget-melléki (de iuxta Magna Insula) Kolos fiainak, Kulus mesternek, Lachknak és Miklósnak. 1329-ben Becsei Imre Pereg nevű faluja felől elhatárolták Herbordus fiai Szántó birtokát.

1331–32-ben Becsei Teuteus (Becsei Töttös) és Vezzeus mestereket, nővérük Margareta Herbold fia Abraam neje hitbére felől Herbord comes fiai, Beke, Endre és Etel, valamint Donat fia Egyed Izsótelkével elégítik ki. 1376-ban Izsótelkét, 1420-ban pedig Herboldházát azonosnak mondják Szántóval.

Szántó utóbb birtokosairól, Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról Lackháza nevet kapott.

2021. szeptember 1-től várossá vált.[3]

Pereg

[szerkesztés]

Pereg Árpád-kori település, 1950-től szintén Kiskunlacháza része. Pereg a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi Yginig, előzőleg egy [dunai] sziget birtokosa volt; ezt azonban II. András király elvette tőle, és helyette adta neki a peregi várföldet. „1239-ben IV. Béla király megállapította, hogy az elvett sziget jóval nagyobb volt, mint a kapott várföld, ezért Yging fiait, Gergelyt és Enoc-ot meghagyta benne. 1298-ban Tenkeleu fia Péter, felesége >salch, Job leánya leánynegyedébe 3 M-t kapott Peregi Márton fiaitól; közbenjárt a (Sziget-) Szentmiklósi pap, Inok fia Péter comes és Kuch fia Benedek comes.”

1312-ben az Ürbőiek 10 M-ért eladtak egy peregi földet Bicch (dictus) Péter mellett Becsei Imrének. Inok fia Péter fia János magtalan halálával Károly Róbert király Becsei Imre comesnek (ispán) adta peregi földjüket. 1312 és 1329 között a peregi földeket Becsei Imre vásárolta meg. 1329-ben Becsei Imre peregi földjét elhatárolták a tőle északra eső Szántó falutól (Lacházától), az oklevélben megemlítik, hogy a határtól út vezet a Szent Imre-egyház felé. Erről e falut a 15. században Kispereg vagy Szentimrefalva néven is nevezték. Tőle délebbre feküdt Nagypereg, mely Treutel Miklós birtoka volt.

1332-ben a papja 7 garas pápai tizedet fizetett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kocsis Mihály (független)[4]
  • 1994–1998: Kocsis Mihály (független)[5]
  • 1998–2002: Kiss Imre (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF)[6]
  • 2002–2006: Kiss Imre (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Répás József (független)[8]
  • 2010–2014: Dr. Répás József (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Répás József (független)[10]
  • 2019–2024: Dr. Répás József (Fidesz)[11]
  • 2024– : Dr. Répás József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
8855
8840
8876
9201
9129
9090
9272
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,8%, református 25,5%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,3% (26% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% görögnek, ukránnak és szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,5% volt római katolikus, 19,9% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetes személyek

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Kiskunlacháziak
  • Itt született Nagy István (1829–1896) újságíró, műfordító.
  • Itt született és itt is halt meg Kégl Sándor (1862–1920) orientalista, irodalomtörténész, a magyar iranisztika kiemelkedő alakja, az MTA tagja.
  • Itt született Rékai Gábor (1916–) agrárpolitikus, malomipari szakértő, 1967–1976 között a Gabona Tröszt vezérigazgatója.
  • Itt született Pelsőczy László (1947) színművész, műsorvezető.
  • Itt született Volly István (1907–1992) folklorista, népdalgyűjtő.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Református templom
A peregi katolikus templom
  • Református templom (1771); előtte "szégyenkő"
  • Peregi (Szent Mihály) katolikus templom (1774)
  • Hajós-kúria – Bankháza
  • Lacházi (Szent László) katolikus templom
  • Angyalosház
  • Peregi temető kápolna

A környék arculatát leginkább a kavicsbányászat nyomán keletkezett bányatavak határozzák meg.

A településen gyűjtött népdalok

[szerkesztés]
Cím Gyűjtő Év
Esik az eső, hajlik a vessző Volly István 1933
Gyászba borult Isten csillagvára Volly István 1929
A kis Jézus megszületett Volly István 1930
Pereg címere

Testvérvárosa

[szerkesztés]

Különálló részei

[szerkesztés]
  • Pereg – ma már összeépült Lacházával
  • Bankháza – itt található egy régi "szovjet katonai reptér"
Bővebben: Kiskunlacházi repülőtér
  • A településhez sok tanya is tartozik. Pl.:
    • Szúnyogpuszta
    • Öreg Állás tanya
    • Szerfás tanya

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ „A köztársasági elnök 409/2021. (VIII. 3.) KE határozata városi cím adományozásáról”. Magyar Közlöny. 
  4. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  7. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  10. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. március 28.)
  11. ↑ Kiskunlacháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  12. ↑ Kiskunlacháza Helységnévtár
  13. ↑ Kiskunlacháza Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Nemzet Tört. II.242.
  • Györffy György: Fejér várm.
  • Zádor Anna-Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon. Budapest, 1943.
  • Bibó István: Az Alföld Késő barokk és klasszicista építészetének néhány kérdése. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1967. 525-567. old.
  • Genton István: Magyarország műemlékei, Budapest, 1951.
  • Bierbauer Virgil: A magyar építészet története. Budapest, 1937.
  • Bierbauer Virgil: A magyar építészet két rétege. Magyarságtudomány, II. évf. 1936, 264-272 old.
  • Magyar református templomok. Fősz. Dr. Kováts J. István. Athenaeum. Budapest. 1942.
  • Novák László (Arany János Múzeum Nagykőrös) A Duna-Tisza köze északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai a 18. 19. században. (Szerk.:Farkas Rozália) Studia Comitatensia 25. 1995.
  • Művészet és Felvilágosodás, művészettört. tanulmányok. Szerk. Zádor Anna és Szakolcsi Hedvig. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1878.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskunlacháza&oldid=27553405”