Ugrás a tartalomhoz

Bajna (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bajna (egyértelműsítő lap).
Bajna
Bajna címere
Bajna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterPallagi Tibor (független)[1]
Irányítószám2525
Körzethívószám33 (447)
Testvértelepülései
Lista
Bart
Népesség
Teljes népesség1833 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség50,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″47.652119°N 18.598789°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″47.652119°N 18.598789°E
Bajna (Komárom-Esztergom vármegye)
Bajna
Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bajna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajna község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Gerecse keleti szélén fekszik Budapesttől nyugati irányban körülbelül 45 kilométerre, az Esztergomot és Tatabányát összekötő képzeletbeli vonalnak majdnem pontosan a közepénél.

Központjának északnyugati részén északkelet-délnyugati irányban áthalad a Tát-Tatabánya közti 1119-es út, amelybe itt torkollik bele a Zsámbéktól Szomoron át idáig húzódó 1105-ös. Szintén a község területén ér véget a Nyergesújfalutól idáig vezető 1125-ös út, és itt indul az Epölön és Máriahalomon át Únyig tartó 1122-es.

A legközelebbi települések: Epöl 3,5, Nagysáp 5, Szomor és Gyermely 9-9, Héreg 10, Bajót 10, Tarján, Tát és Tokod egyaránt 14-14, Nyergesújfalu és Lábatlan pedig 15-15 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.

A település a 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zoárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került.

1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és testvérét, Pétert hamis pénzveréssel vádolták meg, s miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Zsigmond király uralkodásának vége felé a falu már a bajnai Both család birtoka volt, amely innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. 1885–1891 között a templom kereszthajóval és két mellékhajóval bővült Simor János esztergomi érsek jóvoltából, aki korábban itt szolgált. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1888-ban visszaállították a plébániát is, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult. Simor János építtette az iskolát is.

A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) templomának helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban Sárás elpusztult települést is említik.

Bajnát azonban mindenekelőtt az ún. Sándor–Metternich-kastély tette ismertté, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pallagi Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Pallagi Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Pallagi Béla (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Kalmár Zoltánné (független)[6]
  • 2006–2010: Pallagi Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Pallagi Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Pallagi Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Pallagi Tibor (független)[10]
  • 2024– : Pallagi Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1937
1937
1856
1861
1863
1867
1833
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 8,1% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Sándor–Metternich-kastély a magasból
    A Sándor–Metternich-kastély a magasból
  • A kastély
    A kastély
  • A templom
    A templom

Légifotók a kastélyról

[szerkesztés]

Híres személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  11. ↑ Bajna Helységnévtár
  12. ↑ Bajna Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
  • Tóth Krisztina: Bajna; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bajna
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna (Magyarország) témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajna_(Magyarország)&oldid=27482441”