Kömlőd
| Kömlőd | |||
 | |||
| A község központja; 9 órától 2 óra felé a 8135-ös út húzódik Kisbér irányába, a kép alján a 8137-es út becsatlakozó szakasza látható | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Oroszlányi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bogáth István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2853 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1108 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″47.546781°N 18.260481°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 48″, k. h. 18° 15′ 38″47.546781°N 18.260481°E | |||
 Kömlőd
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Kömlőd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlőd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kömlőd (szlovákul: Kemlíd) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban. Hozzá tartozik Parnakpuszta (Parnaková Pusta) is.
Fekvése
[szerkesztés]A Vértes hegység lábánál, a Tatai-hegysor (Bársonyos) dombvidékén fekszik. Oroszlánytól 9 kilométerre északnyugatra, Kisbértől 25 kilométerre keletre, Tatától 15 kilométerre délnyugatra, Tatabányától 15 kilométerre nyugatra található.
Központján a Tatabánya-Kisbér közti 8135-ös út halad keresztül, Tatával a 8137-es út köti össze. Nagyparnakpuszta nevű, a központtól távol eső külterületi településrésze a Mór-Kocs közti 8127-es út mellett helyezkedik el.
Autóbusszal a település az 1256-os, 1702-es, 1848-as, 1851-es, 8464-es, 8574-es és 8594-es járatokkal érhető el.[3]
Története
[szerkesztés]A település neve 1439-ben Kemlew, 1446-ban Kemlewd alakban fordul elő. .
Területe részben a gesztesi várhoz tartozott, részben nemesi birtok volt, majd 1526 után török uralom alá került. 1543-ban a vele szomszédos Parnakkal (Pormik) együtt feldúlták. Az 1600-as évektől magyarok lakta református falu. Lakói nagyrészt zsellérek voltak. Birtokosai a Pázmándy, Sárközy, Saffaliczky, Badics, Pálffy, Szemerey, Jókuty, Szabó családok voltak.
1705. június 9-én zajlott le a kömlődi csata: a Johann Wenzel Dietrich Glöckelsberg császári tábornok vezette szerb-osztrák sereg visszavonulásra kényszerítette Vak Bottyán kurucait a kömlődi sáncokból.
A falu gazdagon termő földjein kiváló minőségű gabonát, burgonyát, zöldséget, takarmányt és szőlőt termeltek. Fejlett volt állattenyésztése is, volt hengermalma, szeszgyára, téglaégetője. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott.
Parnakpuszta
[szerkesztés]A tatárjárás után a majki premontrei prépostság filiát hozott itt létre. A parnaki monostor 1294-ben a morvaországi zábdorovicei prépostság függésébe került, de 1320-tól újból függetlenedett tőle. Parnaki Miklós neve 1327-ben tűnik fel (komáromi nemesek közt tanúskodik Tés ügyében). Az 1937-es térképen már mint pusztát jelölik. (Parnaki halom, Nagyparnak-puszta)
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Madari Ferenc (független)[4]
- 1994–1998: Madari Ferenc (független)[5]
- 1998–2002: Madari Ferenc (független)[6]
- 2002–2006: Madari Ferenc (független)[7]
- 2006–2010: Kiss Ferenc (független)[8]
- 2010–2014: Kiss Ferenc (független)[9]
- 2014–2019: Bogáth István (független)[10]
- 2019–2024: Bogáth István (független)[11]
- 2024– : Bogáth István (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1111 | 1109 | 1090 | 1097 | 1085 | 1094 | 1108 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 19,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26,1% (33,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,2-0,2% ukránnak, örménynek és cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, bolgárnak, horvátnak és románnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt római katolikus, 14,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templomát 1784-ben építették.
- A szomszédos Parnakon még a múlt században is láthatóak voltak egy régi monostor romjai.
- Hugonnay-kastély
- Perczel-kúria
- Virágh-kúria
- Csánó-kúria
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt élt Czibor Ferenc református lelkész, pápai tanár és itt hunyt el 1886. március 21-én.
- Itt született 1784-ben Deáky Gedeon református lelkészíró.
- Konkoly Thege Miklós világhírű csillagász a Kömlőd melletti Tagyos-pusztai birtokán épített csillagvizsgálójában végezte tudományos vizsgálatait.
- Itt született 1814. október 22-én Obernyik Károly író, szinműíró.
- Itt született 1760. május 11-én Pálóczi Horváth Ádám költő, polihisztor.
- Itt született és hunyt el Somogyi István (1898-1981) naiv rajzoló, aki élete utolsó két évtizedében foglalkozott rajzolással.[14]
- Itt élt Kosztolányi Enikő írónő, Kosztolányi Dezső rokona.
- 1957-től itt élt és haláláig dolgozott a gyógypedagógiai intézményben Töltéssy Lívia (1926-1976).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Kömlőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Kömlőd Helységnévtár
- ↑ Kömlőd Helységnévtár
- ↑ Balogh Kata - Bárdos István: Komárom-Esztergom megye. Településtörténeti kalauza, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya; vertesszolos.hu - 1993.
.svg)
