Ugrás a tartalomhoz

Kolozsnéma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szlovák településről szól. Hasonló címmel lásd még: Néma (egyértelműsítő lap).
Kolozsnéma (Klížska Nemá)
A kolozsnémai református templom
A kolozsnémai református templom
Kolozsnéma zászlaja
Kolozsnéma zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásKomáromi
Rangközség
PolgármesterSzalay Rozália
Irányítószám946 20
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámKN
Népesség
Teljes népesség449 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület11,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 17° 49′ 12″47.752100°N 17.820000°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 08″, k. h. 17° 49′ 12″47.752100°N 17.820000°E
Kolozsnéma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsnéma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kolozsnéma (szlovákul Klížska Nemá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.

Közigazgatási területe 11,8 km², Ronka tartozik hozzá. Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.

Fekvése

[szerkesztés]

Kolozsnéma az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Élővilága

[szerkesztés]
  • 2015
    2015

A faluban 3 gólyafészket vagy fészekalátétet tartanak nyilván, azonban 2012-től egyikről sincs pozitív adat, hogy fészkeltek volna bennük.[2]

Története

[szerkesztés]

1168-ban említik először Villa Nema néven. A 12. században a komáromi vár tartozéka volt, a 13-14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt, majd 1435-ben Némai Kolos Jeromos kapta királyi adományként. 1522-ben Egyházasnéma néven szerepel. Református anyaegyháza az 1530-as évek elején jött létre. A 16. század végén Kolozsnémai Kolos János halála után unokaöccsei, a Hathalmy testvérek (Miklós, Mátyás, Pál és István) kérték a hátrahagyott birtokait Kolosnémán, Nagykeszin, Kiskeszin, Ekelen és Andrásházán.[3] A 16. századi törökdúlás (a Dunán átkelő portyázó csapatok többször kirabolták a falut, mely egy időre elnéptelenedett) után a lengyeltóti Lengyel család birtoka lett. Lengyeltóti Lengyel István (fl. 1567–1581), szigligeti várkapitány, földbirtokos feleségül vette dalkai Hathalmy Zsófia kisasszonyt, akinek a szülei Hathalmy György (fl. 1549–1567), semptei várnagy, földbirtokos és némai Kolosi Erzsébet (fl. 1580) voltak. Lengyel István anyósától örökölték Kolozsnémat; Hathalmy Györgyné némai Kolozs Erzsébetnek a szülei némai Kolos Ambrus (fl. 1508–1518), veszprémi követ, földbirtokos és sávolyi Jósa Orsolya voltak.

Az 1848–1849-es szabadságharc idején a falu mellett ütköztek meg a császáriak a magyar csapatokkal. Lakói főként halászatból éltek. A községnek két vízimalma volt és itt állt a Duna egyik fontos kikötője is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kolos-Néma, magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik rónaságon az öreg Duna mellett, Kis- és Nagy-Keszi szomszédságában, Komáromhoz nyugotra 1 s 1/4 mfldnyi távolságra. Nevét vette Kolos családtól s annak néma leányától, melly családnak lakháza a mostani templom és temető emeltebb helyén volt, mint az alapkövek most is mutatják. Határa 2511 holdra terjed, mellynek harmada rét és sziget, melly egyszersmind tüzifát szolgáltat a lakosoknak. A némai szigetet képezi a falu mellett elnyuló holt Duna. Az urbéri föld tesz 415 holdat, a többi majorsági birtok, földe első osztálybeli s mindent megterem. Az állattenyésztés is szorgalmasan üzetik; egyébiránt határában több nádas és mocsáros tavak találtatnak. Népessége 455 lélek, ebből reform. 302, ebből 65 nemes, 235 nemtelen, 153 r. kath. Urbéri telek van 11 és 1/2, zsellér 7. Nevezetesebb épületei: a reformatusok anyaegyháza, r. katholikusok kápolnája és Zámory György ur lakháza; végre a falun felől 300 ölre a kis Duna partján egy régi szentegyház alapkövei láthatók. F. u. Zámory, Vigyázó, Csorba, Somody családok és a szentmártoni apátság." [4]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A falu lakói sokáig halászattal és aranymosással foglalkoztak. Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. Határában álltak az egykori Csépánfalva és Simándfalva települések.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 958 lakosából 919 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 941 lakosából 937 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 979 lakosából 970 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 927 lakosa mind magyar anyanyelvű volt. Ebből 613 római katolikus, 305 református, 5 izraelita és 4 evangélikus vallású volt.

1921-ben 968 lakosából 841 magyar és 20 csehszlovák volt.

1930-ban 884 lakosából 777 magyar és 60 csehszlovák volt.

1941-ben 795 lakosából 794 magyar volt.

1970-ben 750 lakosából 720 magyar és 14 szlovák volt.

1980-ban 694 lakosából 660 magyar és 30 szlovák volt.

1991-ben 606 lakosából 573 magyar és 25 szlovák volt.

2001-ben 579 lakosából 534 magyar és 40 szlovák volt.

2004-ben 546 lakosa volt.

2011-ben 520 lakosából 482 magyar és 31 szlovák volt.

2021-ben 449 lakosából 378 (+9) magyar, 53 (+12) szlovák, 4 egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Régi templomának alapfalai a Holt-Duna partján láthatók. Mai református temploma 1793-ban egy régebbi építmény alapjaira épült, 1794-ben fatornyot építettek hozzá. 1857-ben az éppen felújított templomot tűzvész pusztította és csak 1858-ban állították helyre.
  • Az Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.
  • A fennmaradt 19. századi gazdaházak a népi építkezés értékes emlékei.
  • A faluban található a későbarokk, nyeregtetős Zámory-kúria.
  • A községben 1962. óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.

Emlékművek

[szerkesztés]
  • A falu közepén áll az első világháborús turulmadaras hősi emlékmű, melyet 1996-ban egészítettek ki a honfoglalási emléktáblával.
  • A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították.
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Honfoglalási emléktábla
    Honfoglalási emléktábla
  • Második világháborús emlékmű
    Második világháborús emlékmű

Szakrális kisemlékek

[szerkesztés]
  • A katolikus templom mellett álló Mária-képoszlopot 1923-ban állították.
  • A katolikus temetőben három nagykereszt is található:
    • A templom bejáratánál szemben álló vörösmészkő kereszt;
    • Fából készült millenniumi kereszt a templom hátsó falánál;
    • Betonból készült új nagykereszt.
  • A falu központjában található emlékkeresztet 2002-ben állították.
  • A falu nyugati szélén fából készült útmenti kereszt található.
  • Képoszlop
    Képoszlop
  • Temetői nagykereszt (1)
    Temetői nagykereszt (1)
  • Temetői nagykereszt (2)
    Temetői nagykereszt (2)
  • Temetői nagykereszt (3)
    Temetői nagykereszt (3)
  • Emlékkereszt (2002)
    Emlékkereszt (2002)
  • Útmenti kereszt
    Útmenti kereszt

Ronka

[szerkesztés]

Kolozsnémától 1 km-re északra, a falut Füssel összekötő mezőgazdasági út mentén fekszik, a Csicsó-Gelléri-csatorna partján. Jelenleg[8] lakatlan, a majorsági épületeket lerombolták. Fényes Elek Komárom vármegye leírása című munkájában így ír róla: Ronka, puszta, fekszik Kolos-Néma szomszédságában rónaságon. Határa 358 holdnyi, mellyből 168 hold szántóföld, 40 hold kaszáló, 150 hold nyár- és jegenyefás erdő, s innen vásárol Csalóköz egy része tűzifát. Földe s réte igen jó, mind a földmívelés, mind az állattenyésztés virágzó karban van, mivel itt szép majorságot tart a szentmártoni főapátság, mellynek birtokához tartozik az egész puszta, s ezt a Fűsön lakó tisztelendő administrator úr kezeli.[9]

Képtár

[szerkesztés]
  • Községháza
    Községháza
  • Református templom
    Református templom
  • Református templom
    Református templom
  • Református templom
    Református templom
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Régi sírkövek a temetőben
    Régi sírkövek a temetőben
  • Régi sírkereszt a temetőben
    Régi sírkereszt a temetőben
  • Tó Kolozsnémán
    Tó Kolozsnémán
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla
  • A Zámory-kúria
    A Zámory-kúria
  • A Zámory-kúria
    A Zámory-kúria
  • Tűzoltószertár
    Tűzoltószertár
  • A volt lóistálló
    A volt lóistálló
  • Óvoda
    Óvoda
  • A volt Lengyel húsbolt
    A volt Lengyel húsbolt
  • Játszótér
    Játszótér
  • Régi ház a községben
    Régi ház a községben
  • Nyugdíjasotthon
    Nyugdíjasotthon
  • A ronkai major romjai
    A ronkai major romjai
  • Tájkép a község határában
    Tájkép a község határában
  • A Duna töltése Kolozsnéma határában
    A Duna töltése Kolozsnéma határában
  • Kolozsnéma látképe a Duna töltéséről
    Kolozsnéma látképe a Duna töltéséről

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Takáts Sándor: A török hódoltság korából I. 371-372.
  4. ↑ MKSz. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 26.)
  5. ↑ ma7.sk
  6. ↑ Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
  7. ↑ http://cs.wikipedia.org/wiki/Karel_Pecka
  8. ↑ 2010-ben
  9. ↑ Archivált másolat. [2008. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 19.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Klížska_Nemá
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsnéma témájú médiaállományokat.


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kolozsnéma&oldid=25753078”