Környe
| Környe | |||
 | |||
| Környe vasútállomás télen | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Beke László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2851 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4858 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 97,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 32′ 43″, k. h. 18° 19′ 37″47.545339°N 18.326969°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 43″, k. h. 18° 19′ 37″47.545339°N 18.326969°E | |||
 Környe
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Környe weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Környe témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Környe (németül: Kirne) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Vértesalja északkeleti peremén, az Által-ér partján, Tatabányától mintegy 5 kilométerre helyzkedik el. A megyeszékhelytől Kisbérig vezető 8135-ös út, illetve a Velencei-tó térségétől egészen Tatáig húzódó 8119-es út keresztezésénél; Oroszlánnyal a 8155-ös út, Vértessomlóval ás Várgesztessel a 81 128-as út köti össze; érinti a határszélét még a 8143-as út, illetve a Felsőgallától Környebánya érintésével idáig húzódó 8156-os út (korábbi útszámozása szerint 81 129-es út) is. Területe 45,37 km², melyhez még Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik.
Vonattal megközelíthető a Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (Környe vasútállomáson ágazik el a vonaltól a Környe–Pápa-vasútvonal, de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).
Autóbusszal a 770-es, 1254-es, 1256-os, 1257-es, 1628-as, 1702-es, 1784-es, 1824-es, 1841-es, 1842-es, 1843-as, 1844-es, 1845-ös, 1846-os, 1848-as, 1851-es, 1852-es, 1854-es, 8403-as, 8419-es, 8441-es, 8443-as, 8444-es, 8460-as, 8462-es, 8464-es, 8587-es és 8594-es járatokon érhető el a település.[3]
Története
[szerkesztés]Az előkerült leletek alapján már a kő- és bronzkorszak idején is éltek a mai Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók Quirinum, a római belső-erőd maradványai, amely a Pannonia tartomány belső területén épült tíz római erőd legnagyobbika volt.[4] Az erőd feltárása 1930 óta zajlik, 2016-ban a plébánia udvarán megtalálták kapujának maradványait[5][6] és számos pénzérmét. Ez alapján az erőd építését a 360-as évekre tehetjük.[7] Az erődöt villagazdaságok, falusias települések vették körül.[8][9]
Az okiratok szerint 1238-ban említik először „Kernye” néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök a mohácsi csata után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A 17. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.
A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a 19. század közepén leégett. 1865–66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.
A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztóczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást építtetett.
1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét az akkori törvények értelmében kitelepítették.
1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.
Címerének leírása
[szerkesztés]A címerpajzs álló, csücskös-talpú, függőlegesen osztott (hasított). A jobb oldali vörös mezőben ún. légiós zászló van, tetején körívben kiterjesztett szárnyú sassal, a zászló mezőben az „S. P. Q. R.” betűk vannak (SENATVS POPVLVSQVE ROMANVS – A római nép és szenátus). A betűk színe fekete. A bal oldali zöld mezőben felül egy arany búzakéve, alatta egy ezüst ekevas. A búzakéve és az ekevas szélső oldalán egy kiegyenesített ezüst kasza helyezkedik el. A sisakdísz helyén a címerpajzzsal nem érintkező 1238-as évszám került elhelyezésre. A címer alatt arany kartuson fekete betűvel „KÖRNYE” felirat; a zászló alatt vízszintes ezüstszínű hullámos pólya.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Horváth Miklós (független)[10]
- 1994–1998: Horváth Miklós (független)[11]
- 1998–2002: Horváth Miklós (független)[12]
- 2002–2006: Horváth Miklós Endre (független)[13]
- 2006–2010: Beke László (független)[14]
- 2010–2014: Beke László (független)[15]
- 2014–2019: Beke László (független)[16]
- 2019–2024: Beke László (független)[17]
- 2024– : Beke László (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 4418 | 4418 | 4379 | 4678 | 4604 | 4776 | 4858 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,5%, református 7,7%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 21,3% (33,5% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23% volt római katolikus, 5,7% református, 0,9% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 20,6% felekezeten kívüli (47,7% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Környe
- Római katolikus templom (műemlék jellegű)
- Régi római emlékkövek a plébánia udvarán
- Szent Orbán tölgyfaszobor
- Millecentenáriumi emlékpark és Árpád emlékmű
- Konkoly-Thege-kastély
- Konkoly-Thege-kúria
- Posztóczky-kúria
- Szokoly-kúria
- Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)
- Környebánya
- Római erőd maradványai
- Árpád-kori kerektemplom romjai
- Fából faragott harangláb
- 1956-os mártír emlékmű
- Bányász emlékház
Híres környeiek
[szerkesztés]- Itt született Vanya Mária (1950. január 1. – Budapest, 2009. augusztus 18.) olimpiai bronzérmes és világbajnoki ezüstérmes, Bajnokcsapatok Európa-kupája-győztes és az év magyar kézilabdázója díjjal kitüntetett magyar válogatott kézilabdázó.
Képek
[szerkesztés]-
A környei karácsonyfa (2007) -
A környei Árpád-műemlék -
Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére -
Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére (a felirat) -
1945-ben elesett magyar katonák emlékére -
1956 40 éves évfordulója -
1956 40 éves évfordulója (a felirat közelről) -
Alapítási emlékmű -
Alapítási emlékmű (a felirat közelről) -
Alapítási emlékmű (jobb oldali felirat közelről) -
Vallási emlékmű (a felirat nagy része olvashatatlan de az még kivehető, hogy 1863-ban készült és van rajta egy név: Maria Wittman) -
Régi szerszámok a környei tájház helytörténeti gyűjteményében -
Környe látképe madártávlatból -
Környe légi felvételen -
Környe katolikus temploma légi fotón
,_K%C3%B6rnye.jpg)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
- ↑ Környén megtalálták Quirinum kapujának tornyát. Index.hu, 2016. július 29. (Hozzáférés: 2022. május 26.)
- ↑ Óriási római erődöt tárnak fel a szomszédos Környén, 2016. július 26. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Római kori erőd tornyát tárták fel Környén. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Index, 2016.07.29.
- ↑ Római kori sírt találtak Környénél, 2017. március 25. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Kukkantson be a Környén talált római kori szarkofágba!. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Környe Helységnévtár
- ↑ Környe Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- ↑ Index, 2016.07.29.: Környén megtalálták Quirinum kapujának tornyát. Index, 2016. július 29. (Hozzáférés: 2016. július 29.)
.svg)
