Ugrás a tartalomhoz

Velencei-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Velencei-tó
A Velencei-tó este, távolban a Velencei-hegység
A Velencei-tó este, távolban a Velencei-hegység
Ország(ok) Magyarország
HelyFejér vármegye
Elsődleges forrásokCsászár-víz, Bágyom-ér és több kisebb vízfolyás[1]
Elsődleges lefolyásokDinnyés–Kajtori-csatorna
Hosszúság10,8 km
Szélesség1,5 – 3,3 km
Felszíni terület24,9 km2
Átlagos mélység1,5 m
Legnagyobb mélység2,0 m
Víztérfogat0,03984 km3
Part hossza28,5 km
Tszf. magasság100 m
Elhelyezkedése
Velencei-tó (Magyarország)
Velencei-tó
Velencei-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″47.208333°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 18° 36′ 00″47.208333°N 18.600000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Velencei-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Gyakori halak a Velencei-tóban

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb[* 1] természetes tava.[2] Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.

Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.[3]

A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Földrajz

[szerkesztés]

Fejér vármegyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. A Mezőföld földrajzi középtájon, azon belül a Velencei-medence földrajzi kistájon található.

Vízellátását főként a Vértesben eredő és a Zámolyi-medence vizeit összegyűjtő Császár-víz biztosítja. A Velencei-hegységből hat vízfolyás táplálja, közülük a pákozdi Bella-patak a legszámottevőbb. Velencénél ömlik bele a Bágyom-ér, déli irányból pedig három árok torkollik a tóba. Lefolyását a Sárvízbe torkolló mesterséges Dinnyés–Kajtori-csatorna biztosítja.[4]

A tóban két mesterséges sziget található: a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget.

Története

[szerkesztés]

A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. Az árkos mélyedést egyrészt a viharos szelekkel együttjáró esők egyre jobban kimosták, másrészt a hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt.[5]

A tó az elmúlt másfél évezred folyamán tizennégyszer, azaz átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt. A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt, amikor a Fertő is erre a sorsra jutott.[4] Ebben az időszakban a fehérvári huszárok gyakorlatoztak a kiszáradt mederben. Ezzel szemben több alkalommal kiáradt, elöntve a parti területeket: a legjelentősebbek az 1838-as és az 1963-as tavaszi áradások voltak.[4]

Jelenleg a tó természetes életútjának körülbelül a felénél tart, külső beavatkozások nélkül az elláposodás, majd feltöltődés lesz a sorsa néhány évezreden belül, a mederkotrás viszont drasztikus beavatkozás a tó élővilágába, a kitermelt több millió köbméter iszapnak a tavon kívülre való elszállítása és elhelyezése szinte megoldhatatlan feladat.[forrás?]

A tó felületének jelentős részét ma is nádasok borítják

Az 1960-as évek végén kezdődött meg a tó akkori korszellemnek megfelelő szabályozása, ebben a természetvédelem mai szempontjai nem szerepeltek, ennek során a partvonal körülbelül felében a tó eredeti arculata teljesen elveszett.[forrás?] Emellett az ebben a korban történt intenzív műtrágyázásból a felesleg műtrágya tóba jutó hányada tovább növelte a szerves anyag felhalmozódást. A helyiek emléke szerint a 70-es években a tó vize még átlátszó volt. Ez a 90-es évekre már közel sem volt igaz.[6]

A szabályozás keretében a Dinnyés–Kajtori-csatornán Dinnyésnél zsilipet építettek, a Császár-vízen Zámolynál (1971-ben) megépítették a Zámolyi-víztározót, valamint Pátkánál (1975-ben) a Pátkai-víztározót.

A tó medrének mintegy 50%-át 1977–1978-ban kotrással kimélyítették. A felgyűlt kotrási iszapból alakították ki mintegy 1 millió m³ iszap és nád felhasználásával a Cserepes-szigetet – amelyet ezt követően 6 m-es betoncölöpökkel cölöpöztek körbe –, valamint a Velencei-szigetet.

Velencei-tavi csónakkikötő

A kotrás hatására a nádasok aránya a tó felületének 60%-áról 40%-ára szorult vissza. A partvonal feltöltése és beton védművekkel való kiépítése miatt a természetes tópart csak kevés helyen maradt meg.[4][7][8]

Az északkeleti parton Velence és Agárd között, a feltöltések miatt a tóból mintegy 100 méteres sáv elveszett. Az egykori partvonal közvetlenül a 7-es főút 30a vasútvonal északi oldalán haladó régi szakasza mentén húzódott. A vonalát a még élő fűzfák mutatják. A tómeder feltöltött helyén strandot, bevásárlóközpontot, üdülőket építettek. A maradék területeket felparcellázták, ami nyaralókkal és hétvégi házakkal telt meg. Az északnyugati partvonalon Sukoró térségében két és fél kilométer hosszban evezős pályát építettek. A természetes környezet, nádas itt sem maradt meg.

A tópart természetközeli arculatát nagyarányú építkezések változtatták meg. Az első nagyobb modern épület az Expressz Ifjúsági szálló volt a velencei vasútállomás mellett, ez az 1970-es évek elején épült. (Azóta nem volt felújítva.) 2000 után a közel az egy évszázadig működő régi strand helyén több épületből álló wellness-szálló létesült, majd 2010 körül kezdődött a feltöltött északkeleti parton a pláza építése. Mindezek a változások végleg eltüntették a tó nagy részének természetközeli állapotát.

2022 nyarán a tó ismét a kiszáradás jelét kezdte mutatni,[9] ám egyelőre még nem világos, hogy a teljes víztartalma kiapad, vagy az aszály elmúltával ismét növekedésnek indul? Hasonlóan csökken a Tisza-tó és a Balaton vízszintje, továbbá rekord alacsony állást mértek a Dunán és Tiszán is.[10] A szárazság következtében a Tápió folyó is kiapadt Pest megyében és országszerte hasonló állapot súlyt más kisebb folyót vagy patakot.[forrás?]

Vízhiány

[szerkesztés]

2019-2021 között a tó elveszítette vízmennyiségének 44%-át.[11] A tapasztalható alacsony vízállásnak számos oka van, többek között a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható egyre gyakoribb kánikula, illetve az egyre magasabb hőmérséklet jelentősen növeli a tó természetes párolgását. Ezt szemlélteti az, hogy 40 fokos kánikulában a tó vizét csökkentő párolgás elérheti a napi 1 centimétert.[12]

A tó vízszintjére szintén negatív hatással van a tó elsődleges víz forrásául szolgáló Császár-víz területén az elmúlt 10 évben végzett rehabilitációs projekt, mely révén Csákvártól délre a Csíkvarsai-réten elárasztásra került egy közel 500 ha-s terület[13][14](ez a Pátkai-víztározó jelenlegi méretének négyszerese), ami ezáltal jelentősen csökkenti a Császár-víz vízhozamát.

2021 augusztusában bejelentették, hogy a tó megmentése érdekében, a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres és elkészít egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.[15]

Érdemi csapadékmennyiség híján 2021 szeptembere és decembere között a Zámolyi-víztározó teljes leengedéséből kapott utánpótlást a tó. 2022 júliusában mindössze 4 cm-el magasabb vízállást mértek az egy évvel korábbihoz képest: 77 helyett 81-et, miközben 130 cm lenne az optimális vízszint.[16]

A tartós aszály eredményeként Agárdon 2022. augusztus 2-án süllyedt a tó a korábbi negatív rekord, az 1949-es 63 cm alá.[17][18] Ez augusztus 9-ére 58 cm-re apadt.[19][20] A meleg és száraz időjárás hatására a vízszint tovább süllyedt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai alapján 2022. augusztus 20-án a tó rövid időre elérte az 50 cm-es vízállást is.[21]

Főbb nevezetességek a tó környékén

[szerkesztés]
A Velencei-tó térképe

Agárd

[szerkesztés]
Bővebben: Agárd

Dinnyés

[szerkesztés]
Bővebben: Dinnyés

Kápolnásnyék

[szerkesztés]
Bővebben: Kápolnásnyék

Pákozd

[szerkesztés]
Bővebben: Pákozd

Sukoró

[szerkesztés]
Bővebben: Sukoró

Velence

[szerkesztés]
Bővebben: Velence (Magyarország)

Egyéb településeken

[szerkesztés]

Élővilág

[szerkesztés]
Bütykös hattyú a Velencei-tavon

Itt található a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület.

Növényzet

[szerkesztés]

A tó mentén a legjellegzetesebb fajok a gyékény, a hínár, a nád és a tengermelléki káka.

Állatvilág

[szerkesztés]

Fontosabb állatfajok a tavon és környékén:

A tóban 26-féle növényevő és ragadozó hal él, köztük

A tó szabályozása miatt számos halfaj egyedszáma erősen lecsökkent.

Tóparti települések

[szerkesztés]

A tókörnyéki települések a Gárdonyi kistérséghez tartoztak 2012-ig, 2013-tól pedig mindegyik a Gárdonyi járáshoz tartozik.[22]

Közlekedés

[szerkesztés]

Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.

Képgaléria

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A Balaton, a Fertő és a Tisza-tó nagyobbak, de az utóbbit mesterségesen duzzasztották, így a Velencei-tó a harmadik legnagyobb természetes magyarországi tó.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Velmira: A Velencei-tó térsége. Velence Ó-falui Ingatlaniroda. [2008. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  2. ↑ Bozó András: MAGYARORSZÁG TERMÉSZETJÁRÓ FÖLDRAJZA Archiválva 2006. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben 4.3 Magyarország tavai
  3. ↑ A tó bemutatása. velenceito.hu. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
  4. ↑ a b c d Csatornázás és szennyvíztisztító beruházás a Velencei-tónál – Vízrajz (magyar nyelven). Nadap. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  5. ↑ Velencei-tó – "a napfény tava" Archiválva 2009. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben kul-tura.hu
  6. ↑ How Does Fertilizer Affect Aquatic Ecosystems? (angol nyelven). Sciencing. (Hozzáférés: 2023. március 20.)
  7. ↑ Boromisza Zsombor: Tájváltozás a Velencei-tó partján (magyar nyelven) (pdf). Tájvédelmi füzetek 2. szám. Budapesti Corvinus Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  8. ↑ Kiss Gábor, Boromisza Zsombor, Tari Anna, Kiss Péter: Természetismereti kenutúra (magyar nyelven). Nádastó Környezetvédő Csoport. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 28.)
  9. ↑ A kritikust közelíti a Velencei-tó vízszintje - idén is lesz halpusztulás? (novekedes.hu)
  10. ↑ Baj van: Kiszáradhat a Velencei-tó (Berek)
  11. ↑ Zsuppán András: Kis magyar klímakatasztrófa – két év alatt a víz 44 százaléka eltűnt a Velencei-tóból (magyar nyelven), 2021. július 9. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  12. ↑ Fehér János - Velencei-tó: kongatják a vészharangot, de nem először tűnne el belőle a víz (Telex.hu, 2021.11.02.)
  13. ↑ Élőhely-rekonstrukciós beruházások a Vértesi Natúrparkban I.. provertes.hu. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  14. ↑ provertes: Vizes élőhely-rekonstrukciók a csákvári Csíkvarsai-réten (magyar nyelven). Gyepgazdálkodás, 2020. április 28. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
  15. ↑ „A Kék bolygó alapítvány hosszú távú megoldást keres a Velencei-tó helyzetére”, origo.hu, 2021. augusztus 9. 
  16. ↑ Pengeélen táncol a Velencei-tó, bármikor jöhet egy újabb halpusztulás - HVG Youtube csatorna, 2022.07.07.
  17. ↑ Rekordalacsony szintet ért el a Velencei-tó vízállása - Népszava, 2022.08.02.
  18. ↑ Hermann Dóra - Rekordalacsony vízállást ért el a Velencei-tó (Időkép.hu, 2022.09.01.)
  19. ↑ Haász János - 1901 óta nem volt olyan száraz év, mint az idei, a Dunából három hét alatt ellocsoltak egy velencei-tónyi vizet (Telex.hu, 2022.08.09.)
  20. ↑ Horváth Ákos, Breuer Hajnalka - A 2022-es rendkívüli szárazság fizikai-meteorológiai háttere (Országos Meteorológiai Szolgálat, 2022.07.22.)
  21. ↑ https://www.idokep.hu/hirek/gyorsan-emelkedik-a-velencei-to-vizszintje
  22. ↑ A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete (magyar nyelven) (PDF). magyarkozlony.hu. Magyar Közlöny, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2013. március 15.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Velencei-tó&oldid=27259421”