Ugrás a tartalomhoz

Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal
Gyorsvonat Siófokon
Gyorsvonat Siófokon
Ország Magyarország
Átadás1880
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Vonalszám30
Hossz221 km
Nyomtávolság1435 mm
Feszültség25 kV 50 Hz-es villamos vontatás
Maximális sebesség80/90/100/120 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Útvonal
km
0,0 Budapest-Déli
üzemi kapcsolat BKV-val
(jobbpari körvasút)
Márvány utca
Kis-Gellért-hegyi alagút
Villányi út
Nagyszőlős utca
1-es vonal
Budapest-Keleti felé
4,1 Budapest-Kelenföld
egykori Andor utcai vontatóvágány[1]
1-es vonal
Hegyeshalom felé
üzemi kapcsolat az M4 metró járműtelep felé
Egérút
Keserű-ér
40-es vonal
üzemi kapcsolat a Baross kocsiszín felé
7,1 Albertfalva mh.
Leányka utcai felüljáró
Hosszúréti-patak
Duna utca
8,9 Budafok mh.
Vágóhíd utca
volt BKV kapcsolat[2]
Háros (40)
dunaparti vontatóvágány az Élesztőgyár felé[3] (40)
Vilmos utcai felüljáró
Budatétény (40)
Növény utcai aluljáró
Kolozsvári utca
Barosstelep mh. (40)
14,7 Kastélypark mh.
Angeli utca
Nagytétény-Diósd (40)
15,9 Nagytétény
Harbor Park logisztikai központ felé
Brenntag vegyipari üzem felé[4]
17,3 Tétényliget mh.
Budapest
Pest vármegye
Érdliget mh. (40)
Sulák-patak
Balatoni út
Diósdi út
19,8 Érd alsó
Érd felső (40)
Diósdi út
20,5 Érd alsó elágazás
31-es vonal
Érd (40)
Zámori út 8104
40-es vonal
Pécs felé
24,0 Tárnok
Benta-patak
Zámori-patak
Pest vármegye
Fejér vármegye
Kuti András utca
Hunyadi utca 81 108
32,6 Martonvásár
Szent László-patak
Vasút utca 8111
35,8 Baracska mh.
Váli-víz
40,9 Pettend mh.
43,3 Kápolnásnyék
8116
8117
46,0 Velence mh.
47,8 Velencefürdő mh.
Velencei-tó
50,1 Gárdony
59,1 Agárd mh.
55,5 Dinnyés mh.
57,4 Ódinnyés forgalmi kitérő
Dinnyés–Kajtori-csatorna
Déli összekötő út
6-os vonal
Lovasberény felé
44-es vonal
Pusztaszabolcs felé
66,9 Székesfehérvár
Széchenyi utca
5-ös vonal
Komárom felé
20-as vonal
Szombathely felé
Vásártéri utca
Batthyány utca
repülőtéri vontatóvágány
70,5 Maroshegy mh.
29-es vonal
Börgönd felé
Sárvíz
77,1 Szabadbattyán
6307
29-es vonal
Tapolca felé
84,1 Kiscséripuszta
6301
89,3 Polgárdi-Tekerespuszta mh.
27-es vonal
Hajmáskér felé
Vasút utca 63 105
94,8 Lepsény
49-es vonal
Enying / Dombóvár felé
Cinca-Csíkgát
Fejér vármegye
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye
Somogy vármegye
7116
Dózsa György út 7118
101,8 Balatonaliga
104,3 Balatonvilágos mh.
71 332
Gamásza mh. (megszűnt)
Puszta-torony tér
108,8 Szabadisóstó
Vasúti utca
Állomás tér
110,5 Szabadifürdő mh.
Darnay Kálmán tér
Siófok-Tisztviselőtelep mh. (megszűnt)
35-ös vonal
Kaposvár felé
114,0 Siófok-Teher
Kinizsi Pál utca
114,5 Siófok
Mártírok útja
Sió
Vitorlás utca
Jubileumi tér
117,4 Balatonszéplak felső mh.
Orgona utca
119,4 Balatonszéplak alsó mh.
Endrédi-patak
121,4 Zamárdi felső
123,4 Zamárdi mh.
Szent István utca 7102
Móricz Zsigmond utca 7102
127,5 Szántód
129,2 Balatonföldvár mh.
Bajcsy-Zsiliszky utca
133,7 Balatonszárszó
Büdös-gáti-víz
138,7 Balatonszemes
Tetves-patak
143,1 Balatonlelle felső
145,2 Balatonlelle mh.
Balatonboglár felső mh. (megszűnt)
149,1 Balatonboglár
Jamai-patak
Jankovich telep mh. (megszűnt)
153,9 Fonyódliget mh.
Pogány-völgyi-víz
36-os vonal
Kaposvár felé
156,6 Fonyód
Fürdő utca
159,0 Bélatelep mh.
161,1 Alsóbélatelep mh.
Balatonfenyves felső mh. (megszűnt)
163,7 Balatonfenyves
Balatonfenyvesi GV
Kölcsey Ferenc utca
166,2 Balatonfenyves alsó mh.
167,6 Máriahullámtelep mh.
169,4 Máriaszőlőtelep mh.
Nyugati-övcsatorna
172,1 Balatonmáriafürdő
7119
37-es vonal
Somogyszob felé
173,5 Balatonmáriafürdő elágazás
176,9 Balatonberény mh.
180,1 Balatonszentgyörgy
26-os vonal
Ukk felé
Cser-völgyi-patak
184,1 Vörs mh.
190,3 Sávoly
194 Sávoly-Tőzegtelep mh. (megszűnt)
Zala-Somogyi-határárok
Somogy vármegye
Zala vármegye
200,1 Zalakomár
Vasút tér 6805
206,0 Zalaszentjakab
Petőfi Sándor út 6832
Bakónaki patak
214,3 Nagyrécse
Kaposvári út
Péterfai-árok
Tripammer Gyula utca
17-es vonal
Zalaszentiván / Szombathely felé
6804
221,0 Nagykanizsa
kiágazás a bezárt Nagykanizsai Sörgyár felé
Principális-csatorna
227,8 Bajcsa forgalmi kitérő
230,0 Fityeház mh.
233,9 Murakeresztúr
60-as vonal
Szentlőrinc felé
Mura
Magyarország
Horvátország
országhatár
HŽ M501
Miksavár felé

Budapest–Murakeresztúr-vasútvonal a MÁV 30-as számú 25 kV 50 Hz-cel villamosított magyarországi vasúti fővonala. A vasúti pálya Budapest-Déli és Szabadbattyán között kétvágányú, a Balaton déli partján szakaszosan kétvágányú, a vonal többi része egyvágányú.

Magyarország egyik legfontosabb és legforgalmasabb vasútvonala: a Velencei-tó és a Balaton miatt turisztikai szempontból és budapesti elővárosi vonalként két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár regionális forgalmát is bonyolítja, mindezek mellett pedig távolsági és nemzetközi forgalma is jelentős. Része a transz-európai vasúti áruszállítási hálózatnak. Balatonszentgyörgynél ágazik el belőle a KeszthelyTapolcaUkk irányú, 26-os számú Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal.

Története

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

1858-1861 között építette a Déli Vaspálya Társaság Budapest-Déli pályaudvarral együtt. A pályaudvar neve akkor még Buda állomás volt. Kelenföld állomás később épült, az 1880-as években az 1-es és a 40-es vonalak üzembe helyezése idején. A második vágány Székesfehérvár és Dinnyés között 1928-ban, Dinnyés és Kápolnásnyék között 1929-ben, Kápolnásnyék és Baracska között 1952-ben, Baracska és Tárnok között 1953-ban, a Déli és a Kelenföldi pályaudvar között 1958-ban készült el. 1981-ben a Déli pályaudvartól Kelenföldig,[5] 1987-ben Szabadbattyánig villamosították a vonalat.[6]

Budapest–Székesfehérvár-vonal fejlesztése

[szerkesztés]

A Budapesten belüli helyi és elővárosi vasúti közlekedés fejlesztéseként európai uniós pénzekből a vonalon és a 40-es vonalon egy állomás és két megállóhely átépült, illetve egy új megállóhely létesült, mindegyik ugyanazt a kialakítást követve. Ezeket 2007 márciusában adták át végleg az utasoknak.

A 2008/2009-es menetrend előtt a 40-es vonalon lévő megállóknak is szerepe volt a vonal forgalmában, akkor viszont egy teljesen új menetrend került bevezetésre, amely alapján a 30-as vonalon továbbközlekedő vonatok a 40-esen csak Budatétény és Érd felső megállóhelyeken állnak meg. 2014-ben Budafok és Barosstelep megállóhelyek is fontos szerepet kaptak a 40-es vonalon.

A 2008-ban elkezdett felújítás keretében európai uniós pénzekből 2013-ra teljesen megújult a vasútvonal. A cél a menetidő csökkentése, a gyakori lassújelek megszüntetése és a 160 km/h általános pályasebesség elérése Nagytétény és Velence, valamint Agárd és Székesfehérvár között – kivéve a Velencei-tó mellett Velence és Agárd között, ahol a jelentős gyalogosforgalom miatt biztonsági okokból nem megengedhető a 160 km/h-s sebesség, így itt 120 km/h a megengedett pályasebesség. Fontos megjegyezni azonban, hogy a 160 km/h sebességet csak az ETCS (European Train Control System - Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) vonatbefolyásoló berendezés kiépítése után fogják engedélyezni. Kelenföld és Tárnok között megépítették a hiányzó második vágányt, így Kelenföldtől Szabadbattyánig végig kétvágányú lett a pálya. Ezzel nőtt a vonal kapacitása, áteresztő képessége és csökkent a zavarérzékenysége.[7]

2008-ban Gárdony vasútállomás vágányzatának átépítésével kezdődött el a munka. Új Dinnyés megállóhelyet építettek a falu mellé a távolabbi állomás (ma Ódinnyés forgalmi kitérő) helyett,[8] valamint Kelenföld és Tárnok állomások között kétvágányúvá építették át a pályát.[9]

2012 decemberében adták át a megújult vasúti pályát Tárnoktól Székesfehérvárig. 2013. szeptember 16-án, hétfőn megindult két vágányon a közlekedés Kelenföld és Tárnok közt és ezzel a Nagytétény vasútállomást felváltó Kastélypark megállóhely is használatba került.

A vasútvonalat Siemens biztosítóberendezéssel látták el. Az 53 millió eurós beruházás megrendelője a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A Siemens két Simis típusú elektronikus váltó- és jelzőállító központot, egy Iltis típusú távvezérlési rendszert, valamint 15 darab Simis LC típusú, az útátjárók biztosítására szolgáló berendezést tartalmaz. Az üzembe helyezésre 2013-ban került sor. A vonalszakaszon a vasúti közlekedést a Trainguard 200 RBC típusú berendezés, az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) egyik eleme felügyeli majd, amelynek alkatrészei a Siemens és partnereinek üzemeiben Budapesten, Wallisellenben (Svájc) és Braunschweigben (Németország) készültek.[10] Ferencváros és Székesfehérvár között 2020 decemberében helyezték üzembe az új ETCS L2 rendszert.[11]

A Tárnok–Martonvásár közötti vasúti pálya felújítása a munkálatokhoz használt RU 800 S típusú vágányátépítő gépnek köszönhetően csökkentette a vasúti közlekedés forgalomkorlátozását. A pályaszakasz felújítása egy Magyarországon addig ritkán használt módszerrel, az úgynevezett nagygépes technológiával történt. A munkálatokhoz használt RU 800 S a világon az első gép, amellyel az átépítés folyamatosan végezhető. A 177 méter (további egységekkel, így például a vasbetonalj-szállítóval kiegészülve közel 800 méter) hosszú és 692 tonna tömegű egyedi vágányátépítő gép elvégezte a munkát. A MÁV-vonalon korábban még nem alkalmazott gép először felbontja a régi vágányt, felszedi a vasbeton aljakat, újakat fektet le, befűzi az új síneket, a bontott aljakat vasúti kocsira rakja, s az újakat szintén vagonról építi be. A vágányátépítő gép napi 10 órás műszakban dolgozva 1500-2000 méter vonal teljes átépítésére képes, elméletben a 15 vonalkilométernyi állomásköz teljes átépítése 10 munkanap lett volna.[12]

Pálya, műtárgyak

[szerkesztés]

Az 1861-ben épült vasútvonal BudapestSzabadbattyán vasútállomás közötti szakasza kétvágányú, a Szabadbattyántól Murakeresztúrig tartó szakasza többnyire egyvágányú (kivéve a Siófok és Zamárdi felső közötti, valamint a Balatonszemes elágazás és Balatonlelle felső állomások közötti szakaszokat, melyek kétvágányúsítása a 2010-es években végrehajtott felújítással együtt került megvalósításra). A második vágány Székesfehérvár–Szabadbattyán között 1940-ben épült meg. Ez a szakasz 1987-ben kapott felsővezetéket. Tovább Siófokig 1988-ban, Fonyódig 1989-ben, Fonyódtól Keszthelyigig 1990-ben készült el a felsővezeték. Fonyód felvételi épülete 1986-ban, a siófoki 1987-ben nyerte el a mai formáját.[13][14] (A két forgalmas állomás ekkor kapott széles peronokat és föléjük a ma is látható tetőket.) Balatonszentgyörgytől Murakeresztúrig a MÁV és az olasz GOMECO által vasútvillamosításra alapított Viacom vállalkozás építette ki a felsővezetéket 1998-ban. (Szabadbattyántól 2×25 kV rendszerben üzemel, egészen Kapospuláig.) A koncessziós építkezés a magyar pályavasutat igen kedvezőtlenül érintette, hiszen 2018-ig tetemes koncessziós díjat kellett volna fizetnie a vezetékek használatáért.

A fonyódi állomás felső szintjén 1993-ban beüzemelt, majd 2011-ben felújított forgalomirányító központból felügyelik a Szabadbattyán - Nagykanizsa közötti szakasz gördülékeny működését.[15]

Vonalvezetés

[szerkesztés]

Igen változatos vonalvezetésű. A Déli pályaudvar után a Gellért-hegy alatti kétvágányos alagúton át éri el a pálya a Kelenföldet. Ezen a szakaszon alapértelmezetten bal oldali közlekedés van érvényben. Kelenföldtől párhuzamosan fut a 40-es vasútvonallal. Budafok megállóhelytől Nagytétény állomásig a Duna partján halad a pálya, viszont még mielőtt Háros állomás mellé érne, egy hosszú ívvel eltávolodik a 40-es vonatól. Budapestről kiérve átszeli Érdet, ahol a ismét a 40-es vonallal találkozik: az egy felüljárón keresztezi. Tárnokon becsatlakozik az Érd elágazástól (Érd felső megállóhely) induló, 40-essel összekötő Érdi összekötő vágány. Onnantól hosszan halad a Mezőföld északi peremén, Martonvásár előtt ér át Pest vármegyéből Fejérbe. A Velencei-tavat délről megkerülve éri el Székesfehérvárt. A vonal folytatása a Balaton déli partján halad, amely egészen a horvát határig tart.

Engedélyezett sebesség

[szerkesztés]
Kezdőpont Végpont Táv [km] Sebesség [km/h]
Budapest-Déli Budapest-Kelenföld 4 80
Budapest-Kelenföld Albertfalva 4 100
Albertfalva Tárnok 16 120
Tárnok Velence 23 120 (160)
Velence Agárd 5 120
Agárd Székesfehérvár 15 120 (160)
Székesfehérvár Balatonszentgyörgy 113 120
Balatonszentgyörgy Zalakomár 20 90
Zalakomár Murakeresztúr 42 100

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig 120 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség. 2022-ben viszont telepítették ezt a berendezést, így az ilyen berendezésekkel ellátott vasúti járművek, köztük az elővárosi forgalomban résztvevő Stadler FLIRT motorvonatok és az IC-vonatok élén gyakran előforduló Bombardier TRAXX mozdonyok a fent említett szakaszokon akár 160 km-es óránkénti sebességgel is közlekedhetnek.

Forgalom

[szerkesztés]

A hivatásforgalom egész évben nagy, nyáron ezt még tovább növeli a Velencei-tó és a Balaton miatti jelentős üdülőforgalom.

Az Agram és a Gradec a Déli pályaudvarról indul Horvátország fővárosa, Zágráb felé.

2008-ban vezették be az ütemes menetrendet. A pályarekonstrukciót követő 2018-as nyári menetrendtől kezdve óránként közlekednek szezonális InterCity vonatok Balaton és Tópart néven, előbbi Keszthely, utóbbi Nagykanizsa felé. Székesfehérvár-Siófok között kétórás ütemben közlekednek személyvonatok, Siófok-Fonyód között az InterCity vonatok csak a nagyobb állomásokon állnak meg. A két város közötti, kis forgalmú megállóhelyeket nyáron a Déli -> parti -InterRégió vonatok szolgálják ki, az év többi részében pedig napi 2 sebesvonat áll meg a két város között. Fonyód és Balatonszentgyörgy között az IC-k által ki nem szolgált állomásokat a Győr-Kaposvár között közlekedő Helikon InterRégió vonatok szolgálják ki. Az észak-magyarországi régióból is elérhetővé vált a Balaton déli partja a 2021-től Szobról induló Jégmadár expresszvonattal, amely Fonyódig közlekedik. A vonalon jelentős a teherforgalom is, számos cég vonata közlekedik erre, Horvátország felé tartó tehervonatokkal.

A 2020-as téli menetrendváltástól a téli időszakban sem szűntek meg a Balaton és Tópart expresszvonatok, azonban a mentrendváltáskor IC vonattá nyilvánították őket, azóta Balaton és Tópart IC-ként közlekednek, így egész évben elérhetővé vált ezekkel a vonatokkal a Balaton déli partja.

A 2021-es előszezontól a Balaton InterCity vonatokban étkezőkocsi, illetve 1. osztályú kocsi is közlekedik.

A vonatok többsége 2022. április 3-tól Maroshegy (korábbi nevén Székesfehérvár-Repülőtér) megállóhelyen,[16] április 10-től Bélatelep, Alsóbélatelep, Balatonfenyves alsó, Máriahullámtelep, Máriaszőlőtelep és Balatonberény megállóhelyeken csak feltételesen áll meg.

Elővárosi vonatok

[szerkesztés]

A 2013/2014-es menetrendváltással megjelentek a vonalon a SzékesfehérvárKelenföldKőbánya-Kispest viszonylatú gyorsított személyvonatok, melyek a Budapesten belüli vasúti közlekedést kívánják részben biztosítani S-Bahn jelleggel A 2014/2015-ös menetrendváltással pedig ezen a viszonylatban már félóránként járnak személyvonatok S36-os (Kőbánya-Kispest–Érd alsó–Tárnok) és G43-as (Kőbánya-Kispest–Érd felső–Székesfehérvár) viszonylatjelzéssel.

A vonalon az úgynevezett „zónázó” rendszerű közlekedés van érvényben. A zónahatár a vasútvonalon Tárnok, óránként indulnak személyvonatok. A zónázó vonatok Tárnokig csak Kelenföld állomáson és Érd alsó megállóhelyen állnak meg; Tárnoktól mindenhol. Munkanapokon közlekednek plusz zónázó vonatok csak Martonvásárig. Emellett 2013 decemberétől gyorsított személyvonatok közlekednek Kőbánya-Kispestről Érd felsőn át Székesfehérvárra. 2013 decemberében bevezették a viszonylatszámozást, így a vasútvonalon az alábbi járatok közlekednek:

Viszonylat Végállomások Indult Megjegyzés
 S30  Budapest-Déli Székesfehérvár 2013. december 15.
 Z30  Budapest-Déli Székesfehérvár 2013. december 15.
 G30  Budapest-Déli Székesfehérvár 2016. május 14. Csak nyáron közlekedik.
 S34  Budapest-Déli Keszthely 2015. december 11. Csak nyáron közlekedik.
 S35  Budapest-Déli Nagykanizsa 2013. december 15. Csak nyáron közlekedik.
 S36  Kőbánya-Kispest Martonvásár 2014. december 14.
 G43  Kőbánya-Kispest Székesfehérvár 2013. december 15.
 G44  Tárnok Budapest-Déli 2016. április 4. Csak egy irányban közlekedik.

Korábban, 2013 és 2014 decembere között G34-es jelzéssel is közlekedett vonat Keszthelyre.[17]

Távolsági vonatok

[szerkesztés]

A vonalon haladnak Közép-Dunántúlra a gyors és InterCity vonatok, illetve néhány, az előbbi órás ütem szerinti, de Székesfehérváron túlmenő személyvonat. Szintén a Déli pályaudvarról indulnak a gyorsvonatok a 30-as, illetve 29-es vonalon a Balaton déli, illetve északi partjára, valamint az InterCity vonatok a 20-as vonalon Veszprémen át Szombathelyre (Bakony) és Zalaegerszegre (Göcsej). Ezek a vonatok Kelenföld és Székesfehérvár között jelenleg nem állnak meg. A Balatonra télen csak kevés vonat jár, korábban a 2019/2020-as menetrendváltásig Szombathelyre és közvetlen kocsival Zalaegerszegre napközben kétóránként, ütemes menetrend szerint volt gyorsvonat, amely Boba vasútállomásig egyesítve közlekedett.

Nyáron a Balatonra a gyorsvonatok jóval sűrűbben indulnak, valamint több, csak nyáron közlekedő sebesvonat is indul a Déli pályaudvarról, illetve átlós fürdősvonatok járnak Záhonyból, Miskolcról és Szegedről, köztük egy expresszvonat. Ezeknek a vonatoknak nagyobb része megáll a Velencei-tó partján is. A 2010-es nyári menetrendben a 140-es vonalhoz hasonlóan egyesített InterCity+gyorsvonatok is közlekedtek a déli partra kétóránkénti gyakorisággal, de a 2010–2011-es menetrendben ez már nem valósult meg.

A Citadella nemzetközi InterCity szintén a Déli pályaudvarról indul a gyorsvonatok ütemébe illeszkedve. Ezeken kívül nyáron még egy nemzetközi gyorsvonat (Adria) közlekedik a Keleti pályaudvarról az egész évben közlekedő Agram nemzetközi InterCity (Budapest-Déli – Zágráb) mellett. Ezek a nemzetközi vonatok Zágrábba (Agram, Gradec), Splitbe (Adria) Ljubljanába (Citadella) és Fiuméba (Istria) közlekednek. Székesfehérvárig (a gyorsvonatokhoz hasonlóan) csak Kelenföldön állnak meg.

2011. december 11-én a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a Trenitalia közötti jogvita miatt megszűnt az 1994 óta Budapest-Keleti pályaudvar és az olaszországi Velence között közlekedő Venezia EuroNight.[18]

Utasforgalom

[szerkesztés]

Magyarország harmadik legforgalmasabb elővárosi vasútvonala. 2019-ben átlagosan 25809 fő utazott rajta naponta.[19] A járatokat igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok), valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használókat.[20]

Év Utasszám Változás
2015[20] 7,0 millió
2016[20] 7,2 millió +3%
2017[20] 8,0 millió +11%
2018[21] 9,4 millió +18%

Járművek

[szerkesztés]
Gyékényesről Soroksári út rendezőre közlekedő konténervonat a vonalon

2007 és 2010 között a MÁV 60 darab Stadler FLIRT nevű korszerű motorvonatot állított az elővárosi forgalomba, egy részét erre a vonalra, ezzel jelentősen javítva az utazási komforton.

A motorvonatok a vonal forgalmában jelenleg Budapest-DéliMartonvásár, a Budapest-Déli–Székesfehérvár és a Budapest-Déli–Siófok viszonylatokon vesznek részt, minden esetben személy- vagy gyorsított vonatként, illetve a Budapest-Déli–Veszprém viszonylaton gyorsvonatként. Sok olyan elővárosi járat van azonban – legfőképpen munkanapokon, hajnalban és este –, amik halberstadti személykocsikból kerülnek kiállításra. Ezeket, és a távolsági vonatokat is rendszerint V43-s illetve 480-as mozdonyok húzzák, de a tehervonatok élén gyakran látható V63-as szintén előfordul a személyszállító vonatok élén. Ritkán nehéz tehervonatokat vontató M62-es mozdony is feltűnik. A MÁV-START 2014–2015-ben forgalomba állt további 42 FLIRT motorvonata közül 8 a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalon váltja ki az összes elővárosi forgalomban közlekedő mozdony vontatta szerelvényt,[22] ezzel a régi Bhv-s ingavonatok eltűntek ezekről a vasútvonalakról.

2022. július 11-étől augusztus 18-ig emeletes Stadler KISS motorvonat is közlekedett a vonalon a G43-as viszonylaton. 2022. október 24-étől ismét jár emeletes Stadler KISS motorvonat a vonalon a G43-as és az S36-os viszonylatokon.

Az InterCity vonatokat általában MÁV V43 (Szili), vagy MÁV 480 (Traxx) ritkán 630 Gigant sorozatú villanymozdonyok továbbítják. A személyvonatokat Stadler FLIRT, a vonalon közlekedő InterRégiók (Helikon, Pannónia) pedig Siemens Desiro a nyáron közlekedö déli parti InterRégiókat pedig Stadler Flirt motorvonatokkal adják ki.

A nemzetközi gyorsvonatokat általában 300-as (Cirmos) Szilik továbbítják. A nyári menetrendben MÁV 630 sorozatú (Gigant) mozdonyok is felbukkannak a vonalon.

A tehervonatok élén számos mozdonytípus közlekedik erre.

Az InterCity járatok hibrid vonatként közlekednek 1-2 IC + 3-5 halberstadti kocsival.

A Balaton IC 2021 előszezonjában 1. osztályú kocsit és étkezőkocsit is továbbít, a 2. osztályú IC-kocsik és a gyorsvonati (halberstadti) kocsik mellett.

2021 nyarától főszezonban az IC vonatokat kivétel nélkül 480-as TRAXX mozdonyok továbbítják valamint a 2. osztályú IC kocsik száma egységesen háromra emelkedik, az IC k 1. osztályú IC kocsit is továbbítanak A Balaton IC étkezőkocsit is továbbít.

Tervezett fejlesztések

[szerkesztés]

2017 végére elkészült a vonal Balaton menti szakaszának felújítása, amely magába foglalta a sebesség emelését, magasperonok építését, továbbá Szabadifürdő és Zamárdi felső között a meglévő egyvágányú szakasz helyett új, kétvágányú vasúti pálya épült.[23][24] 2014 őszén elindultak a felújítási munkálatok a vonal LepsénySzántód-Kőröshegy szakaszán. A 32 kilométeres szakasz felújítása 2015 nyarára készült el. A Budapest és Zamárdi közötti utazási idő az átlagos 110 percről 80-89 percre csökkent. A felújított szakaszon 17 kilométer hosszan zaj- és rezgéscsillapító sínágyazatot fektettek le, valamint a települések közelében összesen négy kilométer hosszan zajárnyékoló falat telepítettek. 2015 nyarától a vonatok a korábbi 60–80 km/h helyett 100 km/h sebességgel haladnak. A beruházás 29,9 milliárd forintból valósult meg 85 százalékos uniós és 15 százalékos hazai forrás felhasználásával.[25]

2016-tól kezdve tovább folytatódtak a vonal dél-balatoni szakaszának felújítási munkálatai. 2016 áprilisában elindultak a Szántód-KőröshegyBalatonszentgyörgy közötti szakasz előkészületi munkálatai a Szántód-Kőröshegy–Balatonszárszó közötti 6 kilométer hosszú részen. A fejlesztés során mintegy 15 kilométer hosszan építettek zajárnyékoló falat, valamint 32 kilométer hosszan telepítettek rugalmas, rezgéscsillapító sínágyazatot. A gyalogos és útátjárók is korszerűsítésre kerültek. Fonyód és Bélatelep között új hullámtörő épült, illetve Balatonmáriafürdőn új megállóhely került telepítésre. A megállóhelyeken magasperonok épültek. 2018 nyarától már ezen a szakaszon is 100 km/h-val haladnak a vonatok.[26] 2017-ben újjáépült Máriaszőlőtelep megállóhely.[27]

Viszonylatok

[szerkesztés]

A lista a 2022–2023-es menetrend adatait tartalmazza.[28]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fejes Balázs: Az Andor utcai iparvágány-hálózat. villamosok.hu
  2. Fejes Balázs: Háros. villamosok.hu (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
  3. Fejes Balázs: Budafok-Háros iparvágányai. villamosok.hu (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
  4. Vörös Attila: Vágányzáron, mindenen át jár a nagytétényi tolatós. iho.hu. Indóház (2018. március 29.) (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
  5. https://www.facebook.com/124751094216689/photos/p.2631264443565329/2631264443565329/?type=3
  6. Nagy Tamás - 150 éves a Budapest-Kanizsa vasútvonal, a Déli Vasút (Délmagyarország, 2011.06.25.)
  7. https://index.hu/belfold/2011/07/28/belenyugodott_a_kisajatitasi_arba_erd/
  8. Archivált másolat. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  9. Archivált másolat. [2013. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  10. Siemens technikát kap az V. Páneurópai Vasúti Folyosó pályaszakasza (application/pdf objektum) (magyar nyelven). vasutgepeszet.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  11. Sebességet vált a hazai vasút - Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
  12. Martonvásár közötti vasúti szakasz felújítását (application/pdf objektum) (magyar nyelven). vasutgepeszet.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 30.)
  13. Fonyód - vasutallomasok.hu
  14. Siófok - vasutallomasok.hu
  15. Magyarics Zoltán - Múzeumok Éjszakája a Balaton partján / a fonyódi KÖFI-ben jártunk (regionalbahn.hu, 2013.06.24.)
  16. [1]
  17. Újabb lépés a budapesti S-Bahn felé: viszonylatszámok december 14-től. vonatosszeallitas.hu. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
  18. Index - Belföld - Megszűnik a Velencébe járó vonat. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 29.)
  19. Bemutatkoznak Budapest elővárosi vasútvonalai - MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt., 2019.04.18.
  20. a b c d Új csúcs: 8,7 millió jegyet vettek az utasok idén a székesfehérvári vasútvonalon (magyar nyelven). MÁV-START Zrt., 2018. december 28. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
  21. Székely Sarolta: 3,8 évet késtek itthon a vonatok tavaly (magyar nyelven). mfor.hu, 2019. február 6. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  22. Szolgálatba állnak az új motorvonat-flotta első járművei (magyar nyelven). MÁV Magyar Államvasutak Zrt., 2014. október 15. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 16.)
  23. IHO - Vasút - Elindulhat a 30-as vonal felújítása. iho.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  24. Főoldal | NIF Zrt.. nif.hu, 2014 [last update]. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  25. Átadták a Lepsény-Szántód-Kőröshegy vasútszakaszt. hirado.hu. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  26. IHO - Vasút - Folytatódik a dél-balatoni vasút korszerűsítése. iho.hu. (Hozzáférés: 2016. május 14.)
  27. https://www.youtube.com/watch?v=R5_5jLpBAkw
  28. mavcsoport.hu

Források

[szerkesztés]
  • Joó Ferenc: Villamosít a MÁV. Lélegzet, (1998. november) Hozzáférés: 2024. augusztus 10.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]