Ugrás a tartalomhoz

Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolc–Tornanádaska-
vasútvonal
Edelény vasútállomás
A Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal útvonala
Vonalszám:94
Vonal:Miskolc–Tornanádaska
Hossz:57,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal témájú médiaállományokat.
80 Sátoraljaújhely felé
Sajó
0 Miskolc-Tiszai
0,5 Szinva elágazás Miskolc-Rendező / 80 Hatvan felé
0,7 3604 Vörösmarty Mihály utca (Y-híd)
0,9 Szinva elágazás Miskolc-Rendező / 80 Hatvan felé
1 Szinva
1,1 Bajcsy-Zsilinszky u.
1,5 József Attila utca - Zsolcai kapu (Gömöri felüljáró)
2 Miskolc-Gömöri
4,3 Repülőtéri út
4,5 Repülőtéri út
4,7 Kohászati Alapanyag Feldolgozó felé
5 Miskolc-Repülőtér
6,4 2619 Állomás utca
6,4 Borsodi Ércelőkészítő Mű felé
7 Szirmabesenyő mh.
9 Sajókeresztúr mh.
9,3 26 141
9,9 Sajóbábony és az Észak-Magyarországi Vegyiművek felé
10,5 Bábony-patak
11 Sajóecseg
11,1 2618 Állomás utca
11,1 92 Ózd felé
12,6 Sajó
12,6 2618
14 Alsóboldva mh.
14,7 2617 Mátyás király utca
15,7 2618 Széchenyi István út
16 Boldva mh.
17,6 Ziliz-patak
18 Ziliz mh.
20 Borsodszirák mh.
20,2 2618 Állomás út
23 Edelény alsó mh.
23,6 Damaki-patak
24,8 2616 József Attila út
25 Edelény
26,6 2615
26,9 Balajti-patak
29,5
30 Szendrőlád mh.
30,2 Bódva folyó
34 Büdöskútpuszta mh.
35,4 Szuhogyi-patak
37,4 2611
38 Szendrő
39 Marx tér
39 Szendrő felső mh.
39,2 Marx tér
43 Szalonna mh.
43,6 Kossuth utca
45,7 Telekes-patak
46 Rét-patak
47 Vízvölgyi-patak
47 Perkupa mh.
47,2 26 116
49 Jósvafő-Aggtelek mh.
49,6 kiágazás a bezárt mészkőbánya felé
50,1 Jósva
54 26 117 Szabadság út
55,3 Ady Endre út
56 Bódvaszilas
56,3 Kossuth Lajos út
56,4 Vecsem-patak
57 Komjáti mh.
60 Tornanádaska
60,1 Kossuth Lajos út
61,5
65 Hidvégardó rh.
66 Magyarország Szlovákia országhatár
68,6 160 Kassa felé
69 Torna (Turňa nad Bodvou)
160 Kassa felé

A Cserehát dombvidéken, a Bódva völgyében épült Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal a MÁV 94-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

Története

[szerkesztés]
Tehervonat Szendrő mellett 1988-ban

A vasútvonal elődjét a Boldvavölgyi HÉV társaság építette. A MÁV sajóecsegi állomásától induló helyiérdekű vasútvonal Tornán csatlakozott más HÉV társaságok vonalaihoz. Az akkor 57,5 km hosszú vasútvonalat 1892. augusztus 23-án adták át a forgalomnak.[1] A vasút végig a Bódva völgyében haladt, ennek ellenére jelentős földmunkával alakították ki az alépítményt. Több mint száz műtárgyat építettek a vonalon, a legjelentősebb a fából épült 10×10 m nyílású Sajó híd, valamint az ugyancsak fából épült 4×10 m nyílású Bódva híd. A vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből készült.

Egykor a mai Miskolc–Tornanádaska vasútvonal az országhatáron túl is folytatódott, Szepsin keresztül Kassáig közlekedtek a vonatok. Tornanádaskától a határig nyolc kilométer vaspálya vezet még, melynek végében találjuk Hídvégardó elveszett megállóhelyet. A megálló ugyan messze esik a falutól, de még Magyarországhoz tartozik, a trianoni határmódosítás után a vonatok egy ideig még Miskolctól Hídvégardóig (akkor Boldva-vendégi, később Bódvavendégi a megállóhely neve) jártak. Ma már nincsen Tornanádaskától semmilyen forgalom, a megálló épületét is elbontották.[2]

Az 1970-es években 7 pár vonat járt, és egy külön kirándulóvonat Jósvafő-Aggtelek állomásig. 1994-ben a vonalon naponta 8 vonatpár közlekedett, kb. 1 óra 40 perces menetidővel, reggel és délután ideális csatlakozással az InterCity vonatokhoz. Ilyen esetekben a Budapest-Edelény út megtétele még a miskolci várakozással is kevesebb mint 3 órát igényelt[3]

Forgalom

[szerkesztés]

A vonalon általában 2-3 kocsis Bzmot motorvonatok közlekednek, ritkábban MÁV M41-es dízelmozdonyok közlekednek vagy Remotorizált M47-es dízelmozdonyok 2-3 Bhv vagy Bzx mellékkocsival.

Sajóecsegig közös pályán halad a 92-es vasútvonallal (Sajókeresztúron nem áll meg), majd elkanyarodik keleti irányba, s keresztezi a Sajó folyót. Az első megálló Alsóboldva, amelyet 1990-ig Sajósenyének hívtak, majd Boldva, amely valamikor állomás volt, de 2016-ban felszedték az állomási vágányokat. Mindkettő Boldva településen található. Ezután következett Ziliz, melyet 2009-ben megszüntettek, lévén nagyon messze volt minden lakott településtől, ezért alacsony volt a kihasználtsága. Borsodszirák megállóhely után következik Edelény alsó, melyet korábban Finkének hívtak, de mivel a települést Edelényhez csatolták, így a megállóhely neve is megváltozott. Itt valamikor volt felvételi épület, de elbontották. Az első nagyobb állomás a vonalon az ezt követő Edelény. Itt néha fát rakodnak.

Edelény után a valamikori állomás, ma már csak megállóhely Szendrőlád következik. A megálló másfél kilométerre van a falutól - azért olyan messze, mert a vasútvonal építésekor nem járult hozzá a faluhoz közelebbi termőföld gazdája, hogy azon legyen az állomás. Ezután a vasút keresztezi a Bódva folyót, majd Büdöskútpuszta megállóhely következik (az építéskor még nem létezett, csak 1949-ben létesítették). Ezután Szendrő háromvágányos állomása következik.

Szendrő után az első megálló Szendrő felső (valamikori Szendrő vásártér), majd Szalonna következik; többvágányos állomás, alkalmanként mészkövet szállítanak el innen tehervonattal. Ezután Perkupa megállóhely következik, majd Jósvafő-Aggtelek állomás. Építésekor Szin néven létesült, a semmi közepén lévő állomás ehhez a településhez van a legközelebb, mostani névadó települései 15-20 km-re vannak tőle. Ezután Bódvaszilas következik, ami négyvágányos állomás, valamikor egy iparvágány-kiágazással a közeli mészkőbánya felé. Ezt követi Komjáti megállóhelye, melynek valamikor felvételi épülete is volt, közvetlenül a "Pál Adrienn" című film forgatását követően bontották le, amelyben szerepelt.

A vonal jelenlegi végállomása Tornanádaska, többvágányos állomás, de végállomásként berendezkedve. A sínek itt nem érnek véget, hanem még kb. 7-8 km-en keresztül folytatódnak az országhatárig. Valamikor idáig is közlekedtek vonatok a trianoni országhatáron belül, a megállót építésekor Bódvavendégi után nevezték el, amely ma Szlovákiában található, ezt követően lett neve Hídvégardó. Valamikor felvételi épülete is volt, de már elbontották. Érdekessége, hogy a szlovák oldalon található kőbánya vasúti kiszolgálása érdekében iparvágány létesült, melyet a határok furcsa meghúzása következtében csak úgy tudtak megépíteni, hogy néhány méter erejéig magyar területen húzódjon, érintve így Hídvégardót is. Az országhatártól a pálya egyáltalán nincs karbantartva, gazzal benőtt, hiányos, a forgalom felvétele lehetetlen jelenlegi állapotában. Ez a szakasz kb. 2-3 km hosszú, itt csatlakozik be a Zólyom-Kassa vasútvonalba Torna állomáson. Innen továbbhaladt keleti irányba, először a ma már nem létező, romos Somodi megállóhelyig, majd Szepsi volt a végállomás.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 260. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidv
  3. Archivált másolat. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 28.)

További információk

[szerkesztés]