Ugrás a tartalomhoz

Zsuzsi Erdei Vasút

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsuzsi Erdei Vasút
Mk48 típusú mozdony
Mk48 típusú mozdony
Általános adatok
Ország Magyarország
VármegyeHajdú-Bihar vármegye
Település(ek)Debrecen
Vasútvonalak1 db
Vonalszám333
Hasznosításaszemélyszállítás (turizmus)
Hossz16 km
Történelmi adatok
Átadás1882
Személyszállítás elindulása1923
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
Maximális sebesség30 km/h
Minimum ívsugár~75 m
Hidak száma1 db
Alagutak száma0 db
Járművek
VontatójárművekMk48: 3 BNE50 : 1 db
SzemélykocsikBax: 12 db
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsuzsi Erdei Vasút témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
 0 Debrecen, fatelep
1 Debrecen, Hétvezér utca
Fancsika
Csereerdő
Erdészlak
Martinka
Sámsoni út
Haláperdő
Hármashegyi-tó
16 Hármashegyalja
Nyírmártonfalva
Nyírmártonfalva alsó
Guth
Nyíracsád
Angyaltelek
Turistaház
36 Várhegy
Nyírlugos
Nyírlugos felső
Nyírbéltek alsó
49 Nyírbéltek

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.

Kisvasúti napja: április negyedik szombatja.

Üzemeltető: DKV Debreceni Közlekedési Zrt.

Történet

[szerkesztés]

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúth erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 34 km-es szakaszon Debrecen és Guthi-erdő között. A megépült szakasz 950 mm nyomtávolságú volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss & Co. gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.

A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon, amivel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták a közforgalomba. Ehhez némi fejlesztésre volt szükség a vasúti rendszeren: a járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre és megépült a Debrecen-Fatelep állomás épülete.

1925-ben meghosszabbították a vonalat az Acsádi útig, és beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 km/óra volt, így felgyorsult a személyszállítás. 1931-ben a turistaházig, majd 1937-ben a Várhegyig hosszabbították a vonalat, ami ekkor 36 km hosszúságú volt. 1939-ben megváltoztatták a vasútüzem nevét Debreceni Városi Gazdasági Vasútra, hogy a gazdasági vasutak támogatásából részesedhessen.

A második világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a magyar pengő hiperinflációja miatt a 20 km távolságú menetdíj ára 6 darab tojás volt.

Ez a vasútüzem se kerülhette el az államosítást, amire 1949-ben került sor. A MÁV tulajdonába került vonalon 1950-ben végeztek nagyobb fejlesztést. Ekkor érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel a vasúti pálya hossza 49 km-re nőtt. Beszereztek 3 darab gőzmozdonyt is, majd 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.

A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtávolság sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm szabványú szélességre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat: ennek esett áldozatul a Zsuzsi nevű gőzmozdony is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a vontatási munkát.

Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció áldozata lett. 1977-ben a pálya külső szakaszát felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás hatására hagyták meg a belső 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át és üzemeltette tovább úttörővasútként.

A rendszerváltás idején ismét átnevezték Debreceni Erdei Kisvasútra. 1995-ben ismét megpróbálták megszüntetni a vasutat, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása ismét megmentette a pusztulástól.

2006 decemberében Nyírvidéki Kisvasút helyett kapta meg használatra a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum 394.023 számú gőzmozdonyát.

2011 szeptemberében vágányzár lépett életbe, amelynek során a pályát felújították. Ezen felújításon 3 új megállóhellyel gyarapodott a vonal: Debrecen-Hétvezér utca; Balla-tanya, Kondoros és Hármashegyi-tó. A felújítás során a vasútüzem gazdagabb lett 2 új kocsival, amelyek közül az egyik nyári nyitott kocsi, a másik pedig fedett kocsi. Mindkettő mozgáskorlátozott utasok szállítására is alkalmas. Mivel a Debrecen-Fatelep állomáson áruház épült, ezért az állomás környéki vágányokat is át kellett építeni. A tervezett végállomás a fűtőház közelébe került. Amíg az új állomás épült, a Debrecen-Hétvezér utca szolgált ideiglenes végállomásként.

Állomások, megállóhelyek

[szerkesztés]

A menetidő percben van megadva. Az általános menetidő 50 perc.

Az alábbi táblázatban *-gal jelölt megállóhelyeken a vonatok csak abban az esetben állnak meg, ha van felszálló utas (aki a peronon, jól látható módon várakozik), vagy a leszállási szándékot időben jelezték a vonatszemélyzet felé.

Debrecen, Hétvezér utca ↔ Hármashegyalja (333)
menetidő megálló neve menetidő Átszállási lehetőség
0
 Debrecen-Fatelep állomás (Ruyter utca)
50
 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y (Falóger, illetve Kolónia utca megállóhely)
5
 Hétvezér utca
45
 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y
(Komáromi Csipkés György tér vagy Hétvezér utca megálló)
15
 Balla tanya*
35
 37
22
 Fancsika*
32
 37
29
 Csereerdő*
27
 37
32
 Erdészlak*
22
35
 Martinka*
18
40
 Sámsoni út*
14
45
 Haláp erdő*
8
47
 Hármashegyi-tó*
5
50
 Hármashegyalja
0

Jövője

[szerkesztés]

Több terv született a vasút fejlesztésére. Az egyik szerint meghosszabbítanák a pályát 5 km-rel, így a végállomás Nyírmártonfalván lenne.

Utasszállító járművek

[szerkesztés]
Típus Mk48 mozdony Bax kocsi
Pályaszámok MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009

BNE50

50, 351, 353, 352, 354, 355, 356,357 358, 359, 490, 491
Ebből üzemképes MK48 2002; Mk48 2006; Mk48 2009

BNE50

50, 351, 352, 354, 355, 356, 358, 359, 490

Nevezetességek a vasút környékén

[szerkesztés]
  • Hármashegyalja: hármashegyaljai tanösvény
  • Csereerdő: az ördögárok, ami a római kori erődrendszer egyik eleme volt
  • Erdészlak: az itt található panorámaút vezet el a középkori fancsikai templomromhoz, és az erdőspusztai (bánki) tájházhoz.

Megközelítés

[szerkesztés]

Tömegközlekedéssel

[szerkesztés]

A 11, 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal a Komáromi Csipkés György tér vagy a Hétvezér utca nevű megállóig kell utazni, majd egy kevés sétával elérhető a vasút, ami a Faraktár utca északi oldalán található. A 37-es buszról még a Fancsika nevű megállónál is át lehet szállni.

A 25, 25Y, 37, 41, 41Y, 45, 125, 125Y járatokkal akár a Kolónia utca, illetve a Falóger megállóból meglehet közelíteni a kisvasutat, a Mák utca-Ruyter utca kereszteződésig elmenni, majd ott balra fordulni. Onnan csak pár száz méter a bejárat a Debrecen-Fatelep állomás-hoz.

Egyéni közlekedéssel

[szerkesztés]

A legfeltűnőbb pont a Budai Nagy Antal utcai kereszteződés Archiválva 2021. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, ugyanis itt áthalad az úton a kisvasút, a megállóhely peronja közvetlenül az út mellett van. Parkolási lehetőség csak a környező kisebb utcákban van.

Gyerekdal a vasútról

[szerkesztés]

A Zsuzsi vasútról egy kis vers, illetve gyerekdal is született, amely több változatban is elterjedt, elsősorban óvodások és kisiskolások, illetve nevelőik és szüleik körében. A gyerekdal pontos eredete nem ismert. A gyakoribb szövegváltozatok egyike az alábbi: 

"Megy a Zsuzsi vonat, csattognak a kerekek,
Vígan integetnek az iskolás gyerekek,
Lalalala, lalalala, lalalala, hu!"

Ismeretesek olyan változatai is, amelyben „csattognak” helyett „kattognak”, „integetnek” helyett „énekelnek”, „iskolás” helyett pedig „óvodás”, „kicsike” vagy „elsős” szavak szerepelnek (bár ez utóbbi szóval nem jön ki jól a szótagszám, hiszen a második sor úgy egy szótaggal rövidebb az elsőnél). Fellelhető az interneten olyan verziója is, amelynek a harmadik sorában is vannak értelmes szavak: „Szól a duda, a furulya, lalalala, hu, hu!”[1] A dalra való utalás még Takáts Tamás rockzenész egy 2015-ös Facebook-posztjában is felbukkant, mint a Zakatol a vonat című számának egyik ihletője.

Menetrend

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archivált másolat. [2021. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 30.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsuzsi_Erdei_Vasút&oldid=27550002”